Fondorlat-fondorlat hátán

Jósolni nem tudok, nem is akarok, de úgy gondolom, hogy július 4-én a Kúria helyben fogja hagyni a másodfokú ítéletet, amelyben a bíróság kimondta, hogy semmis a szerződés, mert a kereskedelmi árrés mértéke százalékosan nem volt meghatározva a THM-ben.

Ha egyszerűen szemléljük a dolgokat, akkor már ez is egy eredmény és biztosan sokan lesznek akik élni fognak vele. De ezek az emberek csak a saját pillanatnyi szabadulásukon gondolkodnak és nem látják, hogy mi rejlik a háttérben, illetve nem törődnek azokkal, akiknek esetleg százalékos mértékben is feltüntették ezt.

Valójában arról van szó, hogy a hatalom látja azt, miszerint ezt a szellemet, amit az elmúlt közel öt év tevékenységének köszönhetően kiszabadítottunk a palackból, már visszagyömöszölni nem tudja. Éppen ezért menteni próbálják a menthetetlent úgy, hogy a lehető legkisebb károkat szenvedjék el a bankárok és elkerüljék a büntető felelősségre vonást.

Sajnos a kritikus tömeg megteremtését legjobban azok hátráltatják, akik magatartásukkal elriasztják a széles tömegeket, mert a nép felületes szemlélésében randalírozóknak látja azokat, akik festékkel fújják a bankok kirakatát, hogy mást ne említsek. És itt nem az a legnagyobb baj, hogy ezt valaki megteszi, mert úgy érzi, hogy ezzel visszavágott valamilyen formában annak aki őt kifosztotta, bár ez elég gyenge revansnak számít, legalábbis énszerintem. Az, hogy ezt nem egyéni akcióba teszi, – ha már mindenképp tenni akarja – hanem egy csoportos megmozdulás keretén belül, így akarva akaratlanul egybemossák tevékenységét azokkal is akikkel együtt vonul és esetleg nem értenek vele egyet.

A bankok olyan súlyos törvénytelenségeket, bűncselekményeket követtek el az emberek és az ország kárára, hogy ez a festékspriccelés gyerekes csínynek tűnik azzal szemben. És mégis ebből ma komolyabb atrocitás alakult ki, abból kifolyólag, hogy a rendőrök, akik egyébként példaértékűen álltak hozzá a bejelentetlen felvonulás biztosításához, aránytalan erőt alkalmaztak az elkövetővel szemben.

Egyvalamit mindenkinek meg kell érteni, a kritikus tömeg nélkül a rendőröktől hiába várjuk el, hogy átálljanak, nincs hova átállniuk. Civilben jónéhányan közülük ott vannak megmozdulásainkon, nem ők az ellenség, nem velük kell hadakoznunk. Szinte minden alkalommal elmondják, hogy ők is a devizahitelek áldozatai. Én inkább őket is a rendszer áldozatainak tekintem.

Ma a tárgyalás előtt a Kossuth Rádió riporterre készített egy rövid interjút velem, hogy mit várok a mai tárgyalástól, mivel lennék elégedett. Elmondtam, hogy azzal, ha a Kúria megállapítaná, hogy ez az ügy nem tartozik a polgári bíróság jogkörébe, hanem büntetőügy. De ehhez először dr. Polt Péter legfőbb ügyészt kellene törvényszék elé állítani bűnpártolásért. Na erre mondta a riporter, hogy ez sem fog adásba lemenni.

Mindenesetre érdekes lesz, ha a Kúria helybenhagyja az ítéletet, annak ellenére amit a legfőbb ügyész szakmai véleményében leírt. Akkor Polt Péter is lemond és távozik egy vaskos végkielégítéssel?

Meglátjuk. A lényeg, hogy szervezzük meg önmagunkat. A Mozgalom alapjait már lefektettük, itt a honlapon olvasható az Alapszabályunk és működési szabályzatunk, valamint a Belépési Nyilatkozatok.

Csak érdekes egybeesésként megemlítem, hogy július 4-re tűzték ki az ítélethirdetést hasonló devizaügyben Horvátországban is. Véletlen lenne?

Az ítélet ha marad, ha nem, a kifosztó gépezet gőzgépei megállíthatatlanul zakatolnak tovább és azt csak mi emberek tudjuk megállítani.

Köszönet mindenkinek, aki ismételten jelenlétével kiállt az igazság mellett. Jó volt Önökkel lenni és együtt vonulni. Megint nagyon sokan bebizonyították, hogy hajlandóak tenni is az ügy érdekében.

Kásler Árpád.