Pusztán azért, mert a bőre színe
sötétebb, mint az elődeié, az egész világ azt gondolta Barack Husszein
Obamáról, hogy a szándékai hófehérek. A korunkat jellemző fals
szillogizmus folytán megállapítást nyert, hogy a négerek en bloc
áldozatok, az áldozatok pedig szentek, tehát az USA új elnöke is egy
szent. Egyébként éppen ezért adták neki megválasztása után rögvest a
Nobel-békedíjat, valós érdemek híján az általa megtestesített örökletes
áldozati státusz elismeréseként.
Így
aztán Obama a szuperhős pózában tetszelegve terpeszkedett rá Amerikára.
George W. Bush, a bornírt „born again” keresztény után, aki elküldte a
Jó légióit a Rossz erői ellen, a kozmopolita messiás beteljesítette a
parúziát, többek között azt ígérve, hogy „kormánya a történelem
legátlátszóbb kormányzását fogja megvalósítani”. Az állampolgárok naivan
azt hitték, hogy a kormányzati munkára gondol, valójában azonban a
saját életük vált totálisan átlátszóvá.
Némi
fogalmunk van róla, hogy az amerikaiakat módszeresen félreinformálja a
média, alaposan átmosva, fertőtlenítve és kifehérítve mindazt, ami
megzavarhatná abszolút hatalmuk imázsát. Az örök Amerika csakis tiszta
és győzedelmes lehet. Időnként azért a felszínre bukkan egy-egy botrány,
akárcsak metánbuborékok a holtágakban: leleplezések a CIA
offshore-börtöneiről, amelyekben külföldiekkel, alvállalkozásban
végeztetik el a piszkos munkát vagy éhségsztrájkok Guantanamón, ahol már
évek óta vád, per és ítélet nélkül tartanak fogva „terroristagyanús”
elemeket és más effélék.
A
legutóbbi botrány azonban mindenkit érint, bennünket is. Amint azt egy
volt titkos szolga a Washington Postnak kikotyogta, manapság a
Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI)
hozzáfér az interneten keringő összes információhoz (e-mailekhez,
chatekhez, fénykép- és videó-tartalmakhoz, adatbázisokhoz, belépési
jelszavakhoz). A Skype-on kívül, amelyen a kommunikációk közvetlenül is
kikémlelhetők, az AOL, a Youtube, az Apple és Paltalk is adatgyűjtés
célpontja, és rövidesen a Dropbox is csatlakozni fog a listához. A
kedélyek lecsillapítása végett a Google azt állította, hogy „nagy
figyelmet szentel felhasználói adatainak a biztonságára”, és „a
szövetségi államnak csak a törvénynek megfelelően szolgáltat ki
adatokat”. Ezzel aztán jól megmondta.
Az
ominózus jogszabály ugyanis a hírhedt Hazafi Törvény (Patriot Act),
amelyet még Bush szavaztatott meg, Obama pedig tavaly decemberben zokszó
nélkül megerősített, és amely lehetővé teszi az NSA számára, hogy egy
kormányzati portálon keresztül az előbbi szerverekre csatlakozhasson
információgyűjtés végett olyan felhasználókról, „akikről ésszerűen
feltételezhető, hogy külföldön vannak”, és mindezt az
igazságszolgáltatás felhatalmazása nélkül. Az NSA nagy fülei a
Washington közeli Fort Meade katonai támaszpontról hallgatnak bennünket,
és mivel a törvény csak a külföldiek kikémlelését engedélyezi, a kezelő
személyzet olyan kulcsszavakkal operál, amelyek legalább 51 százalékban
valószínűvé teszik, hogy a célpont külföldi.
Valójában
Obama szüntelenül hazudott. Semmit sem tagadott meg elődje
ténykedéséből, egyszerűen csak módszert váltott: ami korábban nyíltan
zajlott, azt most titokban folytatják. Guantanamón sem változott semmi,
ahol különböző korú embereket tartanak fogva a jog és a nemzetközi
egyezmények semmibevételével. Ha az amerikai elnök ki is vonta a
csapatait Irakból és – az anyagi terhek tarthatatlansága és a háború
megnyerhetetlensége miatt – ugyanerre készül Afganisztánban is, ezt csak
azért teszi, hogy annál jobban belevesse magát a drónok háborújába. A
robotrepülőket a nevadai sivatagból távvezérlik, és olyanokat gyilkolnak
velük, akikről legalább 51 százalékban feltételezhető, hogy
terroristák.
Ezek
az eszközök lehetővé teszik a gyilkolást videón keresztül, munkaidőben.
Így az antiterrorista stáb hetente összejön a „fehér házi keddeken” az
elnök körül, majd a tea és a sütemények felszolgálása közben személyesen
Obama dönt a likvidálandó személyekről. A The New York Times szerint
„zöld utat ad a Jemenben, Szomáliában és Pakisztánban javasolt összes
légi csapáshoz”, és mivel közismerten tiszta szív, ahogyan azt a
preventív Nobel-békedíj is bizonyítja, „nyomatékosan tudakozódik az
esetleges járulékos veszteségekről”. Van is miről.
A
Világkereskedelmi Központ elleni – valószínűleg „hamis zászlós” (false
flag) – terrortámadás 3000 halottjának megtorlásaként robotrepülőkkel
végrehajtott légi csapások ugyanis mindeddig hivatalosan mintegy 5000
áldozatot követeltek, köztük jelentős számú ártatlan civil életét.
Pakisztánban például (a Bush-éra alatt 52 légi csapás, Obama idején
310!) több mint 30 százalékos a járulékos veszteségek aránya, vagyis
ugyanennyi indok Amerika és vele együtt a Nyugat gyűlöletére.
Kétségtelen,
hogy a 2001. szeptember 11-én történtek növelték az USA önkényuralmi
fenyegetettségét. A terrorizmus elleni harc ürügyén már a következő
hónapban sebtében életbe léptetett Hazafi Törvény lehetővé teszi az
amerikai állampolgárok általános megfigyelését, tekintet nélkül
magánéletük sérelmére. A törvény hatályát Obama 2015-ig
meghosszabbította, egy sor olyan törvény kíséretében, amelyek az
egységes végrehajtó hatalom elvének szellemében jelentős túlhatalmat
biztosítanak a szövetségi adminisztráció számára a tagállamokkal
szemben.
Ráadásul
Obama 2011. december 31-én aláírta a „legszebb” szovjet időket idéző
nemzetvédelmi törvényt (NDAA HR 1540), amely lehetővé teszi bármely
amerikai állampolgár letartóztatását és jogi eljárás mellőzésével
(without trial), korlátlan ideig történő fogva tartását, ami
gyakorlatilag az amerikai alkotmány (Bill of Rights) megsemmisítését
jelenti.
Mindezen
intézkedések Mandell House ezredes Philipp Dru, administrator című,
1912-ben megjelent regényét idézik, amelyben Wilson elnök befolyásos
tanácsadója egy jövőbeli államcsínyről vizionál, az alkotmány
eltörlésével, a címszereplő diktátori hatalmával és piacszocializmus
bevezetésével. Egy évszázaddal később a futurista fikció kezd valósággá
válni az USA-ban.
MD 2013. VI. 26.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése