Csak az ostoba vásárol trafikban!
Az
utcán ötszáz forintért lehet megvenni a trafikban kilencszázba kerülő
dobozt, a trafikosnak már ki sem kell lépnie a boltból, hogy tudja,
megérkeztek-e már a placcot egymás közt felosztó feketeárusok. Az olcsó
cigaretta Ukrajnából és Szerbiából, a vágott dohány Szlovákiából áramlik
be Magyarországra, de utóbbit már az itthoni dohányültetvényekről is
lopni kezdték. A legális piac a dohányipar minden szintjén vérzik, és
már nemcsak a trafikosok, de a magyar termelők is panaszkodnak.

“Gazdag választék”-megfizethető áron
“Tudom
én, hogy nem árulhatok itt, főleg nem ezt és ennyiért. Tudom én, hogy
törvényellenes. De nézze meg a törvényeket, és látni fogja, hogy
rosszak” – filozofált egy 500 forintos cigarettát kínáló árus a Széll
Kálmán téren. Szerinte a dohányzó emberek tisztában vannak a dohányzás
káros hatásaival, ők maguk döntik el, hogy rágyújtanak-e. “Viszont, ha
valaki cigizik, attól nem vehetik el a politikusok a cigarettát, most
meg ezekkel az árakkal és ezekkel a fizetésekkel elveszik. Hogy én itt
vagyok, és árulom az ukrán cigit, az nem az én gonoszságom, hanem válasz
erre az egészre, ami itt folyik.”

Egy csomag cukorkába rejtett, lefoglalt cigaretta a záhonyi határátkelőn. Ráadásul a “szádecski” is olcsó és finom!
A
cigarettát egy kamionos ismerőse hozza neki Ukrajnából, aki “a
megbízható embereknek” adja tovább az árut, mint amilyen ő is.
Budapesten ritkán árul, csak néhány órára ugrik le a Széll Kálmán térre,
ahol egyébként nagyon mellé is lehet nyúlni a csempészett cigarettával.
“Lassan már úgy le van osztva a tér, ahogyan a prostik között szokás,
megvan, hogy ki hol árul. Én ebben a leosztásban nem vagyok benne,
úgyhogy volt már, hogy elzavartak. Nem, nem a NAV, hanem azok, akik
hozzák a cigit az itteni árusoknak. Nem tudom, kik ők, tisztább
hajléktalanokkal meg lecsúszott szerzetekkel szoktak árultatni. Megáll
néha egy autó, aztán kiad belőle valaki egy csomagot. Gondolom, abban
van a cigi.” Érinthetetlenek
A
Széll Kálmán téri árusok szorgoskodását a közeli trafikok is megérzik,
de a jelenséggel semmit nem tudnak kezdeni: ha szólnak a rendőrségnek, a
seftesek még a járőrök kiérkezése előtt elszelelnek. “Az adóhatóság meg
csak azokkal az autókkal tudna kezdeni valamit, amikből leadják a cigit
az itteni árusoknak, mert ott lehet elég nagy mennyiség” – mondja egy
ottani trafik tulajdonosa, aki egyszer már fel is hívta a NAV-ot, de ott
csak azt mondták neki, próbálja felírni a terjesztő autó rendszámát.
Pedig
a feketepiac virágzását a NAV adatai is alátámasztják, a trafikok
megnyitása óta eltelt két hónap alatt összesen 23 milliárd forinttal
kevesebb adóbevétel folyt be a cigarettakereskedelemből a tavalyi
időszakhoz képest.
Mostanában
már ki sem kell lépniük boltjukból a trafikosoknak, hogy tudják, ott
vannak-e épp a feketézők, vagy sem, a forgalom ingadozásából ez tisztán
követhető. “Vannak napok, amikor egészen jól megyünk, és van, amikor
órákig senki nem jön be. Ilyenkor néha még hallom is, ahogyan a
bejárattól néhány méterre a mi árainknál 400 forinttal olcsóbban
kínálják a cigit. Ha nekem kínálnák, én se jutnék el a trafikig.”
Fiatalkorúak védelme
A
Boráros tér mindig nagy elosztóhely hírében állt, kimentem oda is,
hátha megtalálnak a feketézők. A téren azonban épp egy gyanús figurát
sem láttam, ezért csak letámasztottam a biciklim, rágyújtottam, és
vártam. Nem a cigiárusok, hanem hazafelé igyekvő csepeli
gimnazistalányok találtak meg.
Edina
és két barátnője szerint tipikus cigarettaárusnak néztem ki, mivel egy
helyben álltam, cigiztem, volt nálam egy táska, és kapucni volt a
fejemen. “Pont olyan vagy, mint az egyik srác, akitől itt szoktunk cigit
svarcolni” – mondták.
Javasoltam,
hogy várjunk egy kicsit az említett srácra, így néhány percig
beszélgethettem a lányokkal. Mindhármuk 16 és 17 év közötti, a 17-hez
közelebb. Az osztályuk nagyjából fele dohányzik. “Néha trafikból vesszük
a cigit, az emberek általában jó fejek, és vesznek helyettünk. De
svarcolni sokkal könnyebb: olcsóbb is, és személyi sem kell.”
“Na,
ott a srác” – mutatott Edina hirtelen egy baseballsapkás férfira a
HÉV-megálló közelében. Elbúcsúztak, és mentek cigit venni.

Fehérorosz
gyártmányú cigaretta a Fejértó Szövetkezet ófehértói telephelyén. Ez a
térség egyik legnagyobb dohánytermelője, a Feszt márkájú cigi pedig
dobozonként 400 forintért kapható a nyíregyházi KGST-piacon Vágott dohány eladó
A
cigaretta feketekereskedelme mellett azonban az utóbbi hónapokban egy
másik szinten is vérezni kezdett a dohányvertikum: egyre nagyobb a
vágott dohány feketepiaca. Kezdetben csak Észak-Magyarországon és az
Alföld északi részén jelentek meg a vágott dohányt kínáló apróhirdetések
(ezekben a régiókban van a magyar dohányültetvények többsége), most már
azonban a fővárosban sem lehetetlen ilyenekbe botlani.
Ez
a piac két forrásból gyarapszik. Egyrészt Szlovákiából és
Lengyelországból áramlik be az áru, másrészt egyre gyakoribbak a lopások
az itthoni dohányültetvényeken. Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők
Országos Szövetségének elnöke Ófehértón egy szakmai rendezvényen beszélt
a szaporodó dohánylopásokról, amik igencsak rosszul érintik a
termelőket, akik állami támogatás nélkül nem is tudnának nyereségesek
lenni.

Idénymunkás dohánytörés közben a Fejértó Szövetkezet ófehértói telephelyén
A
probléma gyökere, hogy a magyar dohánytermesztés éghajlati és
munkaerő-piaci sajátosságok miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
összpontosul. Az ország e vidékén viszont rengetegen vannak, akik a –
nemrég ismét emelkedő – cigarettaárakat már egyszerűen képtelenek
megfizetni. Őket csábítja leginkább a dohánylopás. Az
is a lopások megszaporodására utal, hogy a vágott dohányt hirdetők
többsége Virginia dohányt kínál, aminek termelése, betakarítása és
szárítása sokkal nagyobb költségigényű, mint a hazánkban egyébként
szintén termelt Burley dohányé. A Virginiát mesterségesen kell
szárítani, az ehhez szükséges pajták kialakítása pedig nagy alaptőkét
igényel, ezzel szemben a Burley házilag is könnyen és olcsón szárítható.
Virginiával tehát többnyire a nagyobb gazdaságokban foglalkoznak, náluk
pedig ritka, hogy apróhirdetések útján kelljen eladni a portékájukat.
(A vágott dohány feketekereskedelméről szóló összeállításunkat itt
találja.)
“A dohány utat tör, vágod?”
A
Jurassic Parkból vett idézet parafrázisával világosított fel egy Blaha
Lujza téri cigarettaárus, miután eldicsekedett vele, hogy naponta akár
15-20 ezer forintot is megkeres a feketézéssel. Ő kérésre vágott dohányt
is tud szerezni, kilónként hatezerért, bár hogy mi a különbség a Burley
és a Virginia dohány között, azt nem tudja, ahogyan azt sem, hogy az
általa árult dohány melyik a kettő közül.
“Főnököm,
én annyit tudok, hogy az emberek visznek mindent, ami dohány és olcsó.
Egyre jobban visznek mindent, mert amilyen árak ezekben a trafikokban
vannak, azokon csak a hülye vásárol.”
(Origo)
Bal-Rad komm : Közel egy hetes cigaretta “árajánlat” ukrán oldalon: Asztély-”családi kisbolt”-Bond cigaretta 280ft./doboz.
Csap-utolsó benzinkút-szintén annyi!
Umany-Ukrajna közepe tája-ugyanez a márka kb. 250ft.
(Úgyhogy
a határ mentén már “nyerészkednek rajtunk-magyarokon”! Persze “vigasz”
lehet számunkra, hogy a Lengyelország “felé” irányuló cigikereskedelem
az ukrajnai Sztaricséban-közel a lengyel határhoz-már 300ft. a Bond!
Igaz, Lengyelországban még a magyarországinál is drágább a cigaretta.)
Egyes
kimutatások szerint igencsak meglódult a Nemzeti Dohányboltokon kivüli
cigarettakereskedelem. Állitólag a “nemzethy ágazat” mintegy 15
százalákát teszi már ki a forgalom!
Nem kis fejtörést okozva a döbrögista pénznyelőnek!
Mert ugye az “importőrök” is finomitanak a szokásaikon folyamatosan! Mindezzel együtt a keleti határainkon vadászó NAV-osok sem jelentik a Nemzeti Dohányboltok törzsvásárlói körét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése