- Egy hír, és a vele kapcsolatos javaslatok -

“Durván
megdrágul ősztől a bankolás, legyen szó készpénzfelvételről vagy
utalásról. Az eddigi banki költségek többszörösét fizethetjük egy-egy
tranzakciónál.
A
tranzakciós illeték bevezetése előtti időkben átlagosan 103 forintba
került, ha kétszer 50 ezer forintot vettünk fel a saját bankunk
automatájából. Ehhez képest ősztől ugyanerre a tételre átlagban 514
forintot fizethetünk – járt utána az Azénpénzem.hu. De akár 1200
forintba is kerülhet a két tranzakció. Adatgyűjtésük szerint jócskán
lecsökkent az olyan számlacsomagok száma is, ahol még elérhető az
ingyenes készpénzfelvétel.
A
bankon kívüli eseti internetes átutalásoknál is átrendezte az államnak
fizetendő tranzakciós illeték a kínálatot. Mert míg 2012-ben többségében
voltak azok a számlák, amelyeknél teljesen díjmentes volt az ilyen
tranzakció, most már nagyítóval kell keresni az ilyen
bankszámlacsomagot. Ráadásul ezek a csomagok többnyire feltételekhez
(pl. jövedelem, stb.) kötöttek.
Az
átutalásoknál átlagosan mintegy duplájára nőnek egyébként a költségek a
tranzakciós illeték előtti időkhöz, azaz tavalyhoz képest.
Mint
megírtuk, már a kártyás vásárlás sem feltétlenül ment meg a
pluszköltségektől, hiszen már az sincs minden banknál ingyen. Ha
kíváncsi rá, hogyan faraghatja le a brutális banki költségeket, olvassa
el az FN24 8 tippjét!”

Tehát íme az FN24 8 javaslata, hogyan lehet kicselezni őszerintük a bankot, mely mindenáron a mi pénzünket akarja:
1. Barátkozzon meg a bankfiókkal! (Barátkozzon
velük a hóhér! – Tegyék csak azt, amire kérjük őket, de minden barátság
nélkül! Mert a ő barátságukból nem kérünk, a becsületüket régen
elpuskázták már. – SzRTI).
A
legjobb havi egyszer felvenni a hónap készpénzkifizetéseihez szükséges
összeget a bankkártyájával. És bizony újra előfordulhat, hogy ezt a
bankfiókban tudja olcsóbban megtenni, nem az automatában. Az egyik bank
például a fiókos kivétért – 5000 forint fölött -kevesebbet kér, mint az
automatásért.
2. Válassza az elektronikus számlakivonatot!
Ez talán mindenütt olcsóbb a papíron postázottnál. 50-100 forintot nyer
ezen minden hónapban, s az internetes bankfelületről általában amúgy is
ingyen le lehet tölteni és kinyomtatni.
3. Pénzt a párnacihába!
Ha véletlenül készpénzben jut egy összeghez, véletlenül se tegye be a
bankba. Már a befizetésért is előfordul, hogy pénzt kérnek a bankok, és
mikor elköltené, újra kiszámláznak majd Önre valamilyen címen valamilyen
díjat.
(Na, ez egy értelmes javaslat. – Feltéve, ha a pénzed meg is tudod védeni! – SzRTI).
4. Keresse meg a csekkek befizetésére a legjobb módot!
Víz, gáz, villany, fűtés, közös költség, internet, telefon – rögtön 7
darab utalás, amit minden hónapban el kell végezni. A csoportos beszedés
nagyon kényelmes, de elég, s akár meg is duplázhatja a számlák
kifizetésének a költségét. Ennél valamivel jobb, ha vesszük a fáradságot
és havonta egyszer elutaljuk a csekkeket az interneten. Még jobb, ha
távszámla vagy díjnet-szolgáltatást tudunk rájuk igénybe venni.
(De
el lehet menni a postára és szépen egyenként feladni a sárga csekkeket.
Kissé szöszös, némileg több idő, de kétségtelenül a legolcsóbb. És, ami
nem elhanyagolható: így a bankot ki is hagytuk, nem nyerészkedik a
tranzakción. – SzRTI).
5. Utalni csak interneten!
Az internetes utalás szinte mindig olcsóbb a bankfiókosnál, akár több
ezrelékkel is. Ám van olyan, hogy a bank a hó második bejelentkezéséért
már horribilis összeget kér, ezért csak óvatosan!
6. Felejtsük el a tranzakciónkénti SMS-eket!
Már csak a legdrágább csomagokban van ingyen vagy elfogadható áron az,
ha minden fizetés után automatikus SMS-t szeretnénk kapni. Az
SMS-megrendelésünket igyekezzünk arra minimalizálni, amire tényleg
szükségünk van, mert akár havi ezer forintot is bukhatunk rajta.
7. Kerüljük az idegeneket!
Ez nem újdonság, de az idegen bankokból való pénzfelvételt, a bankfióki
ügyintézést és tulajdonképpen mindent célszerű kerülni, mert nagyjából
ezer forintba kerül minden egyes tranzakció.
8. Fontolja meg a nagyobb csomagot!
Fájdalmas 4-5 ezer forintot kifizetni egy prémium csomag számlavezetési
díjáért, de ha eleve ennyit fizetünk összességében egy kisebb
csomagban, akkor még mindig jobb a prémium csomag adta szabadság.
(Szerintünk
pedig nem kell megfontolni sem nagyobb, de még a kisebb csomagot sem.
Egyáltalán semmilyen csomagot! A bankot amennyire lehet, – ki kell zárni
az életünkből! – Erről szól alább, a mi javaslatunk. Hogy a bankot
kiiktassuk életünkből, – hogy ne nyerészkedjen rajtunk többet, s véget
vessünk a banki uzsorának és fosztogatásnak, – SzRTI).
Javaslatok II.
Tehát íme a Szabad Riport egy korábbi javaslata, melyet változatlanul fenntart:
Pofont a bankoknak!
Új népi kezdeményezés: Az emberek kiveszik minden pénzüket a bankból? – Na ez lesz csak az igazi pofon az uzsorás disznóknak!
- Biztos, hogy minden betétet vissza tudnának fizetni? -
Egy új népi kezdeményezés olvasható a Facebookon, Zsigmond Gábor megosztásában:
“Pofont a bankoknak! – Egyeztessünk minden devizahiteles csoporttal!
Szervezzünk
népi kezdeményezést: Legyen mindenkinek törvényes joga, hogy bérét,
járandóságát a kifizetőtől direktben és készpénzben vehesse fel. A bank
beiktatása csak saját kezdeményezésre történhessen. Az ez irányú
mindenféle kényszerítés büntető törvénybe ütköző legyen!”
Magyarországon
az utóbbi 24 évben bebizonyosodott, hogy a magánbankoknál kártékonyabb,
pénzéhesebb, kegyetlenebb, önzőbb és embertelenebb dolog nem létezik a
földön. – Az ország minden baja nekik köszönhető, – na meg azoknak a
politikusoknak és kollaboránsoknak, akiket meg tudtak venni.
A
devizahitel az évszázad csalása és fosztogatása, – általa több ezer
család vesztette el otthonát és majd háromezren estek áldozatul
közvetlenül, vagy közvetve a kilakoltatásoknak.
Így
hát miért tartsuk a pénzünket ezekben a pénzintézetekben? – Hiszen
bemocskolják, vérrel kenik be, és ráadásul még fosztogatják is a
bankszámlánkat.
Egyáltalán
mi köze a banknak a mi pénzünkhöz? Miért von le számlánkból mindenféle
összegeket ilyen-olyan mondvacsinált címen? – Miért van a végrehajtóval
közvetlen és titkos!(!) kapcsolatban, – felrúgva minden banki titkot –
és enged hozzáférést a számlánkhoz bármilyen hiénának tartozás és
levonás címén?
Ezek után tehát ne csodálkozzon senki, ha az emberek kiveszik a pénzüket, és inkább teszik ismét a szalmazsákba,
vagy az ágyneműtartóba, vagy akár a szekrény aljába, mert még ott is
nagyobb biztonságban lesz, mint az uzsorás, fosztogató, csaló bankokban.
Még akkor is, ha akár a betörő ellen is meg kell védeni szerény
vagyonkájukat, – fizikailag is; kapával-kaszával, vagy más fegyverrel,
esetleg pisztollyal, vagy puskával. – Akár ki is végezvén, az
otthonukra, családjukra törő elvetemült rablókat. – Július 1-től még ezt
is megtehetik!
Úgyhogy
ne csodálkozzon senki, ha egyre többen veszik ki a pénzt a
megbízhatatlan, erkölcstelen, fosztogató bankból, – mely már láthatóan
is az összeomlás küszöbén áll, azért ilyen mohó.
Aztán
ezt meglátva még többen veszik ki a pénzt, majd még ennél is többen, –
mígnem tömegméreteket ölt majd a pénzkivétel, – mert az egyre
kétségbeesettebb emberek attól tarthatnak majd, hogy nekik már nem marad
egy árva fitying sem.
Biztos,
hogy minden betétet vissza tudnának fizetni? – Hisz a bank eddigi igazi
vagyona maga a hitel volt. – Az pedig már nincs, bedőlt, s számukra
egyre kevésbé hozzáférhető. – Ahogy az emberek mind hevesebben
védelmezik tőlük és végrehajtóiktól otthonaikat.
Na
és mi van akkor, ha (s ez nagyon is elképzelhető), – ha nincs is annyi
pénz a bankban, amennyi fedezné az összes betéteseinek járó összeget…?
Fort András – SzRTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése