A
gazdasági válság nem volt hatással a depressziósok arányára, míg a
vallástalanság megnőtt a magyar társadalomban. A 18-35 évesek túlnyomó
része mindmáig házasság- és családpárti, azonban a családalapítás
alapfeltételét a biztos munkahelyben látják a fiatalok – legalábbis ez
derül ki a Magyar lelkiállapot 2013 című kötetből.
Nemrég
mutatták be a Magyar lelkiállapot 2013 című kötetet a Semmelweis
Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói, a kiadvány az idei
Hungarostudy vizsgálatok eredményeit dolgozza fel. Az országos
egészségfelmérésre 1988 óta több hullámban is sor került, legutoljára
2006-ban végezték el. A felnőtt népesség lelki és fizikai állapotát idén
generációkra bontva is vizsgálták, s eszerint a legfiatalabb felnőttek,
az úgynevezett Y-generáció tagjai (1981–1996 között születettek) érzik a
legjobban magukat ma a bőrükben, míg az úgynevezett
rendszerváltó nemzedék (1951–1964-ben születettek) a legelégedetlenebb,
különösen anyagi téren. Ennek egyik legkézenfekvőbb magyarázata Szántó
Zsuzsa egyetemi docens szerint, hogy ez utóbbi fektetett a legtöbbet a
rendszerváltásba, és várt a legtöbbet is attól, szükségképpen ők a
legcsalódottabbak.
A
náluk idősebb korcsoport kicsit beletörődőbb, a fiatalabb viszont
elégedettebb az életével. Megfigyelhető, hogy az életkorral lefelé
haladva javul a felnőtt társadalom életminősége, erősödik az
internethasználat és a fogyasztás-központúság, míg a szabálykövető
beállítottság markánsan gyengül. Magyarországon az elsődleges
generációképző hatást mindmáig a rendszerváltásnak, majd az internet
elterjedésének tulajdonítják a szakemberek.
Az,
hogy valaki miként pozícionálja magát a társadalmi egyenlőtlenségek
rendszerében, nagymértékben kihat arra, miként látja egészségi
állapotát, és jellemző, hogy a magyarok továbbra is rosszabbnak élik meg
helyzetüket, mint amilyen az valójában. A kutatók vizsgálták a
stresszkezelési képességet is, és felhívták a figyelmet arra, hogy
szükség lenne a tanult, helytelen sémák korrekciójára, már csak
egészségvédelmi szempontból is. 2006 óta a legszembetűnőbb változások
egyike, hogy a munkahelyi stresszt átélők aránya 18-ról 29 százalékra
emelkedett, és a munkahelyi bizonytalanság a felsőfokú végzettségűeket
sem kíméli, holott az iskolázottság eddig ebből a szempontból védő
hatással bírt. A munkahelyi stressz két jellegzetes oka az
erőfeszítés–jutalom egyensúlyának hiánya, valamint a túlvállalás.
Vallástalanság
Másik
jelentős változás az újból erősödő szekularizáció: 2006 óta
egynegyedről egyharmadra nőtt a nem hívők aránya. Ez a folyamat minden
korosztálynál megfigyelhető, bár mint arra Székely András kutató
rámutatott, elsődlegesen érinti a városlakó, a fiatalabb és az
iskolázottabb rétegeket. Korábban, 1995 és 2006 között folyamatosan nőtt
a transzcendencia iránti igény a társadalomban, megduplázódott a maguk
módján vallásosak aránya (32 százalék), illetve csökkent a nem hívők (26
százalék) és az egyházuk szerint vallásgyakorlók (23 százalék) aránya.
2013-ban
megmaradt a maguk módján hívők egyharmados aránya, viszont a
vallásgyakorlók aránya a felére csökkent, mégpedig a nem hívők és a
vallásukat nem gyakorlók javára. Budapest a maga 43 százalékával
toronymagasan vezet a nem hívők tekintetében, míg a vallásgyakorlók
aránya nem mutat településtípusonkénti eltérést. Sőt, a rendszeres
vallásgyakorlók főként a legalacsonyabb és legmagasabb végzettségűek
közül kerülnek ki, s a diplomás hívők mondják a legnagyobb arányban (7
százalék) azt, hogy a vallás minden cselekedetüket befolyásolja.
A
vallásosság védőfaktor szerepe továbbra is kimutatható az egészség, az
általános közérzet, az élet értelmes voltába vetett hit, a depresszió, a
szorongás, a párkapcsolati stressz vagy akár a szabálysértő magatartás
tekintetében. A társadalomnak az utóbbi években jellemző
elvallástalanodását egyébként más kutatások is alátámasztják, így a
15–29 éveseket vizsgáló Magyar Ifjúság 2012 című felmérés is rámutatott,
hogy a fiatalok körében megnőtt a vallás iránti közömbösség, ebben a
korosztályban a maguk módján vallásosak aránya is csökken. Az
intézmények bizalmi rangsorában az egyházak a legalsó mezőnyben vannak,
népszerűtlenségben épphogy megelőzik a pártokat és a kormányt.
Életcélok
Életcélok,
értékskálák tekintetében a magyarok meglehetősen stabil képet mutatnak.
Első helyen áll mindmáig az egészség megőrzése, s bár kicsit fontosabb
lett a sikeres pénzügyek és a jó megjelenés kitétel, de az ideák
szintjén hasonlóan fontosnak látszik a szeretet, az önismeret, a
segítségadás, a fejlődéstanulás vagy a jó kapcsolatok, melyek inkább
elősegítik a szubjektív jóllétet, mint a külsődleges célok, például a
gazdagság vagy a hírnév elérése.
