Brüsszel elleni front Kelet-Európában: kik lesznek a résztvevők?

© Fotó: Flickr.com/infomatique/сс-by-sa 3.0

Az euroszkepticizmus hullámán a közép- és kelet-európai országok józan gondolkodású politikusai igyekeznek alkalmazni annak a társadalmi, gazdasági és politikai irányvonalnak egyes aspektusait, amelyeket sikerrel valósítottak meg a délkelet-ázsiai és a latin-amerikai országokban.

Október 23-án, Budapesten Orbán híveinek félmilliós nagygyűlése azt mutatta, hogy az ilyen irányvonalnak van támogatottsága. Ebben a kurzusban a nacionalizmus bizonyos aránya erősíti a követelést a nemzeti önállóság megtartása iránt a szociális, gazdasági és politikai problémák megoldásában. Orbán Viktor beszédében elítélte a kommunista, totalitárius rendszer éveit, az 1956-os forradalom leverését, a külföldi tőke jelenkori expanzióját, az EU politikáját, és a nemzeti valuta megtartására szólított fel.

Orbán-kabinetjének politikája a helyzet reális értékelésén alapul: ezt mutatja a Nabucco-projekt kapcsán tanúsított álláspont is. 2012 tavaszán Orbán Viktor szorgalmazta Magyarország kilépését a költséges és kevéssé rentábilis projektből, amelynek hatékonyságában több tekintélyes szakértő sem hisz.

A magyar kormány jelenleg szembeszáll az EU vezetésével, mert szerinte az élet különböző területeinek túlzott ellenőrzésére törekszik. Más kelet-európai országoknak ugyancsak megvannak a komoly reklamációi Brüsszelhez. A sajátos „Brüsszel elleni frontnak” tagja lehet Bulgária és Románia, miután nem kaptak belépést a schengeni övezetbe. Németország, Hollandia és Franciaország nyomására az Európai Bizottság ismét eloszlatta a bukaresti és a szófiai illúziókat. Korábban az EU-s hivatalnokok a bűnözésről, a hiányos demokráciáról, a nemzeti határok gyenge ellenőrzéséről beszéltek, most viszont az említett két ország iránt a cigányok helyzetének témájában konkretizálódott az elégedetlenség. Brüsszel úgy látja, hogy a bolgár és a román kormány nem igyekszik azon, hogy a helyi cigánylakosságot szociálisan integrálja a társadalmi életbe, miközben erre a célra””euró milliárdokat” adtak.

A brüsszeli milliárdok kapcsán Titus Corlatean román külügyminiszter speciálisan összehívott sajtókonferenciáján kijelentette, hogy „mese” az ilyenfajta állítás. Corlatean rámutatott: az Európai Unióban van még közel 15 millió roma, és ők nem román állampolgárok, de velük reálisan senki sem foglalkozik. Csak Szófiát és Bukarestet éri szemrehányás.

Bulgária politikai vetületet lát abban, hogy az Európai Unió vezetői nem sietnek a balkáni országnak a schengeni térségbe kapcsolásával. Roszen Plevneliev bolgár államfő szerint Szófia is, Bukarest is kész „technikailag”munkálkodni az EU-t érdeklő irányokban. „Itt nem csak egyik vagy másik ország bizonyos irányvonaláról van szó, hanem egészében az Európai Unió politikájáról” – jelentette ki a bolgár elnök, aki szerint hiányzik az „európai szolidaritás”.

Valóban, az Unióban hiányzik a szolidaritás. Így meglehet, hogy hamarosan lehet majd beszélni a közép- és kelet-európai országok – és régión túli, hasonló elveket vallók – Brüsszellel szembeni szolidaritásáról.

Pjotr Iszkenderov