Már a hitelek felével gond van!
Az átstrukturált hitelekkel
együtt már a lakossági kölcsönök több mint fele nem tekinthető
problémamentesnek, és az egy éven túli késésben lévő tételek aránya is
egyre nagyobb – állapítja meg a pénzügyi felügyelet friss kockázati
jelentése. Az új hitelek iránti kereslet viszont változatlanul alacsony
szinten mozog.
Ez év közepére a nem problémamentes lakossági hitelek aránya a teljes
állományon belül túllépte az 55 százalékot – derül ki a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legfrissebb fogyasztóvédelmi
kockázati jelentéséből. A nem problémamentes állományba a PSZÁF
beszámolja az átstrukturált, illetve újratárgyalt kölcsönöket is, ám
ezeket figyelmen kívül hagyva is közelíti a csúszásban lévő tételek
aránya a 35 százalékot. A felügyelet statisztikái szerint továbbra is
növekszik az újratárgyalt, valamint a 365 nap feletti tartozást mutató
hitelek állománya: emellett a felügyelet szerint ismét ki kell emelni,
hogy – annak ellenére, hogy a társadalmi figyelem elsősorban a
jelzálogalapú hitelekre irányul – a nem-jelzálog fedezetű hiteleknél is
súlyos és növekvő problémákra utal a nem-problémamentes ügyletszám és
állomány nagysága.
A 365 napot meghaladó átlagtartozások stagnálnak a második
negyedévben, az újratárgyalt hitelek átlagos nagysága pedig jelentősen
csökkent. Előbbi a PSZÁF szerint azért problémás, mert a 365 napon túli
késedelmes hiteleknél már minimális a visszafizetés esélye, és mértéke
jól jelzi a túlzott eladósodottságot.
„A lakosság pénzügyi jellegű eladósodottsági szintje továbbra is
rendkívül magas (és növekvő), ezt fogyasztóvédelmi kockázati szempontból
kiemelt fontosságúnak tartjuk” – írja a jelentés.
A nem teljesítő hitelek stabilan magas aránya mellett – derül ki a
jelentésből – az új kihelyezések változatlanul alacsony szinten
mozognak, annak ellenére, hogy a pénzügyi szolgáltatók növelni próbláják
a kínálatot. A teljes hitelállomány a 2012-es év vége óta 3-4
százalékkal csökkent, a jelzáloghitel-állomány – a még mindig jelentős
svájci frankban denominált mennyiség mellett – szintén mérséklődik. Az
állományon belül a svájci frank alapú hitelek volumene csökken a
leggyorsabban. A forint alapú nem-jelzálog fedezetű hitelek (személyi-,
áru- és gépjármű) állománya is mérséklődött az év első felében.
Mindezek alapján a PSZÁF szerint a hitelintézetek működésének egyik
kulcsfeladata a közeljövőben is a folyamatosan csökkenő állományok és a
még mindig jelentős devizakitettség kezelése marad, ebben kiemelt
szerepük van a jelenleg is létező (és kialakítás alatt álló) intézményi
és állami adósmentő, adósságkezelő programoknak.
Az új kihelyezéseket illetően biztató, hogy az MNB hitelezési
felmérése alapján a bankok a következő időszakra a lakáscélú
jelzáloghitelezés sztenderdjeinek kis mértékű, a fogyasztási hitelekének
pedig jelentős mértékű enyhülését várják. Utóbbi a túlzott lakossági
eladósodottság révén hordozhat fogyasztói kockázatokat, ám a felügyelet
szerint fontos, hogy a felmérések alapján a lazítás elsősorban a
hitelfelvételért felszámolt díjaknál, és nem az elvárt feltételeknél
jelenik meg. Az árazásban egyébként az utóbbi fél évben nem történt
jelentős változás, a fennálló állományokon gyakorlatilag változatlanok a
kamatszintek.
Reális megoldás kell
A magyarok többsége megfontolt döntést vár a devizahiteles
mentőcsomag kapcsán, és elsősorban egy az adósok, bankok és állam
közötti tehermegosztáson alapuló intézkedést támogatna – derül ki a
Bankmonitor.hu felméréséből. Ugyan a válaszadók többsége támogatja a
devizahitelesek megsegítését, a beavatkozás mértékéről megoszlanak a
vélemények. Mindössze 16 százalék azok aránya, akik szerint a
devizahiteleket bármi áron meg kell szüntetni, a válaszadók 53 százaléka
szerint viszont ésszerű keretek közt kell megoldást találni.
(vg.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése