Mennyivel csökkent a rezsije? Kis számoló propaganda helyett
Számítások
szerint a három rezsicsökkentéssel egy átlagos család akár 100-120 ezer
forintot is megtakaríthat évente – közölte a Magyar Televízió híradója a
minap. E közlés több olvasónknak is szöget ütött a fejébe. Kérdéseket
fogalmaztak meg: átlagos családnak mondható-e, akinek a rezsije évente
100-120 ezer forinttal tud csökkenni? Ehhez ugyanis valahol 800 ezer és
egymillió forint között kell közszolgáltatásokra költenie. Valójában
mennyit is lehet egy átlagos család rezsije, és ezzel együtt a
rezsi-megtakarítása?
A
rezsicsökkentés ma sok tekintetben politikai kérdés, az embereknek
mégis érdemes volna pénzügyi kérdésként tekinteni rá. Nyilván sokan a
politikai meggyőződésüktől függően meg is teszik ezt. Kiszámolják,
mennyi megtakarításuk származik a díjcsökkenések után, és a döntések
mélyebb rétegeit nem nézik. Mi is ezt tettük szakértőink segítségével,
akik éppen a téma kényessége miatt név nélkül beszéltek. Így tették a
közszolgáltatók képviseletében is, amikor elmondták, nincsenek
számításaik arra nézve, hogy a szolgáltatási területükön mennyi a díjak
átlagos csökkenése. Ez ugyanis könnyen kiszámolható volna: ha a
számlákon narancssárga mezőben szereplő számok (díjcsökkenések) összegét
elosztanánk a háztartásokkal, átlagos díjtételcsökkenést kapnánk. Ha
minden egyes közszolgáltatóval ugyanígy járnánk el (de ez már csak
erősen elvi lehetőség), akkor kapnánk átlagos csökkenés-mértéket. Ilyen
szám ma Magyarországon nincs.
Ez
év elején kaptak először csökkentett számlát a fogyasztók: 10
százalékkal lett olcsóbb a földgáz, az áram és a távhő. Ezekben még
csak-csak számolható volna átlag, bár elég sok szolgálgatótól kellene
adat hozzá. A júliusi második lépcső már problémásabb, akkor a víz, a
csatorna, a szemétszállítás, a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a
kéményseprés díja mérséklődött ugyancsak 10 százalékkal. A következő
hónaptól ismét a gáz, az áram és a távhő ára lesz alacsonyabb, további
11,1 százalékkal azért, hogy az évi 20 százalékot kiadja. Ennek inkább
kommunikációs jelentősége van, hiszen a rezsicsökkenés ténylege mértékét
többen vitatják, a 19 százalékos olcsósítás kevésbé volna hangzatos.
Nem
létezik tehát objektívnek tekinthető, valamely gazdaságkutató tollából
kimutatott adat arra nézve, hogy a három díjmérséklés átlagosan
mennyivel több pénzt hagy a családoknál (merthogy többet hagy, ezt így
önmagában nem is érdemes vitatni). Az átlagszámítás amúgy is több
aggályt vethet föl, amire a jelzett MTV-közlés olvasói visszhangja is
rámutatott. Az átlagban a nagyon gazdag és a nagyon szegény családok is
összeadódnak, és miután az olló közöttük soha nem látott távolságra
nyílt a 2000-es évekre, kicsit komolytalannak tűnik az átlagszámítás. A
területi különbségek szintén torzítanak, hiszen a nyugat- és a
közép-magyarországi térségben több a jómód, mint az
észak-kelet-magyarországi vagy a dél-dunántúli régióban.
A
családok átlagos rezsiköltésére léteznek becslések. Az OTP Lakástakarék
egy éve ismertetett felméréséből az derült ki, évente 420-600 ezer
forintot költ az átlag magyar család rezsire. A családok több mint fele a
teljes éves háztartási kiadás 25-50 százalékát fizeti
közszolgáltatásra, csaknem ötödüknél a kiadások több mint fele megy el
ilyen célra. A 420-600 ezer forint közötti sávba a családok fele
tartozik, 420 ezer forint alatti rezsiterhet 27 százalékuk, 600 ezer
forint felettit 23 százalékuk fizet. Egy év alatt kevésbé valószínű,
hogy a magyar átlagcsalád elkezdett 800 ezer és egymillió forint közötti
rezsit fizetni. A Pénzcentrum egy átlagos társasházi lakásnál 1150
köbméteres gáz- és 2200 kWh-s villanyfogyasztás után 50 ezer, míg egy
átlagos családi háznál 3000 köbméteres gáz és 2500 kWh-s
villanyfogyasztásnál 100 ezer 605 forintos díjcsökkentést számolt.
Kérdés, mennyire átlagos a családi házak totális gázfűtése?
Mindezek
után – és mert a közszolgáltatók is ezt javasolták – konkrét
háztartásokat vettük górcső alá. Egy 90 négyzetméteres kaposvári
belvárosi téglalakás tulajdonosa durván éves 150 ezres gáz-, 60 ezres
víz- és 84 ezres villanyszámlái után 30 ezer forintos megtakarítást
mutatott ki. Egy 70 négyzetméteres panelben 24 ezer forint marad a
lakónál, a villanyból havi 400, a hidegvízből 301, a gázból 193,
fűtés-melegvízből 1150 forint maradt neki másra a 10 százalékok után.
Értelemszerűen a novemberi csökkenések ezekben még nincsenek benne,
amint a PB-gáz, a szippantás vagy a szemétdíj sem.
Hasonló
nagyságrendű összegeket mutatott ki júliusban közölt tanulmányában
Cinkotai János, a jegybank Monetáris Tanács tagja. Azt írta, összesen
161 milliárddal több marad a lakosság pénztárcájában idén és jövőre a
2013 januárjától, illetve július elsejétől megvalósult
rezsicsökkentéseknek köszönhetően. Az árcsökkentések hatásaként idén
130, míg 2014-ben 31 milliárd forinttal csökken az adott termékekre
fordított kiadásaink összege. A nem egész tízmillió lakosra fejenként (a
novemberi csökkentést nem számítva) 13 ezres megtakarítás jött ki.
Átlagos családra számítva ez legfeljebb 50 ezer forint körüli összeg.
Kevésbé a kormányzati kommunikáció főáramát erősítette egy év eleji
írásában Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője, aki
szerint a rezsicsökkentés szociálisan igazságtalan, mert a legmagasabb
jövedelmű 20 százalék élvezi a 100-120 milliárd forintra becsülhető
tehercsökkentés kétharmadát.
A
megkérdezett olvasóink közül sokan hozzátették: a rezsicsökkentést
bőven megfizetik a banki tranzakciós illetékekben. Nem ért egyet velük
egy kormánypárti szóvivő, aki szerint a tranzakciós illeték terhei –
melyet egy átlagkereső esetében néhány száz forintra becsült –,
semmiképp nem vethetők össze a rezsicsökkentéssel, ami tízezer forintos
megtakarítást jelent a családoknak havonta.
Erre mondta egy
olvasónk, szeretne ő annyi rezsit fizetni, hogy ennyi megtakarítása
legyen, és akkor a tranzakciós illeték sem nyomasztaná annyira, még az
úszómedencéje új színre burkolására is úgy utalná a pénzt az iparosnak…
(sonline )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése