Nő a szegénység Magyarországon

Tovább nőtt a súlyos anyagi gondokkal küszködő háztartások száma Magyarországon, amivel hazánk az EU sereghajtói között szerepel. Ugyanígy a legalacsonyabbak között van a magyar szegénységi küszöb, miközben a szegények egyre inkább leszakadnak a nem szegények jövedelmi szintjétől – írja a Napi Gazdaság.
Magyarországon a teljes népesség egyharmadát, közel 3,2 millió embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztettség, ezen belül mélyszegénységben közel félmillióan éltek 2011-ben – derül ki a KSH friss kiadványából.
A teljes népesség 14 százaléka, azaz 1,379 millió ember élt olyan háztartásban, ahol a háztartás jövedelme nem érte el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát. A szegénységi küszöb éves szinten 796,8 ezer forint volt az egyszemélyes háztartásokban, ami havi 66 ezer forintnak felel meg.
A társadalmi kirekesztettségnek a jövedelmi szegénységen kívül vannak egyéb mérőszámai. Ezek közé tartozik – többek között – az anyagi depriváció, amely bizonyos meghatározott anyagi javaktól való megfosztottságot jelent. 2011-ben a súlyos anyagi nélkülözés a lakosság több mint egynegyedét érintette, az anyagi nélkülözés természetesen szoros kapcsolatban áll a jövedelmi szegénységgel.
A súlyos anyagi nélkülözés kockázata különösen veszélyezteti az egyszülős, valamint a három- és többgyermekes háztartásokat – 44 százalékot közelítő aránnyal -, míg a munkanélküliek súlyos deprivációjának esélye (61,6 százalék) több mint kétszerese volt az országos átlagnak.
A sereghajtók között vagyunk
A súlyosan nélkülözők aránya az EU átlagában 8,8 százalék volt, a magyar érték Bulgária (43,6 százalék), Lettország (31,4) és Románia (29,4) a negyedik legmagasabb.
Az EU-27 átlagában a népesség közel negyede élt relatív szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, a közel 120 millió fő 4,2 millióval több az egy évvel korábbinál. Egy gazdag országban persze más a szegénységi küszöb, mint egy “elmaradottban”. Tavalyelőtt a legmagasabb szegénységi küszöb Norvégiában volt (átlagosan havi 1820 euró, mai árfolyamon 546 ezer forint), míg a legalacsonyabb Romániában (106 euró). A magyarországi 227 eurós érték az ötödik legalacsonyabb volt az EU-ban.
Minden ötödik magyar gyerek szegény
A jelentésből kiderül, hogy a munkanélküliekhez, a nagycsaládosokhoz valamint a gyermekekhez képest – minden ötödik kiskorú a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező háztartásban él – kifejezetten jó helyzetben vannak a nyugdíjasok.
A 65 év feletti korosztályban a szegények 6 százalékos aránya a 14 százalékos országos átlag felét sem érte el annak ellenére, hogy relatív pozíciójuk romlott. A munkaképes korú lakosság (18-64 év) szegénységi aránya 13,6 százalékon stagnált, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében ez az érték viszont nagyjából a nyugdíjasokénak felelt meg.
A 65 év felettiek kedvező helyzetét a KSH szerint a korosztályt teljes egészében lefedő nyugdíjrendszer és az értékálló nyugdíjak magyarázzák. Látványosan különbözik azonban az idős férfiak és nők pozíciója: utóbbiak 6,8 százalékos szegénységi rátája 2,1 százalékponttal múlja felül a férfiakét.
(profession)