A
gazdasági válság nem vezetett a depresszió további növekedéséhez: a
depressziós tünetek gyakorisága – a nemzetközi tendenciákkal összhangban
– 2006-ig nőtt, de azóta stagnálás figyelhető meg az amúgy nagyon magas
hazai arányok tekintetében. A lakosság 17 százaléka kezelésre szoruló
depressziós, azaz közepes vagy súlyos tüneteket produkál, további 13
százalék pedig enyhébb tünetekkel küzd. Az érintettek több mint fele nem
részesül kezelésben, amiben közrejátszik a megbélyegzéstől való
félelem.
Családalapítás
A
Hungarostudy új kutatási területei között szerepeltek a 18–35 éves
felnőttek párkapcsolattal, gyermekvállalással kapcsolatos elképzelései
is. Az eredmények nagyrészt megerősítették a már ismert tendenciákat,
így a halogatás jelenségét is: a többség a húszas életévek végét tartja
ideálisnak a családalapításra. Jelenleg a korcsoport 61 százaléka él
párkapcsolatban, alig egyharmada házas, és 30 százaléknak van gyermeke,
akiknek a fele nem házasságból született.
Érdekes
adat, hogy a felnőttek 31 százalékára jellemző csak a biztonságos
kötődés, ami a harmonikus társas kapcsolatok alapja. A fiatal felnőttek
számára a családfogalom egy emberpárt jelent, gyerekkel vagy anélkül,
függetlenül attól, hogy házasok-e a felek, viszont az azonos nemű párok
együttélését nem tartja családnak a korosztálybeliek 74 százaléka. Más
tekintetben is tovább él a tradicionális felfogás – legalábbis a
fejekben –, a fiatalok közel 70 százaléka fontosnak tartja a házasságot,
80 százalékuk gyerekkel képzeli el az életet, és a családi
munkamegosztás tekintetében is hagyományos szereposztást képzelne el.
A
tervezett gyerekszám még ideális, kettő fölött van, de a magasan
képzettek tudják ezt a legkevésbé realizálni. Miként Győrffy Zsuzsa
egyetemi adjunktus utalt rá, a családfenntartó képesség elérése komoly
stresszforrás a még nem házas férfiaknak is. A gyermekvállalásban
kulcstényezőnek számít a biztos munkahely, s a további gyerekek
vállalásában nagy jelentőséget kap a gyes, gyed, családi pótlék, mert
ezek biztos jövedelemnek számítanak. Összességében elmondható az is,
hogy a gyermekszámot jobban befolyásolják az anyagiak, mint magát a
gyermekvállalást.
Szenvedő magyarok
Bulgária, Örményország, Kambodzsa, Haiti, Magyarország – íme a világ legszenvedőbb lakosú országainak ötös toplistája. A Gallup 2012-es vizsgálatában a világ 143 országát vették górcső alá, hogy megvizsgálják, hol szenvednek legjobban az emberek. A bolgárok 39 százaléka állítja magáról, hogy nagyon rossz neki, míg a magyarok 32 százaléka vélekedik így – ezzel megelőzzük a háború sújtotta Szíriát (29 százalék), Afganisztánt (29 százalék), és egy szinten állunk a katasztrófák sújtotta Haitivel. A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a legszenvedőbb országok közül nálunk messze a legmagasabb az egy fõre jutó GDP. A Gallup felmérésében a válaszadóknak egy tízes skálán kellett értékelniük az életükkel való elégedettségüket és az elkövetkező öt évvel kapcsolatos várakozásaikat. A kutatók azokat minősítették szenvedőknek, akik 4-est vagy annál kisebb értéket jelöltek meg válaszképp. A legelégedettebb országok 1-1 százaléknyi szenvedővel: Izland, Katar, Svédország, Norvégia, Egyesült Arab Emirátus, Nigéria. Utánuk jönnek 2 százaléknyi szenvedő lakossággal olyan országok, mint Svájc, Venezuela, Ausztrália, Hollandia, Kanada vagy Líbia.
Bulgária, Örményország, Kambodzsa, Haiti, Magyarország – íme a világ legszenvedőbb lakosú országainak ötös toplistája. A Gallup 2012-es vizsgálatában a világ 143 országát vették górcső alá, hogy megvizsgálják, hol szenvednek legjobban az emberek. A bolgárok 39 százaléka állítja magáról, hogy nagyon rossz neki, míg a magyarok 32 százaléka vélekedik így – ezzel megelőzzük a háború sújtotta Szíriát (29 százalék), Afganisztánt (29 százalék), és egy szinten állunk a katasztrófák sújtotta Haitivel. A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a legszenvedőbb országok közül nálunk messze a legmagasabb az egy fõre jutó GDP. A Gallup felmérésében a válaszadóknak egy tízes skálán kellett értékelniük az életükkel való elégedettségüket és az elkövetkező öt évvel kapcsolatos várakozásaikat. A kutatók azokat minősítették szenvedőknek, akik 4-est vagy annál kisebb értéket jelöltek meg válaszképp. A legelégedettebb országok 1-1 százaléknyi szenvedővel: Izland, Katar, Svédország, Norvégia, Egyesült Arab Emirátus, Nigéria. Utánuk jönnek 2 százaléknyi szenvedő lakossággal olyan országok, mint Svájc, Venezuela, Ausztrália, Hollandia, Kanada vagy Líbia.
http://balrad.wordpress.com/2013/12/22/csalodott%e2%80%88rendszervaltok%e2%80%88hitetlen%e2%80%88fiatalok/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése