Az alábbi megdöbbentő írást egy az egyben átemeltem a hirado.hu
oldaláról, ugyanis nem igényel különösebb kommentárt. Tisztán látszik
belőle az EU hozzáállása a hazánkban kialakult helyzethez. A cikk végén
megnyugtatnak minket, hogy ugyan tisztában vannak a túlzott eladósodás
következményeivel, és az esetleges intézkedéseket helyeslik, de nehogy
már itt mi bármiben korlátozni merjük a bankokat, hiszen az sérti a
“tőke szabad áramlásának elvét”. Ki-ki vonja le a maga következtetését a
cikk elolvasása után.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen
Kötelezettségszegési
eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) a
devizahitel-nyújtás korlátozása miatt – tudatta honlapján szerdán a
bizottság.
Az
MTI úgy tudja, hogy az EB hivatalos felszólító levelet küldött
Magyarországnak, mert úgy ítéli meg, hogy sérti a tőke szabad
áramlásának uniós elvét az a 2011 júliusában született kormányrendelet,
amely azt írja elő, hogy csak az kaphat devizahitelt, akinek a kérdéses
devizában akkora bruttó havi jövedelme van, amely forintra átszámítva
meghaladja a minimálbér tizenötszörösét.
A
bizottság szerint ez olyan jelentős mértékben leszűkíti a lehetséges
hitelfelvevők körét, hogy a szabályozás de facto olyan korlátozás
bevezetését jelenti, amely a devizahitelezés teljes betiltására
hasonlít, amely egyébként pár nappal a kormányrendelet megszületését
megelőzően, 2011. július 1-jén szűnt meg.
Az
unió működéséről szóló szerződés általánosságban tiltja a tőke szabad
mozgásának bármiféle korlátozását, és ez alól csak ritkán enged kivételt
tenni, a szerződésben lefektetett indokok alapján, vagy a közjó
érdekében, kényszerítő okok miatt. A korlátozásnak arányosnak és
megfelelőnek kell lennie a kitűzött cél elérésére, de az uniós szabályok
szerint nem mehet tovább az ehhez szükségesnél.
Az
MTI értesülése szerint a bizottság úgy gondolja, hogy a magyar
szabályozás az arányosság elvét sérti, mert az elérni kívánt célt más
módon, kevésbé restriktív, de hatékony intézkedésekkel is el lehetne
érni.
A
bizottság tisztában van a magyarországi helyzettel és a devizában való
túlzott eladósodás következményeivel, ezért az intézkedések célját
egyáltalán nem is vitatja. Brüsszel ennek a “legitim” célnak az
elérésére ugyanakkor például a fogyasztóvédelmi szabályok szigorítását,
más körültekintő hitelbírálati szempontok megállapítását vagy jogilag
nem kötelező eszközök alkalmazását is elfogadhatónak tartaná, amelyekről
Magyarország az uniós jog engedte kereteken belül szabadon határozhat.
A
döntés a kötelezettségszegési eljárás megindításáról június 20-án
született. Ennek puszta tényét, a részletek ismertetése nélkül a
bizottság a honlapján is közzétette.
Ha
egy kötelezettségszegési eljárást a bizottság a második vagy a harmadik
szakaszba léptet, tehát ha egy ügyben a brüsszeli testület indoklással
ellátott véleményt küld, vagy az Európai Bírósághoz fordul, arról még
aznap a nyilvánosság számára is elérhető közleményt tesz közzé. A
kötelezettségszegési eljárások megindításáról, azok első szakaszáról, a
hivatalos felszólító levélről viszont aznap a bizottság sajtószolgálata
semmilyen információt nem ad, az csak napokkal később kerül fel a
testület honlapjára.
Forrás: hirado.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése