GKI: egyetlen országot előz meg a magyar gazdaság
Mivel a 2013. évi 0,3 százalék
után 2014-ben is csak 1,3 százalék körüli növekedés várható, folytatódik
az ország leszakadása a régiótól: 2011-14-ben a GDP átlagosan csak évi
0,4 százalékkal nő, ennél rosszabb teljesítmény egyedül Szlovéniában
lesz – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfőn közzétett legfrissebb
prognózisában.
A GKI budapesti tájékoztatóján elmondták: Magyarországon, Európához
hasonlóan véget ért a recesszió, de a 2012. évi jelentős és a 2013. első
félévi kis visszaesést 2013 második félévében is csak 0,8 százalék
körüli növekedés követi, ráadásul 2013 egészében is csak a
mezőgazdaságnak lesz köszönhető a stagnálásnál jobb eredmény.
A GKI elemzői szerint a gyenge magyar teljesítményt csak kisebb
részben magyarázza az EU-kereslet gyengesége, abban főleg a hazai piac
további szűkülésének, az ezt kiváltó téves gazdaságpolitikának van
szerepe.
Vértes András , a GKI elnöke elmondta: a jövő évi választások után,
annak eredményétől függetlenül, mindenképen gazdaságpolitikai
korrekcióra lesz szükség.
2013 egészében is csak a mezőgazdaságnak – a tavalyi nagyon rossz
után idén viszonylag kedvező időjárásnak – lesz köszönhető a
stagnálásnál jobb eredmény- írják elemzésükben a GKI kutatói.
Magyarország ugyan kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az ennek
érdekében alkalmazott eszközrendszer azonban lefagyasztotta a gazdaságot
– fejtik ki meglátásukat a cég kutatói. “A magyar gazdaság
perspektívátlan pályán döcög” – vélik.
A gyenge magyar teljesítménynek csak egy kisebb részét magyarázza az
EU keresletének gyengesége, abban főleg a hazai piac továbbra is tartó
szűkülésének, az ezt kiváltó téves gazdaságpolitikának van szerepe –
írják.
Közben a választási gazdaságpolitika, az erőszakos rezsicsökkentés és
a devizahitelek kivezetésének folytatása tovább rontja a magyar
gazdaság befektetői megítélését, a nemzetközi likviditásbőség is
lanyhulóban van – írják a GKI kutatói.
Azt írják, hogy a kormányzat látszólag megnyerte a „szabadságharcot”,
hiszen kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól (ebből a szempontból az
EU-tagországok élenjáró egyharmadába került), elkerülte az
IMF-megállapodást, s a versenyző külföldi és hazai tőkével szemben mind
szélesebb körben saját klienseit hozta helyzetbe.
Ugyanakkor mindezért a magyar gazdaságnak és társadalomnak a GKI
szerint nagyon nagy árat kell fizetnie: a GDP, a beruházás, a fogyasztás
és a valós hazai foglalkoztatás három éve csökken vagy stagnál, a
külföldi finanszírozóknak kifizetett kamat mindvégig lényegesen magasabb
volt még a bulgárokénál és a románokénál is, miközben minden nemzetközi
intézmény (EB, OECD, IMF, hitelminősítők, stb.) élesen bírálta ezt a
gazdaságpolitikát. A különbözői versenyképességi rangsorokban
Magyarország lecsúszóban van. A kormány úgy győzött, hogy az egész
ország vesztett.
A GKI szerint a közszolgáltatások minősége és elérhetősége
folyamatosan romlik. A „valódi” magyarországi foglalkoztatás 2013-ban
csökken, a statisztikailag kimutatott azonban nő a közmunka – a közelgő
választás miatt a kormány a közmunkások számát 200 ezer főre tervezi
emelni –, továbbá a külföldi munkavállalás következtében.
Magyarországon a 2014-es országgyűlési választásokig a kormányzásban
az eddigi folyamatok mélyülnek el. A kormányzat folytatni kívánja az
állami befolyást növelő gazdaságpolitikáját. Bár ütemezésében és
mértékében még bizonytalan, de látványosan folytatódik a rezsicsökkentés
és a devizahitelesek „mentése”, melyek terhét a kormányzat a bankokra
és a cégekre kívánja hárítani. A GKI megítélése szerint azonban nem a
devizahitellel, hanem az akár forintban, akár devizában eladósodottak
egy részének tartósan megroggyant törlesztési képességével van probléma.
(MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése