„HA NINCSEN GYÖKÉR, NINCSEN FA”

Jordanes gót történetíró így látta eleinket a VI. században :
„A hunok boszorkányok ivadékai, akik egy mocsárból jött vad, ragyás képű borzasztó tekintetű emberfajta. Akik csak a beszédjük alapján tartoznak az emberi fajhoz.”

Amióta Szarvason előkerült 1983- ban egy rovásfeliratos avar csont tűtartó, amelyen a légvonalban 100 km-re lévő Nagyszentmiklóson 1799-ben talált kinccsel azonos kárpát- medencei rovásírás található, azóta komoly gondolkozásra kényszerült a régészettudomány. A két lelet korát, egyaránt a VIII. századra eredeztetik, az úgynevezett késő avarkorra. Mindkét fellelt anyagon lévő írás kizárólag a székely- magyar rovásírással olvasható.

A nagy tudású hozzáértők sokáig azt gondolták, hogy türk eredetű a rovásírás és Belső-Ázsiából terjedt el a VII- VIII. században, és ezt hozta magával az avaroknak (is) mondott nép. Majd jött az újabb meglepetés, amikor a nemrégiben Visokkóban feltárt írásos köveken Szakács Gábor és Friedrich Klára magyar íráskutatók a székely-magyar rovásírás 39 betűjéből eddig 21 betűt azonosítottak. Ezek a leletek 5-7 ezer évesek, másrészről a székelynek nevezett rovásírás és ahhoz hasonló jelek a Kárpát-medence tágabb környezetében már több ezer éve jelen vannak.

Mindez a mai embert, az olvasót elmélkedésre készteti, az akadémikus tudósokat hallgatásra. A mai magyar szakmunkák javarésze - ha vannak- alig vagy nem is említik, arról sem igen szólnak, hogy hol tartanak a rovásírás kutatásaink. Elhallgatják, hogy a történelem előtti időkben a Közel-Kelet és a Kárpát-medence lakói között valamiféle „közlekedés” is lehetett. Pedig a Kárpát-medencéből időről-időre mind az őskorban, mind az ókorban lüktetésszerűen embercsoportok vándoroltak el és vissza.

És bizony, akár tetszik, akár nem , dicső elődeink tudtak írni és olvasni!

„Akik csak a beszédjük alapján tartoznak az emberi fajhoz.”(?)

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/magyarsag/2689-ha-nincsen-gyoeker-nincsen-fa