Borsodi rendőri “életvezetési” útmutatató
A
WC nélkülözhetetlen tartozéka a WC-papírtartó a papírral együtt, a
megtakarított pénzt bankszámlán, értékpapírban vagy kincstárjegy
formájában kell tárolni. Egyebek mellett ez szerepel abban a rendőrségi
tananyagban, amelyet a napokban tettek ki a testület internetes
oldalára, és amely a közmunkások képzését bővítené. Ezúttal a borsodi
rendőrök írtak életvezetési tanácsokat. Miközben megmagyarázzák például
azt, hogy mire való a konyha, továbbá az epidemiológia, azaz a
betegségek terjedésének rejtelmeibe is bevezetik a tanulókat,
“megdöbbentő” példaként említik, hogy a magyarok 73 százalékának nincs
megtakarítása.
Vélhetően
a jó szándék vezérelte a borsodi rendőröket, amikor kidolgozták az
életvezetési útmutatót, de a megvalósítás nem sikerült túl jól. Egy, a
közmunkások képzéséhez kapcsolódó tananyagot állítottak össze, amelynek
legtöbb eleme hasonlóan megalázóra sikerült, mint a már eddig
nyilvánosságra került napocska-rajzolós változat. Máshol viszont olyan
témákat vetnek fel, vagy tartanak természetesnek, amely alapján úgy
tűnhet: soha életükben nem látták még, hogy hol és mennyi pénzből élnek a
borsodi közmunkások. Pedig ez vélhetően nem igaz, hiszen ebben a
térségben dolgozó rendőrök dolgozták ki évekkel korábban az írni-olvasni
alig tudó embereknek azt a 10 képből álló képregényt, amelyen
levezették, hogyan válnak nincstelenné az uzsorakölcsön felvételétől.
A
mostani tananyag “megdöbbentő” példaként említi, hogy a magyarok 73
százalékának nincs megtakarítása, akiknek pedig van, azok 75 százaléka
nem fekteti be a megtakarításait. Hasonló módon értetlenkednek azon is,
hogy a fiatalok 65 százaléka nem érti az alapvető pénzügyi
információkat, egyharmaduk nem is érti azt a nyelvet, amelyen a bankok,
pénzintézetek, közintézmények, esetleg vállalatok szólnak hozzájuk. Ide
sorolták azt is, hogy legalább 25 ezer gépkocsi-kölcsönt mondanak fel
évente a pénzügyi intézmények, mert a családok nem jól mérik fel a
részletfizetés terheit.
A
borsodi közmunkásoknak vélhetően soha nem volt ilyen törlesztésük,
hiszen esélyük sem volt arra, hogy gépkocsihoz jussanak. De mindenképpen
furcsa, hogy ma, amikor egyik napról a másikra veszíthetik el az
emberek a munkájukat, amikor 9 hónapról 90 napra csökkentették a
munkanélküli segély összegét, és amikor az álláskeresés átlagos
időtartama csaknem 20 hónap, a családokat általánosítva vádolják a rossz
pénzügyi tervezéssel. Hasonlóan érthetetlen megjegyzés az is, hogy “a
szomjúságot forrásvízzel is lehetne oltani, mégis nagyon sokan palackos
üdítőt vásárolnak, mert ez a szokás”. Megtaníttatnák a közmunkásokkal,
hogy a keresők jövedelme a bérekből és fizetésekből,
nyereségrészesedésből, prémiumból, jutalékból, háztáji gazdaságban
termelt áruk értékesítéséből, mellékállás vagy másodállás jövedelméből,
borravalóból, hálapénzből, vagyontárgyak, értékpapírok eladásából,
megtakarításokból, kötvények kamataiból, egyes munkakörökhöz kapcsolódó
éves vagy negyedéves bérkiegészítő juttatásokból, ajándékból, saját
termelésű fogyasztás értékéből áll. Vélhetően ezek nagyrészével még azok
sem találkoztak, akik olyan szerencsések, hogy a nyílt munkaerőpiacon
dolgozhatnak. A megtakarított pénz tárolására az életvezetési útmutató
készítői a bankszámlát, az értékpapírt, illetve kincstárjegyet
javasolják.
A tananyagban szó van a minimálbérről, mint legkisebb
összegről, amelynél a teljes állásban dolgozó kevesebbet nem kereshet.
De arról egyetlen mondatot sem említenek, hogy ha ez így van, akkor a
közmunkások miért kapnak ennél sokkal kevesebbet, amelynek ráadául az a
neve, hogy közmunkás bér. De hasonlóan sok kérdést vet fel az a rész is,
amely szerint a nagyobb összegű kiadásokra fel kell készülni, “mint
például a tanszerek megvásárlása, a kocsi biztosításának befizetése,
vagy a lakás kifestése”. Minden háztartásban könnyen megvehető és nem
túl drága berendezésként mutatják be a tűzhelyet, a hűtőszekrényt, a
fagyasztószekrényt, az automata mosógépet és a porszívót. “Egy jól
gazdálkodó, pénzét beosztó családnál ezek a gépek nagyban segítik a
háziasszony munkáját”.
Eközben
azt is tanítják, hogy a konyha – alapfunkciója szerint – az ételek
elkészítési és elfogyasztási helye. “Étkezés előtt a jó étvágyat,
étkezés után az egészségünkre szavakat használjuk”. Továbbá arról is
szólnak, hogy a WC nélkülözhetetlen tartozéka a WC-papírtartó a papírral
együtt. Ha nincs lehetőség a mellékhelyiség kialakítására, akkor az
udvaron kell kialakítani, mégpedig “távol a háztól, ajtóval és tetővel
ellátva kell megépíteni”. A legalapvetőbb információk után áttérnek
arra, hogy a munkaegészségtan kezdetei az 1700-as évekre nyúlnak vissza,
Ramazzini olasz orvos nevéhez kötődik. Tanulnak az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal jogállásásáról és szervezetéről,
illetve az epidemiológia fogalmával is megismerkednek.
A
valóságban azonban más problémákkal küzdenek a szegénységben élő
közmunkások. A KSH felmérése szerint a háztartások csaknem hatodában nem
tudják megfelelően fűteni a lakást, aminek oka az alacsony jövedelem. A
lakásfenntartás mellett jelentős kiadást jelentenek az élelmiszerre
fordított összegek. 2012-ben a lakosság csaknem harmada nem engedhette
meg magának, hogy minden második nap húst fogyasszon. A
legszegényebbeknél 72 százalékos ez az arány. A gyermek nélküliek és az
egy-, valamint a kétgyermekesek harmada van ebben a helyzetben, a 3 és
több gyermekes nélkülözők száma viszont kiemelkedő. A háztartások
többségének megtakarítási nehézségeire utal, hogy egy váratlan, nagyobb
összegű kiadást jelentős részük nem tud saját erőből megfizetni. Csaknem
300 ezer lakás félkomfortos vagy komfort nélküli, 200 ezer lakásban
nincs vízöblítéses WC. A magyarországi ingatlanok 70 százaléka
energetikai szempontból elavult.
Tavaly
85 ezer 960 forint volt a létminimum egy egyszemélyes háztartásban, a
kétgyermekes családoknak 250 ezer forintra volt szükségük ahhoz, hogy az
alapvető dolgokat kifizessék. A közmunkások alig több, mint 49 ezer
forintot vihettek haza, ha nyolc órában dolgoztak. A legtöbben azonban
hat- illetve négy órában kaptak munkát, a közmunka átlagos időtartama
pedig 3 hónap. A fennmaradó kilenc hónapban szociális segélyen tengődnek
az emberek, ennek összege korábban 28 ezer 500 forint volt, amit a
Fidesz-kormány 22 ezer 800 forintra csökkentett.
(Népszava)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése