Vlagyimir
Putyin a napokban látogatást tett a tavaly novemberben létesített
moszkvai zsidó múzeumban, ahol is kiállítás nyílt a nevezetes Schneerson
Könyvtár gyűjteményéből.

A
12 ezer zsidó vallásos könyvet és 50 ezer dokumentumot tartalmazó
kollekciót a Chábád Lubavics ortodox zsidó szervezethez tartozó Joseph
I. Schneerson rabbi hozta létre még a 20. század elején. A bolsevikok
hatalomra kerülését követően azonban az értékes dokumentumokból és
könyvekből álló gyűjteményt államosították.
A
Chábád Lubavics 2004-ben indított pert Oroszország ellen a könyvtár
megszerzése érdekében. Hat esztendővel később egy magát illetékesnek
nyilvánító amerikai bíróság természetesen a zsidók javára döntött. 2013
januárjában pedig az amerikai bíróság arra kötelezte az orosz államot
(!), hogy napi 50 ezer dollárt fizessen a Chábád Lubavics részére
mindaddig, amíg a kollekció részét képező könyveket és dokumentumokat át
nem adja a zsidó ortodox szekta részére. Oroszország igazságtalannak
nevezte az ítéletet, mivel Moszkva álláspontja szerint a könyvtár az
„orosz nemzeti örökség részét képezi”.
Vlagyimir
Putyin ez év februárjában azzal az ötlettel állt elő, hogy a gyűjtemény
ugyan az orosz állam tulajdonában maradjon, de a nemrég megnyílt
moszkvai Zsidó Múzeumban és Tolerancia Központban nyerjen elhelyezést.
Az elképzelés a jelek szerint valósággá is válik. Az év végéig 4500
könyvet szállítanak át a múzeumba, ahol az Orosz Állami Könyvtár
felügyelete alatt álló részlegben fogják azokat őrizni. (Mivel az
oroszok valószínűleg attól tartanak, ha nem felügyelik a könyvtárat,
annak darabjait a zsidók kicsempészhetik Oroszországból.)
Vlagyimir
Putyin is megjelent a gyűjteményt egyes darabjait bemutató kiállításon,
beszédében pedig az alábbi döbbenetes kijelentést tette a zömmel
zsidókból álló közönsége előtt: „A döntést a könyvtár államosításáról az
1920-as évek elején az első szovjet kormány hozta meg, amely 80-85%-ban
zsidókból állt.” Putyin ezzel nyilvánvalóan a könyvtár megszerzésére
törekvő zsidók értésére adta, hogy a kérdésben kialakult konfliktusért
bolsevik köntösbe bújt elődeiket terheli a felelősség. Azonban jóval
több is történt. Ez volt az első eset, hogy komoly pozíciót betöltő
orosz politikus kimondta az igazságot az egyik legfőbb taburól, melyről a
szovjet időszakban sem volt szabad nyíltan beszélni: arról nevezetesen,
hogy a forradalmat előkészítő és levezényelő bolsevik vezetők döntő
többsége zsidó származású volt. Korábban bárki, aki ezt a tényt
kimondta, „antiszemitának”, „gyűlölködőnek” lett bélyegezve, és
„alaptalan összeesküvés elméletek” hirdetésével vádolták meg az illetőt.
(Költői a kérdés, de elkerülhetetlenül fölmerül az emberben: vajon
melyik magyarországi politikus merné a nyilvánosság előtt kijelenteni,
hogy a Tanácsköztársaság, majd a Rákosi-rezsim idején hazánkat
terrorizáló kommunista vezetők jelentős része zsidó származású volt?)
A
témáról annak ellenére is tilos írni és beszélni a nyugati világban,
hogy az Encyclopedia Judaica sem hallgatja el a zsidóknak a bolsevik
forradalomban játszott jelentős szerepét. „A kommunista mozgalom és a
kommunista ideológia fontos szerepet játszott a zsidók életében,
különösen az 1920-as, 1930-as években, valamint a második világháború
alatt és után… Egyes zsidók komoly befolyással rendelkeztek a
bolsevizmus korai szakaszában, és a szovjet rendszerben…” – olvasható a
zsidó enciklopédiában. Ezen a ponton persze érdemes megjegyezni: a
zsidók hatalma elsősorban azért csökkent folyamatosan a Szovjetunióban
és a kommunista mozgalomban, mert Sztálin szép lassan (habár a terror
eszközét is bevetve) kiszorította a zsidókat a vezetésből.
Vlagyimir
Putyin – aki ugyancsak megmentette országát attól, hogy a zsidók ott
átvegyék a hatalmat – a kiállítás megnyitóján mondott beszédét azzal a
fordulattal fejezte be, hogy Oroszország „a könyvtárat mosollyal az
arcán adja át a zsidó közösségnek”. (A mosoly többszörösen is indokolt:
részben, mert Putyin kiakolbólított néhány hatalomra törő zsidó
oligarchát az országból, részben pedig azért, mert tényleg nevetséges,
hogy zsidók államosították a könyvtárat, és most zsidók akarják
visszavenni.) De vajon a „zsidó közösség” is visszamosolyog-e az
oroszokra? Lehetnek kétségeink.
Harcunk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése