Közeleg a nyugdíj-katasztrófa: mi lesz velünk az állam nélkül?
Közgazdasági
tény, hogy a jelenlegi nyugdíj rendszer nem fenntartható, a politikusok
mégsem szeretnek erről beszélni, mert félnek a népszerűtlenségtől.
Reménykedni ugyan lehet benne, hogy az állam talál valamilyen kedvező
megoldást a problémára, de készüljünk fel a legrosszabbra. A kérdés csak
az: hogyan? A
politikusok hajlamosak arra, hogy a hosszú távú megoldások helyett
inkább rövid távú érdekeket helyezzenek előtérbe – a közelgő
nyugdíj-katasztrófa helyett jellemzően inkább a négyévente esedékes
választások határozzák meg a gazdaságpolitikai irányokat. Az azonban,
hogy a politika nem foglalkozik azzal a problémával, hogy a most még nem
nyugdíjas korúaknak egyáltalán nem lesz vagy nem lesz elég nyugdíja a
megélhetésre, nem jelenti azt, hogy nekünk, magunknak sem kell.
Fenntarthatatlan a rendszer
Magyarországon
úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer van, amelynek lényege, hogy
az éppen aktív dolgozók adó jellegű járulékaiból finanszírozza az éppen
nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. Ez a rendszer ugyan kevés gazdasági
kockázatot hordoz, de kiszámíthatatlan: a majdani nyugdíj összegét
politikai döntések határozzák meg, az egyén csak minimális mértékben
tudja a saját nyugdíját, illetve annak összegét befolyásolni. Ez a
rendszer elméletben nem igényel takarékoskodást az egyén részéről,
hiszen az államtól a megélhetéshez elég nyugdíjat biztosít. A rendszer
fő hátránya, hogy erősen ki van téve a demográfiai változásoknak – a
legtöbb állam most szembesül ezzel a problémával.
A
rendszer fenntartása még akkor is megkérdőjelezhető lenne, ha nem lenne
demográfiai válság így azonban számíthatunk arra, hogy az állam el tud
majd tartani minket idős korunkban. Egy átlagos magyar család 1,3
gyereket vállal, miközben családonként 2,2 gyereknek kellene születni
csak ahhoz, hogy a jelenlegi rendszer életképes maradjon. És akkor még
nem számoltunk azzal, hogy a várható élettartam folyamatosan kitolódik. A
válság tehát nem csak az alacsony születésszám, a növekvő számú
nyugdíjas, de a kitolódó várható élettartam miatt is egyre súlyosabb.
Én úgysem leszek sokáig nyugdíjas, vagy mégis?
2012-ben
a várható élettartam születéskor a nők esetében 78,4, míg a férfiaknál
71,5 év volt, 2001-ben még mindkét nem esetében 2 évvel kevesebb. Ez azt
jelenti, hogy évente több mint 2 hónappal tolódik ki az átlag életkor.
Egy most 30 éves nő tehát arra számíthat, hogy 84 évig fog élni - ha
valaki az átlagosnál egészségesebb életmódot folytat, ennél jóval
hosszabb életre is megnöveli esélyét. Egy ma 30 éves férfi pedig – a
statisztika szerint – azzal számolhat, hogy átlagosan 77 évig fog élni.
Ha azzal számolunk, hogy 65 év marad a nyugdíjkorhatár, akkor egy most
30 éves, átlagos nő 19, míg egy férfi 12 évet fog nyugdíjasként megélni.
Hogyan
fogunk ennyi időt fogunk munka és kereset nélkül leélni? Érdemes
végiggondolni, hogy mennyiből akarunk majd tengődni akkor, akarunk-e
utazni, világot látni, a családot támogatni, vagy a bakancslistánkat
valóra váltani. Egy a probléma: miből?
Mennyi nyugdíjjárulékot fizetünk, és mit kapunk majd vissza belőle?
Már
most is nagy összeget fizetnek az aktív dolgozók nyugdíjjárulékként, és
ez a jövőben egyre nagyobb teher lesz – ahogy csökken az aktív dolgozók
száma és több lesz az eltartandó nyugdíjas. Különösen most lesz ez
probléma, amikor a Ratkó-korszakban születettek elkezdenek nyugdíjba
vonulni.
Bruttó munkabér | Nettó munkabér | Nyugdíjjárulék |
98 000 | 64 190 | 9 800 |
150 000 | 98 250 | 15 000 |
250 000 | 163 750 | 25 000 |
350 000 | 229 250 | 35 000 |
A
nyugdíjjárulék jelenleg a bruttó bér 10 százaléka, ami azt jelenti,
hogy a nettó bérnek a 15,2 százaléka – ha ezt az összeget nem fizetnénk
be az államkasszába, hanem öngondoskodásra fordíthatnánk, nem lenne
miért aggódnunk. De nem így van: a nyugdíjrendszerünk alapján a most
befizetett pénzt az állam visszaosztja a mostani nyugdíjasoknak.
Méltánytalannak tűnik, hogy a ma dolgozói eltartják a ma nyugdíjasait,
de saját nyugdíjukat is most kell előteremteni? Igen, de gondoljunk
arra, hogy nagyszüleinknek/szüleinknek még nem szóltak arról, hogy nem
fenntartható a rendszer. Mi azonban már tudjuk, így fel is tudunk
készülni rá, de hogyan?
Mivel a fentiek miatt magas állami nyugdíjban aligha bízhatunk, marad az öngondoskodás…
(privatbankar)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése