Időkjelei: A Deutsche Wirtschafts Nachrichten
néhány napja megjelent cikke szerint már a BIS is az összeomlásra
célozgat. Bár mindig lesznek olyanok, akik szerint ilyesmi soha nem
történhet meg, érdekes megfigyelni, hogy már a tömegmédia is egyre
gyakrabban közöl ehhez hasonló jóslatokat. Vajon miért?
Természetesen nem látunk a hatalmi elit kártyáiba, de tudjuk, hogy a
világkormány a különböző irányított válságok kihasználásával épül és bár
a Biblia erre kifejezetten nem tér ki,
igen valószínű, hogy eljön a nagy összeomlás napja is, amikor
megjelenik az utolsó idők „hamis megmentője” és átmenetileg kihúzza a
világot a kifejezetten erre a célra készült szakadékból.

Forrás: smh.com.au
A
hitelezők annyira fenntartás nélkül bíznak az Egyesült Államokban, hogy
az államadósságra vonatkozó fizetésképtelenség kockázata teljes
képtelenség a szemükben. Az amerikai fővárosban azonban egyre érezhetőbb
a félelem, hogy a politikai működésképtelenség végül mégis meghozza az
elképzelhetetlent.
A
kormány veteránjai, politikai párttól függetlenül, döbbenten figyelik,
ahogy a törvényhozók egyre inkább a csőd kezeléséről, nem pedig az
adósságplafon megemeléséről beszélnek.
Az
adósságplafon körüli viták ezúttal azon akadtak el, hogy a
republikánusok hatalmas kiadáscsökkentést követelnek a 16,7 ezermilliárd
dolláros plafon megemeléséért cserébe.
Ez
azért számít komoly követelésnek, mert Washington a népjóléti állam
fenntartásához szükséges kiadásokon kívül már szinte minden területen
hatalmas csökkentésekről döntött már korábban, az előző csődveszély
idején.
„A
megállapodás létrejöttéhez szükséges összetevők egyre fogynak,” mondja
Tony Fratto, a Washingtonra specializálódott Hamilton Place Strategies
tanácsadócég munkatársa. „Pont a nehéz kérdések maradtak meg,” mondja
Fratto, aki a Bush kormány idején volt a Fehérház szóvivője.
A
kongresszusban a napokban folyó megbeszélések már nem is az
adósságplafon megemeléséről szólnak. Ehelyett a törvényhozók
megpróbálnak olyan törvényeket elfogadni, amelyek átsegíthetik és
működésben tarthatják a kormányt egy csőd után.
Már
a pénzügyminiszter is, akinek egyik feladata általában éppen a kormány
iránti bizalom megerősítése a Wall Street felé, az iránti aggodalmát
fejezte ki, hogy vajon képes lesz-e a kormány eleget tenni fizetési
kötelezettségeinek.
„Aggaszt a hozzáállás, hogy az utolsó pillanatig húzzák ezt,” mondta Jack Lew, pénzügyminiszter egy üzleti fórumon a múlt héten.
Azt
mondta ideges és erre minden oka megvan, mondja Steve Bell, a Policy
Centertől. A központ szerint a kormány valamikor október 18 és november 5
között kezd majd fizetésképtelenné válni bizonyos kötelezettségeit
illetően.
Bell,
aki korábban a szenátus költségvetési bizottságának vezetője volt,
elmondta, hogy a négy évtized során, amit Washingtonban töltött, még
soha nem aggódott ennyire a csőd valószínűsége miatt.
Az „elképzelhetetlen”
Az
USA csődje alapjaiban rázná meg a Wall Street-et és nagy eséllyel egy
újabb válságot is elindítana egy olyan országban, ami még az előzőből
sem volt képes kilábalni. Természetesen a hitelek rendkívüli mértékben
drágulnának.
A
2011-es adósságplafon-csata során az országot mindössze néhány nap
választotta el a csődtől, aminek eredményeként a Standard and Poor’s
leminősítette Washingtont. A Moody’s egyik elemzője szerint egy újabb
zsákutca most nem hozná ugyanezt a hatást, mert az ügynökség a hosszú
távú adósságkilátásokra koncentrál.
2011-ben
végül úgy kerülték el a válságot, hogy a kongresszus és a Fehérház
komoly kiadáscsökkentésekről állapodott meg, amiket idén kezdtek
foganatosítani, és amelyek leginkább a jogosultsági programokat
érintették.
Egyelőre
azonban a legkönnyebben kivitelezhető csökkentéseket hajtották csak
végre, így bármilyen új megszorításról szóló megállapodás most sokkal
nehezebb lenne, a pénz és az idő pedig rohamosan fogy.
A
befektetők azonban nem aggódnak, bár egyesek kezdik átértékelni a
helyzetet. Lew szerint a befektetői bizalom „erősebb, mint lennie
kellene”.
