A globális felmelegedés okozta környezeti károk miatt több ország
vezetői, így a kínaiak is úgy határoztak, hogy növelni kell a megújuló
energiák felhasználását a gazdaságban. A cél érdekében 2020-ra 7
százalékról 15 százalékra emelik ezek felhasználási arányát.
A kontinensnyi ország eddig le volt maradva a környezetvédelem, és a
megújuló energiaforrások alkalmazása terén. Az iparosított északkeleti
régiókban még többnyire szénerőművek biztosítják a szükséges energiát,
melyek rengeteg szén-dioxidot bocsátnak ki a levegőbe.
Törvény tervek
Az energia ipar eléggé elhanyagolt terület volt az ország
gazdaságában, még csak most készül el Kína első energia törvénye,
illetve az a szabályozás is, amelyik elősegíti a megújuló
energiaforrások ipari szintű felhasználását. A törvény elsősorban a
mezőgazdasági területek elektromos áram ellátásában nyújthat majd
segítséget, a városi és ipari területek áramhiányának enyhítésében a
belátható jövőben nem lesz szerepe. Jelenleg Kína összes
energiatermelésének kevesebb, mint 1 százaléka származik a nap-, a szél-
és vízenergiából. A törvénynek fontos eleme lehet az, hogy kötelezővé
tenné az áramszolgáltatók számára a nap- és szélenergiával megtermelt
energia megvásárlását. A törvénnyel megteremtődnek a hosszú távú
energetikai fejlesztés jogi keretei is, ami lényeges változást
jelentene, mert Kína eddig a könnyen elérhető és tömegében rendelkezésre
álló szénnel megvalósítható hőerőmű-projekteket részesítette előnyben. A
megújuló energia térnyerését a tervek szerint azzal érnék el, hogy
jelentős adó- és más jellegű kedvezményeket adnának az azt használó
vállalatok részére, ami valóban ösztönözheti a gazdaságot, és
elősegítheti a nyugati, hazai viszonylatban elmaradottnak mondható
térség felzárkózását.
Vízenergia
Jelenleg Kína villamos energiájának egynegyede származik
vízenergiából, melynek növelésére több jelenleg is futó program van.
Elsődleges cél a környezet védelme. A felmérések szerint a rendelkezésre
álló vízenergiával akár 700 GW évi villamos energiát lehetne
előállítani, ami a hagyományos energia erőforrás 40 százalékát jelenti.
Most ebből csupán 100 GW-ot tudnak hasznosítani. A vízenergia
hasznosítására több program is készült. Ettől az évtől tovább fejlesztik
a falvakban a kisméretű vízierőműveket, amely egyrészt a földművesek
életkörülményeinek javításához járul hozzá, hiszen megoldott lesz a
villamosság az elszigetelt településeken, másrészt pedig az erdőket is
védik a kivágástól. A program hatásosságát a régi erőművek igazolják: az
ilyen kisméretű erőművek 870 millió kW-ot termelnek, ez az arány 60
millióval bővülhet a következő években.
Az ország legjelentősebb erőmű beruházása is a víz energiájának
hasznosítására épül. Már 1993-ban elkezdték megépíteni az ország, sőt a
világ legnagyobb vízi erőművét, a Jangce-folyón, amely a „Három szoros”
projekt nevet kapta. A nemzetközi szervezetek által környezetvédelmileg
aggályosnak tartott projekt előreláthatóan 2009-ben fejeződik be, amikor
is az 18.200 megawatt termelésére lesz képes, amely jelentősen enyhíti
az ország energia gondjait. A költségek a hivatalos becslések szerint 25
milliárd dollárra rúgnak.
Szél
A felmérések szerint Kínában van a világ legnagyobb szélenergia
potenciálja. A kínai meteorológiai szolgálat adatai alapján a kínai
szárazföldi területeken 235 GW évi kapacitás rejlik a szél erejében,
ebből is csak mintegy 20 GW-ot tudnak felhasználni 2020-ra.
Az előnyök ellenére eddig főként külföldi cégek importáltak
szélturbinákat. 2006. óta azonban a hazai vállalatok is nekifogtak a
gyártásnak. 2005-ig a szélerőművek kapacitása 750 kW volt, ezzel szemben
a jóval kisebb alapterületű Németországban 5000 kW volt. A 11. ötéves
terv keretében (2006-2010) országszerte felállítanak harminc nagy
szélerőmű projektet, melyek 100 MW energiát termelnek a keleti,
tengerparti régiókban, továbbá Hebei tartományban, és Belső-Mongóliában.
Egyelőre országszerte 320 ezer kisméretű szél turbina működik, 65 ezer
kW évi kapacitással, mely elsősorban az északi Hszincsiang, Guanggong,
Liaoning, és Belső-Mongólia tartományokban enyhíti az energia gondokat.
Külön érdekesség, hogy a kínaiak mini szélerőművekkel a jurtában élő
pásztorok energia ellátását is meg akarják oldani. Ma már nem gyakori,
hogy a nomád sátraknál napkollektorok és szélturbinák sorakoznak egymás
mellett. A tervek szerint 2020-ra ezt 30 gigawattra kell fejleszteni a
szélturbinák által gerjesztett energiát. A kormányzati tervek
megvalósulását elősegíti az, hogy a legnagyobb hazai gyártó, a Gold Wind
gyárt szélturbinákat, melynek ára jelentősen lecsökkent, jelenleg
harmadával olcsóbban tudják elkészíteni, mint a külföldi import
esetében.
Napenergia
A kínai kormány különösen az ország északi, északnyugati területein
valósítana meg napenergia beruházásokat, ami segíthet a még gazdaságilag
eléggé elmaradott területek felzárkóztatásában. A sivatagos, vagy a
magas hegységi térségekben hatalmas méretű a napsütéses órák száma, de a
többi országrészben is. Kína területének kétharmadában ez a szám
elérheti a kétezer órát, melynek hasznosítása révén annyi energia
nyerhető, mint 1,7 milliárd tonna szén elégetése által. A napkollektoros
rendszerek gyártására a kormányzat Sanghajban egy napelemeket gyártó
vállalatot alapított, amely ez év végére 320 megawatt éves energia
termelésére elegendő kollektort fog gyártani. Így a jövő évi pekingi
olimpiára már 2-3 megawatt solár generátor fogja működtetni a
sportlétesítményeket. Jelenleg 20-30 kínai állami tulajdonú nehézipari
vállalat használja ezt a fajta energetikai megoldást. De a kormányzat a
nagy létszámú lakossági fogyasztókra is gondol, hiszen az ő fogyasztásuk
is számottevő. Éppen ezért Pekingben létrehoztak egy „Nap utcát”,
amelynek közvilágítását, valamint az ott lévő lakások energia
szükségletét többségében napenergia felhasználásból oldják meg, ez a
körülbelül 2,5 milliárd jüanba (2,5 milliárd dollár) került, viszont
megtérülési ideje viszonylag rövid lehet.
(Ordosz Műhely)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése