Pénz nélkül az állástalanok több mint fele

A legfrissebb munkaerőpiaci statisztika egyaránt tartalmazott kedvező és igencsak elszomorító tényeket is. Az ellátás nélküli állástalanok aránya 55,2 százalékra ugrott, ami történelmi rekordot is jelent – legalábbis mióta közlik a rájuk vonatkozó létszámot is. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nemrég tette közzé a szeptemberi munkaerőpiaci statisztikáját, mely alapvetően kedvező folyamatokról is árulkodik, hiszen a nyilvántartott álláskeresők 484 ezres létszáma nemcsak havi, de éves bázison is csökkenés eredménye. Sőt, 2008 decembere óta nem voltak még ennyire kevesen, ami mindenképpen örömteli és pozitív eredményként értelmezhető. Az egyes csoportokat nézve egyaránt kevesebben lettek azok, akik szociális segélyben részesülnek: 167,1 ezer fő az egy évvel korábbi 186,6 ezer után, és a tartósan munkanélküliek száma is csökkenést mutatott. Az augusztusi 162 ezer után 160 ezret közölt az NFSZ, ami az egy évvel korábbinál azonban még majdnem 10 ezer fővel magasabb is.

(Bal-Rad megjegyzése : A csökkenés hátterében az áll, hogy amennyivel nőtt az ellátatlanok száma-annyival csökkent a regisztrált álláskeresők száma!) Ennél sokkal beszédesebbek ugyanakkor a különböző arányok, vagyis az, hogy a nyilvántartott álláskeresők hány százalékát teszik ki a fentebb is említett csoportok. A szociális segélyesek aránya stagnálást mutat szinte egész évben, április óta 35-36 százalékon áll a mutató, a tartósan munkanélküliek aránya pedig minimális emelkedéssel 33 százalék lett szeptemberben. Ami viszont még ezeknél is “elkeserítőbb”, az az ellátás nélküliek aránya. Egy majdnem 1,5 százalékpontos ugrással ugyanis 55,2 százalékra emelkedett ez a ráta, aminél magasabbra eddig még egyszer nem volt példa 2010 nyara óta – ettől az időponttól kezdve közli ugyanis az NFSZ ezt a létszámot.

Mindez pedig azt jelenti, hogy bár – elsősorban – az állami munkahelyteremtés a munkaerőpiaci szempontból nehezebb helyzetben lévőkön képes segíteni (például szakképzetlenek), az állástalanok összetételét előnytelenebbé teszi. Vagyis azok, akik maradnak a piac kínálati oldalán, többségében a “perifériára szorult” csoportot képezik: egy éve elhelyezkedni képtelenek, illetve a már ellátás nélkül állást keresők. Utóbbiak esetében nagy szerepe volt az Orbán-kormány munkanélküli segélyrendszert átalakító intézkedéseinek, melynek keretén belül harmadára csökkentették a jogosultsági időt…
(mfor-nyomán)