A
Zerohedge számos cikkben mutatott rá a napokban, hogy a befektetők
komoly hányada nem a tényekre, hanem a kereskedői hangulatra alapozza a
piac megítélését és nem is veszik a fáradtságot a miértek
megválaszolására, míg mások, például Peter Boockvar szerint „0% az esély arra, hogy ennek jó vége legyen”, a Fed végtelenségig nyújtott adósságfelvásárlási programjára célozva.
„Mivel
számos kibékíthetetlen ellentét áll fenn, egyre nagyobb az esély, hogy
az elnök és a kongresszus nem tudnak időben megállapodni az
adósságplafon megemeléséről,” írta Ray Dalio, a Bridgewater Associates, a
világ egyik legnagyobb alapkezelőjének alapítója egy jelentésben.
A
jelenlegi pénzügyminiszter aggodalma éles ellentétben áll elődje,
Timothy Geithner hozzáállásával, aki 2011-ben azt mondta, hogy a csőd
„elképzelhetetlen”.
„A
bizonytalanság egy új tényező és ez az, ami ijesztő,” mondja Alice
Rivlin, a kongresszus költségvetési bizottságának korábbi elnöke.
Szerinte még soha nem volt ennyire nagy a fizetésképtelenség kockázata.
„Néhány
éve az ember erre azt mondta, hogy „Ne legyél csacsi! Persze, hogy
megemelik az adósságplafont.” Ma azonban már nem lehetünk benne olyan
biztosak.”
http://idokjelei.hu/2013/09/az-amerikai-csod-valos-kockazat-washington-figyelmezteti-a-wall-street-et/
Az USA már október 17-én csődbe juthat
Az
Egyesült Államok akár már október 17-én is csődbe juthat, ha nem
módosítja az államadósságot maximáló törvényt. Erre Jacob Lew amerikai
pénzügyminiszter figyelmeztette a honatyákat az amerikai kongresszus
vezetőinek címzett levelében.
A
miniszter szavai szerint az USA számára a következmények súlyosabbak
lesznek, mint 2001-ben, amikor a hasonló helyzet előállása miatt
csökkent az USA hitelindexe.
Lew
rámutatott, hogy három hét múlva az állami kasszában mindössze 30
milliárd szabad USA-dollár marad, miközben az amerikai kötelezettségek a
nevezett időszakban ennek dupláját tehetik ki.
(Oroszország Hangja)
313 százalék a Föld adóssága: kérjünk kölcsön a Marstól?
A világ adósság háromszor haladja meg Földünk államainak bruttó haza
össztermékét. Az ING közgazdászai kifejtik, hogy az adósság egyre jobban
"szitokszóvá" kezd válni, de a legtöbb esetben ez nem kellene, hogy így
legyen.
223,3 billió dollár. Ez a szám világunk adósságát jelenti. A Wall Street Journal Real Time Economics blogja által idézett ING kutatás szerint Földünk állami és privát adóssága világunk GDP-jének mintegy 313 százalékára rúg.
Az ING közgazdászai azt találták, hogy a fejlett gazdaságok mintegy 157 billió dollárnyi adóssággal rendelkeznek, ez pedig az érintett államok GDP-jének 376 százalékának felel meg. A feltörekvő országok adóssága jelenleg 66,3 billió dollár körül jár, ez GDP-jük 224 százalékának felel meg.
Az egy főre jutó államadósság a feltörekvő államokban 11 621 dollár, míg a fejlett államokban ez több mint 170 ezer. Az Egyesült Államokban az egy főre jutó adósság - állami és privát együttesen - 176 ezer dollár.
A közgazdászok kifejtik, hogy az adósság egyre jobban "szitokszóvá" kezd válni, de a legtöbb esetben ez nem kellene, hogy így legyen. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy az Egyesült Államok eladósodottság egybeesett annak technikai fejlődésével és a kereskedelem, munkaerő illetve pénzügyek globalizálódásával. (A kutatásról először a Sorok között blogon olvastunk).
223,3 billió dollár. Ez a szám világunk adósságát jelenti. A Wall Street Journal Real Time Economics blogja által idézett ING kutatás szerint Földünk állami és privát adóssága világunk GDP-jének mintegy 313 százalékára rúg.
Az ING közgazdászai azt találták, hogy a fejlett gazdaságok mintegy 157 billió dollárnyi adóssággal rendelkeznek, ez pedig az érintett államok GDP-jének 376 százalékának felel meg. A feltörekvő országok adóssága jelenleg 66,3 billió dollár körül jár, ez GDP-jük 224 százalékának felel meg.
Az egy főre jutó államadósság a feltörekvő államokban 11 621 dollár, míg a fejlett államokban ez több mint 170 ezer. Az Egyesült Államokban az egy főre jutó adósság - állami és privát együttesen - 176 ezer dollár.
A közgazdászok kifejtik, hogy az adósság egyre jobban "szitokszóvá" kezd válni, de a legtöbb esetben ez nem kellene, hogy így legyen. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy az Egyesült Államok eladósodottság egybeesett annak technikai fejlődésével és a kereskedelem, munkaerő illetve pénzügyek globalizálódásával. (A kutatásról először a Sorok között blogon olvastunk).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése