Életbe lépett Amerikában a vallásszabadságot korlátozó törvény

Augusztus elsején lépett életbe az Egyesült Államokban a Katolikus Egyházat nehéz helyzetbe hozó, a vallásszabadságot korlátozó egészségbiztosítási törvény az üzleti szervezetek számára.

Christen Varley, a Conscience Cause nevű, lelkiismereti és vallásszabadságot védelmező szervezet vezetője szerint ezzel véget ért az Egyesült Államokban a vallásszabadság. 

Az Obama-kormányzat által januárban hozott törvény szerint minden, néhány főnél többet foglalkoztató, nem kifejezetten vallási célokat szolgáló (például templom) intézmény – így tehát a katolikus iskolák, egyetemek, kórházak – köteles alkalmazottainak olyan egészségügyi biztosítást kötni, amibe kötelezően beletartozik a sterilizáció, az abortusztabletta és a fogamzásgátlás is. A Katolikus Egyház azóta tiltakozik a szabályozás ellen, több katolikus szervezet, köztük számos egyházmegye is beperelte a kormányt, mivel a törvény valószínűleg megsérti az alkotmány első kiegészítését, amely a vallásszabadságról szól. 

Ugyanakkor a mostani, augusztus elsejei életbe lépés csak a profitorientált intézményekre, vállalkozásokra vonatkozik, a nonprofit intézmények számára egy év múlva lép életbe a szabályozás. Ez azonban nem vigasztalja a számos profitorientált katolikus intézményt, például katolikus médiavállalatokat. 

A törvény megszegése naponta és dolgozónként száz dollár büntetést jelent, ami egyes vállalatoknak évente többmillió dolláros büntetést jelenthet – írja a CNA. 

Ugyanakkor folytatódnak a kormányzat elleni perek. Egy coloradói, fűtéstechnikával foglalkozó vállalat, a HerculesIndustries például kisebb csatát nyert az ügyben, a bíró ugyanis időleges felmentést adott a cégnek a törvény által előírt kötelezettségek teljesítése alól. De ez csak ideiglenes határozat, és csak ennek az egy vállalatnak szól. 

Magyar Kurír

Beláthatatlan következményei lehetnek a vallásszabadság brit megsértésének

 

Az orosz ortodox egyház nem állhat karba tett kézzel, amikor Európában eltapossák a keresztény hitet – nyilatkozta Philip Ryabykh, ortodox pap, a moszkvai pátriárkátus Európa Tanács melletti képviselője az Oroszországi Állami Rádió Társaság Oroszország Hangja nevű rádiójának.

Kijelentésével arra az esetre utalt, amelyben két brit állampolgárt elbocsátottak munkahelyéről, mert felszólításra sem vették le a keresztet nyakukból munkájuk során. A British Airways légitársaság két alkalmazottjáról van szó, akik a londoni Heathrow repülőtéren a bejelentkezési pultnál dolgoztak. Nadia Eweida és Shirley Chaplin esete hamarosan az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerül kivizsgálásra. A strasbourgi ortodox képviselők és az orosz jogászok már teljes támogatásukról biztosították az ügyet. Ez példanélküli helyzet – állapította meg Philip Ryabykh ortodox pap.

A két brit nő azt kérte a bíróságtól, hogy ismerje el a vallásszabadság megsértését és azt, hogy vallási hovatartozásuk miatt szenvedtek hátrányos megkülönböztetést. A brit törvénykezés nem várta meg, hogy az ügy a strasbourgi bírák elé kerüljön. Olyan javaslatot terjesztett elő, amely lehetővé teszi a munkaadó számára, hogy elbocsássa munkavállalóit, amennyiben nem hajlandók elrejteni a keresztény valláshoz tartozásuk jelképét.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét az Európa Tanácshoz tartozó minden országban alkalmazni fogják. Így Oroszországban, Ukrajnában, Belorussziában és Moldovában, tehát minden orosz ortodox hívőre is érvényes lesz – mondta a moszkvai pátriárkátus Európa Tanács melletti képviselője. Az ortodox hagyomány előírja a kereszt viselését. Ha a strasbourgi bírák elutasítják a két keresztény nő kérését és a munkaadónak adnak igazat, akkor ez negatív hatással lesz az európai országokban élő ortodoxokra is. Ez teljesen elfogadhatatlan lenne számunkra, mert a híveknek viselniük kell a keresztény jelképeket minden körülmény között – mutatott rá az ortodox képviselő.

Az orosz ortodox egyház figyelmeztető kiáltása egyben segítségkérés is minden ortodox közösségtől, katolikusoktól és protestánsoktól egyaránt. Az a kockázat áll fenn, hogy ha a hívek nem lépnek fel azonnal a keresztény szimbólumok viselésének szabadsága érdekében, hamarosan peremre szorítva találhatják magukat az európai társadalmi élet minden területén.

A moszkvai pátriárkátus képviselői az állami és felekezeti kapcsolatok orosz intézetével együttműködve dokumentumot dolgoztak ki, amelyben összefoglalták azokat az egyház- és polgárjogi alapokat, amelyekre hivatkozva a keresztényeknek joguk van a kereszt viseléséhez és vallásuk szabad gyakorlásához. Nem első alkalommal kerül sor arra, hogy az orosz ortodox egyház fellép ilyen esetben. Hilarion metropolitának, a moszkvai pátriárkátus külügyi osztálya elnökének prioritásai között szerepel a keresztényüldözés elleni küzdelem – állapítja meg az Osservatore Romano cikke.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír