Töviskesné Dsupin Judit Ibolya: A Haza Nem Eladó, bankok fizessetek és menjetek haza

A HÍR TV Híradó21 című 2013. december 20-i adása:

“A Kúria a Bankok oldalára állt, a kormány azonban az emberek mellett marad” -ezt Orbán Viktor mondta Brüsszelben magyar újságírók előtt. A miniszterelnök most először mondott véleményt a Kúria döntéséről, amely jogszerűnek ítélte a devizaalapú kölcsönszerződéseket.

Védelem – Orbán Viktor szerint a Kúria csak az időt húzza, ezért Orbán Viktor azt javasolja, hogy minden devizaalapú hiteles lépjen be az árfolyamgátba.

“Szerintem a Kúria a bankok oldalára állt, pedig ott már álltak éppen elegen.”-Orbán

“Mi maradunk az emberek oldalán.”- Orbán várja , hogy az árfolyamrésről és az egyoldalúan módosított kamatoknak a jogszerűségéről döntsön a Kúria -akkor már a kabinet is megteheti a szükséges lépéseket.

“Ezeknek a jogszerűségéről várjuk az állásfoglalást, és amint ez megvan, akkor tiszta lesz jogi szempontból a kép és akkor megtehetjük a szükséges intézkedéseket.”

Az Adósok a hatályos törvények alapján meg sem gondolhatták, hogy egy kölcsönszerződés a családjuk szétesését, a fizetésképtelenségüket, a munkahelyeik elvesztését, majd a házaik és autóik elvesztését fogja jelenteni. Ez akkor is így van, ha bármelyik bíró, bankár azt mondja, hogy elmondták a kockázatokat. A több száz éves beidegződés, ami a pénzkölcsönnyújtáshoz kötődik, felülírja a kockázatra vonatkozó minden figyelmeztetést. Míg Orbán Viktor és kormánya a Kúria állásfoglalását várja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés vonatkozásában, addig mi, devizaalapú hitelesek már tudjuk, hogy nem kaptunk pénzkölcsönt. A devizakövetelés árát adta át a Bank minden szerződéskötés után, ami azt jelenti, hogy árat fizetett. Nem magát a kölcsönt nyújtotta. Tehát nem kellett rendelkeznie a devizával, azaz a szerződés tárgyával, mert hiszen forintot fizetett helyette. De nem a devizát fizette meg forintra váltva, mert nem volt devizája, amit konvertálhatott volna. Akkor miért a nagy igyekezet az egyoldalú kamatemelésekről, hogy jogosak voltak-e? Mindaddig, míg a deviza folyósításával nem legalizálják a bankok a devizakövetelést és a devizára felszámított ügyleti kamatot, addig az Adós eddigi kötelezése jogalap nélküli volt

Úgyhogy engem nem érdekel, hogy mit fog mondani a Kúria az árrésről és az egyoldalú kamatemelésről. Árrés csak deviza adásvételnél merülhet fel, mert venni is kell és eladni is, hogy megképződhessen. És mindezidáig devizavétel és devizaeladás történt. De pénzkölcsönnyújtás nem kezdődhet a kölcsönösszeg vételével, mert éppen arról van szó, hogy a Bank rendelkezik a kölcsönösszeggel, amit átad. Ha nem rendelkezik vele, hanem megveszi, akkor nem kölcsönt nyújt, hanem fizet. Kifizeti a követelését.

Mi a jó Isten folyt itt? Követeléskezelés?

Hogy végre jogi szempontból tiszta legyen a kép, a devizát az Adósok rendelkezésére kell hogy bocsássák a Bankok késedelmi kamattal együtt. Ebből mindent visszaadunk, a devizát és a forintot is. Nincs szükségünk szánalomra. De végrehajtóra sem. A devizára van szükségünk, elvégre devizában adósodtunk el kölcsönszerződés keretében, de még kölcsön jogcímen nem tartozunk, mert a kölcsönösszeg, a deviza nem lett rendelkezésünkre bocsátva.

9 perc Áder János Köztársasági elnök:

“Én azt kértem, hogy mindenki, a kormánypártok és az ellenzék is tegyék a dolgukat”

“Különböző jelentések szerint az ország elindult kifelé a válságból, de még munka van mindig bőven. Bőven van munka, és mindenkitől azt kérem, hogy tegye a dolgát és ne kampányoljon”.

Hol vannak azok a különböző jelentések? Azok tényleg különböznek attól, ami van. A valóságtól.

