Civil diplomácia a békéért és a politikai megoldásért Szíriában

A magyar nép túlnyomó többsége ellenzi a háborút Szíria ellen, és békés megoldást, politikai rendezést akar. Szeretnénk, ha a magyar kormány felhagyna kétértelmű, felemás politikájával, és egyértelműen elkötelezné magát a katonai beavatkozás ellen, a békés rendezés érdekében – mondta Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) szervezője azon a pénteki tanácskozáson, amelyet az MSZF kezdeményezésére tartottak a Külügyminisztériumban a magyar kormány Szíriával kapcsolatos politikájáról.

A Fórizs Eszterből, Kovács Istvánból, Monostory Attilából és Simó Endréből álló négytagú civil küldöttséget Szebényi Ferenc, a Külügyminisztérium Amerikai Főosztályának vezetője és Horváth Dávid osztályvezető fogadta, az MSZF Martonyi János külügyminiszterhez küldött megkeresése alapján. Ebben arra kérték a magyar diplomácia vezetőjét, hogy tájékoztassa őket, vajon az Egyesült Államok által Szíria ellen kilátásba helyezett katonai lépést, vagy az ENSZ főtitkára és Ferenc pápa, továbbá a Kína és Oroszország által sürgetett politikai rendezést részesíti-e előnyben.

Szebényi Ferenc nem adott egyértelmű választ a kérdésre. Azt mondta, hogy a kormány a politikai megoldást részesíti előnyben, de hozzátette, a vegyi fegyver használata „nem maradhat következmények nélkül”. A főosztályvezető nem tudott válaszolni a civileknek arra a kérdésére, hogy hiteles magyar forrásból is megerősítették-e azt az amerikai állítást, miszerint a szíriai hadsereg vetett be szarin harci gázt, nem pedig a lázadók, és a lázadók mellett harcoló alkaidás terroristák, esetleg mindkét oldal. A magyar kormány a lázadókat tartja Szíria legitim vezetőinek, és tavaly decemberben megszakította diplomáciai viszonyát Szíriával – mondta. A civil delegáció felhívta a figyelmet az AP amerikai hírügynökség, továbbá a helyszínről nemrég hazaérkezett nyugati újságírók tanúvallomásaira, melyekből kitűnik, hogy a lázadók elismerték, ők vetettek be szarint. Az információk ellentmondásossága, a szíriai lázadók támogatására vezényelt zsoldosok, és köztörvényes bűnözők manipulálhatósága óvatosságra int, és a politikai rendezés előtérbe állítására ösztönöz – mondták. Szebényi Ferenc elismerte, hogy „erős kételyek merültek fel a lázadókkal kapcsolatban”. Elismerte továbbá, hogy az Irak elleni második amerikai háború hamis amerikai állítások alapján indult, hiszen Iraknak nem volt tömegpusztító fegyvere. Kérdésükre, hogy támogatná-e a magyar kormány a kilátásba helyezett amerikai támadást abban az esetben, ha a politikai rendezésre irányuló erőfeszítések zátonyra futnának, Szebényi Ferenc kijelentette: „nem támogatjuk a háborút, mert nincs katonai megoldás”. Ugyanakkor Monostory Attila, nemzetközi jogász, pontosító kérdésére, hogy a kormány legitimnek tekintene-e egy katonai lépést, ha mégis bekövetkezne, és milyen nemzetközi jogszabály alapján, a főosztályvezető azzal válaszolt, hogy akkor sem nézhetnék tétlenül a történteket, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem adna felhatalmazást a katonai lépésre. A magyar kormány nem kapott felkérést arra, hogy bocsássa honi katonai támaszpontjait, vagy légterét a támadásban résztvevők rendelkezésére. Szíriát az USA nem akarja megszállni, a NATO pedig nem tervez katonai lépést ellene – mondta. Úgy vélte, hogy javultak a békés megoldás kilátásai, diplomáciai megoldás körvonalazódik. Remény van arra, hogy Szíria aláírja a vegyi fegyverek bevetését és birtoklását tiltó nemzetközi egyezményt, nemzetközi felügyelet alá helyezi vegyi fegyver készletét, majd megsemmisíti őket.

A Magyar Szociális Fórum civil delegációja tudatta, hogy kizárólag békés megoldást tart elfogadhatónak, és arra szólította fel a magyar diplomáciát, hogy ne csak előnyben részesítse a politikai rendezést, hanem kizárólag a békés megoldásra összpontosítson minden erejével és tudásával. Támaszkodjon a kormány a magyar emberek békeakaratára – hangzott el.

(Magyar Szociális Fórum)