A VALÓSÁG AZ, HOGY A HAZA NEM ELADÓ!
Híradó 21 óra HÍR TV adása

NEM! Nem hozhatnak törvényt a devizahitelesek problémájának megoldásához. A devizaadósság fennáll. A kölcsönszerződések alá vannak írva. Az Adósok a devizaösszeg kölcsönkamattal történő megfizetésére vannak kötelezve. A kereskedelmi árrés azonban bizonyítja, hogy a Bankok rendelkezésre bocsátás helyett

A DEVIZAKÖVETELÉS JOGÁT VETTÉK MEG, A TÖRLESZTÉS ÁRFOLYAMÁTÓL ELTÉRŐ ÁRFOLYAMON. A SZERZŐDÉSEK EGYETLEN PONTBAN NEM FELELNEK MEG A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOKNAK:

A Bankok nem bocsátották az Adós rendelkezésére a követelt összeget. Ha nem teszik, meg, akkor minden eddigi követelés csalásnak bizonyul. Ha a kormány törvényt módosít a bankok bűnének eltusolására, ő maga is bűnössé válik örökre. Követelni kell a deviza rendelkezésre bocsátását késedelmi kamattal együtt! Ebből vissza lehet fizetni a devizatartozást és a kapott forintot.

Ha törvényt módosítanak, az által elismerik, hogy a folyamat, ami eddig zajlott, nem a hatályos törvények szerint folyt. Ahelyett, hogy megállapítanák, mi történt, megállapítják, hogy milyen törvénymódosítás esetén lesz törvényes az, ami eddig törvénytelen volt. De ezzel AZ ALKOTMÁNYOS RENDET SÉRTIK MEG. Mert nem igazságot szolgáltatnak, hanem TÖRVÉNYT SZOLGÁLTATNAK A GAZEMBEREK TETTEINEK ELTUSOLÁSÁHOZ.

Meg vagyok győződve arról, mindezzel a mostani ténykedésükkel akarják az Adósokat megnyerni annak, hogy a kormány mindent megtesz értük. De az a baj, hogy az árrés felmerülése eleve a deviza vétel-eladás következménye, azaz annak következménye, hogy nem volt pénzkölcsönnyújtás. Emiatt pedig a kölcsönkamatnak nem a mérsékléséről eshet szó, hanem kizárólag jogtalanul felszámítható költségelemről beszélhetünk mindaddig, amíg nem történik meg a pénzkölcsön rendelkezésre bocsátása. A Kúria is kimondta, nem forintkölcsönről van szó, hanem devizában történő eladósodásról, és kijelentette az árfolyam különbözet jogos felszámíthatóságát. A deviza kölcsönkamattal történő megfizetéséhez foggal-körömmel ragaszkodnak a Bankok, a Kúria és a kabinet. De miért nem esik szó sem a pénzszolgáltatásról, amit a Bankoknak kellett volna nyújtaniuk, hogy joggal kötelezhessék devizaadósság megfizetésére az Adósokat, miközben kölcsönkamatot is felszámítanak? Bármilyen törvénymódosítás fog történni, arra nincs lehetőség, hogy a Bank szolgáltatását figyelmen kívül hagyjuk a követeléseinek jogos volta szempontjából. A folyamat, ami eddig lezajlott, és a jelenleg kölcsöntartozásként követelt pénzösszegek nem állnak kapcsolatban a Bank teljesítésével. Nincs arra lehetőség, hogy egy devizakövetelés vételárának átadását követően úgy tegyünk, mintha az adósok pénzkölcsönt kaptak volna. A Bankok nem teljesítették kötelességüket, és nem bocsátották az Adósok rendelkezésére a tőlük megfizetni követelt devizát.
Ennek ellenére

- árfolyamkülönbözetet szedtek,
- kamatot számoltak fel az át nem adott devizára
- és árrés merült fel a deviza vétele és eladása miatt.

Mindeközben kölcsönnyújtásként könyvelték fel a vételár folyósítást, ami mögött nem volt deviza, csak devizakövetelés. Az országot ezen dolgok miatt sok százezer ember elhagyta, számtalan család eladni kényszerült lakását, és azóta albérlőként él benne, sok családot kilakoltattak, sokunk autóját elvitték, az Adósok, az adóstársak bérének, nyugdíjának jelentős része végrehajtás miatt megy a bankoknak, sok betegség eredeztethető ebből a folyamatból, több ezren öngyilkosok lettek közülünk.

NEM. Ezt nem lehet megúszni törvénymódosítással, amely korlátozza a kamatot, ami a deviza rendelkezésre bocsátásáig fel sem számolható, nem elegendő a kereskedelmi árrés korlátozása, miközben pénzkölcsönnyújtáskor nincs is jogi lehetőség kereskedelmi árrés megkeletkezésének. Nem lehet megúszni törvénymódosítással azt, hogy az egész gazdaságot szétzúzták a jogtalan követelések miatt mindenkihez begyűrűző anyagi gondok, ellehetetlenülés. Nincs szükségünk több törvényre. A folyamat leírható, a Bankok nem nyújtottak pénzkölcsönt. A folyamat legalizálása kizárólag a Bank pénzkölcsönnyújtásával történhet meg késedelmi kamattal.

Matolcsy: Törvény kell a devizahitelesek problémájának megoldáshoz

A HAZA NEM ELADÓ, BANKOK FIZESSETEK ÉS MENJETEK HAZA!

http://kaslerarpad.hu/?p=5956

“A múlt hétfői döntés legfontosabb tételeként Darák azt emelte ki, hogy a devizaalapú hitel-, kölcsön- és lízingszerződést devizaszerződésnek tekinti a jog. Ez azt jelenti jogi (és gyakorlati) értelemben, hogy a pénztartozást devizában határozták meg, de a felek forintban teljesítettek.”

Darák Péter azt mondja, hogy a pénztartozást a felek devizában határozták meg.

Drága Uram! Drága Darák Péter! A felek a pénztartozást határozták meg devizában. De pénzkölcsönnyújtás esetén a pénztartozást a hitelező által szolgáltatott pénzösszeg határozza meg.

Ptk. 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

Nem látja, hogy a meghatározott pénzösszeget az Adós rendelkezésére kell bocsátani, amit az Adós köteles visszafizetni?

Az adós kötelessége lett meghatározva devizában. Ebből következően a Bank kötelessége a deviza rendelkezésre bocsátása. Pénzszolgáltatás esetén a hitelező részéről nem pénztartozás megfizetéséről van szó. Ezért nincs lehetősége a Kúriának arra hivatkozni, hogy a pénztartozást a felek devizában határozták meg. A felek A KÖLCSÖN ÖSSZEGÉT határozták meg devizában, ami a kölcsön tárgya. A Bankoknak a kölcsön tárgyát, esetünkben a devizát kell rendelkezésre bocsátaniuk. Nem pénztartozást kell megfizetniük, mert a Bankok nem szolgáltatás ellenértékét fizetik meg, mint pénztartozást, hanem pénzszolgáltatást nyújtanak.

A pénztartozás meghatározására akkor van lehetőség, amikor valamilyen szolgáltatás ellenértékét kell meghatározni. De pénzszolgáltatás esetén a kölcsönösszeget a Bank szolgáltatja az adós részére MINT SZOLGÁLTATÓ, amelyet az Adós, mint kölcsöntartozást köteles visszafizetni kamattal vagy kamat nélkül. A Bank esetében nincs lehetőség pénztartozásról beszélni, amikor pénzkölcsönt nyújt, mert a Bank szolgáltat. A Bank esetében szolgáltatni kell. A devizát. Ezért fizetési meghagyási kérelmet nyújtottam be a közjegyzőhöz, hogy a Bank bocsássa rendelkezésemre a tőlem általa megfizetni követelt devizát. A fogalmakat egy több ezer milliárdos ügy esetén, ahol a magyar lakosság élete a tét, nem illik keverni.

Pénzkölcsönnyújtáskor a Bank nem pénztartozást fizet meg. A szolgáltatott pénzösszeg, azaz a kölcsönösszeg visszafizetése az Adós kötelessége. A pénzszolgáltatást a Bank nyújtotta, s a Bank nem a Ptk. 231.§-a szerint kellett, hogy teljesítsen, mint az Adós a pénztartozást, HANEM A PTK. 523.§ – A SZERINT. A Bankok pénzszolgáltatása határozhatja meg az Adós visszafizetési kötelességét.

Ha a Bankok végre rendelkezésünkre bocsátják a devizaösszeget, akkor elmondhatjuk, hogy eddig ezen összeg után fizettük a törlesztő részleteket és jelenleg ezen összegből fennálló a kölcsöntartozásunk. Természetesen a késedelmi kamat jár az eddig rendelkezésre nem bocsátott, de visszafizetni követelt devizaösszeg után. A kapott devizaösszegből és annak késedelmi kamatából visszafizethető a devizából fennálló kölcsönhátralék és a kapott forint, mert a késedelmi kamat jelentős mennyiségű az eltelt idő, a késedelmi kamat mértéke és a deviza árfolyamának erősödése miatt. A kapott forint ugyanis nem a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátása volt, hanem a devizakövetelés ára. De az eddig megfizetett kölcsönkamatot mindaddig nem lehet jogosnak tekinteni, míg a devizaösszeget nem bocsátják a Bankok az Adósok rendelkezésére. Rendelkezésre bocsátani pedig nem lehet másként egy pénzösszeget, mint folyósítani, vagy konverzióval kiutalni, amikor van alapja a folyósításnak. A konverzió ugyanis nem átszámítás, hanem konkrét pénzösszegen alapul. De a konverzió nem bizonyított. Ezért mindezidáig csak a devizakövetelés megvétele történt. A vétel nem kölcsönadás.

Újra dönthet a Kúria a devizahiteles témában

KÖVETELNÜNK KELL A TŐLÜNK KÖLCSÖNTARTOZÁSKÉNT KÖVETELT DEVIZAÖSSZEG RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSÁT!

Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánok e vidám karácsonyi dallal!

http://kaslerarpad.hu/?p=5971