Peking január 1-től nem vesz dollárt, nem vesz US államkötvényt és a jövőben nem dollárban kereskedik olajjal!
Ez a hír végig kellett volna söpörjön a médiában, ám mégsem nagyon hallhattunk itthon sem elemzéseket, milyen hatásai lehetnek ennek a két pólusú világra, Kelet és Nyugat viszonyára nézve. Mondják, hogy a profit államhatároktól semleges és egyetlen egy cél van, amire az országokat birtokló korporációk szövetsége törekedik: a mindenkori profit maximalizálása.
A képlet viszont nem ilyen egyszerű és egyetlen dolog abszolút nem mindegy a jövőt tekintve: Vajon az elkövetkező időkben a világot irányító Illuminati vérvonal családjai+ a nemzetközi pénzhatalmi elit és a piramis csúcsán állók milyen eseményekre és földrajzilag hová szeretnék helyezni a hangsúlyt ? - Új gazdasági térségek felemelésére, mely szükségszerűen nemkívánatos népességrobbanást is okozna ? - Vagy netán a "két világ" konfliktusának kiélezésére, mely elvezethet egy hatalmas pusztuláshoz és apokalipszishez ?
Hiszen amellett, hogy hatásos "eszköz" drasztikus népességcsökkentésre, egyben megteremti egy régi világ romjain felépülő Új Világrend lehetőségét is, mely ismét hosszabb időre korlátlan teret biztosít a hatalom megtartásához ? Jó kérdések, ezt tudom.... A válaszokat sajnos vagy szerencsére még nem..... Aztán, hogy ez az "orwelli szép új világ" egy Új-Jeruzsálem (ZION) központú Föld lesz-e vagy egy Kína központú keleti blokk uralta érdekszféra, erre talán 50 év múlva tudunk tisztán visszatekinteni majd. Egyelőre a szemünk előtt alakulnak ki egy drasztikus átalakulás körvonalai, melyben egy dolog látszik csak biztosan: Ez messze nem lesz zökkenőmentes ! (SBG Buddha)
Közben tovább mérgesedik a viszony: Az Egyesült Államok folyamatosan provokálja Kínát, és feszegeti tűrőképességének határát. Amint Peking kinyilvánította Kína új, védett tengeri légvédelmi határait, és jelezte a terület feletti légi forgalom ellenőrzésének jogát - az USA erre reagálva bombázókat küldött a kérdéses terület fölé, kockáztatva, hogy esetleg le is lőhetik azokat. Kína azonban az Egyesült Államokkal szemben nem ilyen kisstílű játékot játszik. Válaszul Peking robbantott, csak nem bombát, hanem politikai bombát. A hír olyan jelentőségű, hogy az Egyesült Államokban főáramú hírben alig jelent meg - és a nyugati sajtóban igyekeznek eltitkolni.
Peking közölte, hogy január elsejétől nem vásárol tovább dollárt.
Valuta tartalékai elegendőek, és nem növeli a dollár tartalékokat.
Ezzel együtt az amerikai államkötvényeket sem vásárolják tovább.
Eddig Kína hatalmas összegekkel tartotta fent az Egyesült Államokat. Napi egymilliárd dollárt utaltak át, a folyamatos kötvény vásárlásokra. Az amerikai sajtóban nagy a hallgatás, de a gazdasági szaklapok kezdik kongatni a vészharagokat. Ez pedig az ún. Nightmare Scenario - azaz a "rémálom forgatókönyv" elindulását jelentheti.
Kína hosszú éveken át kitartóan támogatta az Egyesült Államok talpon maradását - de az USA semmi mással nincs elfoglalva Oroszország bekerítésén és ellehetetlenítésén kívül, mint Kínát elvágni a nyersanyagoktól, valamint abban a csendes-óceáni térségben akar nyomást gyakorolni, ahol Kína képes lenne kibontakozni - ezért elérkezett az idő, hogy Peking válaszlépéseket tegyen és megleckéztesse a világ eddigi diktátorát, az USA-t.
Egy angol közgazdásznak feltett kérdésre, hogy mi ebből Kína haszna, hiszen elképesztő mennyiségű olcsó árut szállít az Egyesül Államokat - és így az USA valószínűleg válaszlépésként lezárja a beszállítási lehetőségeket -, meglepő választ olvashattunk. Az Egyesült Államok képtelen lezárni az utat a kínai áruk előtt. Először is azért, mert a Kínában működő cégek, amelyek az USA-ba szállítanak, nagy számban amerikai cégek vagy vegyesvállalatok. A másik, ami pedig ennél sokkal fontosabb, hogy nincs alternatívája a kínai olcsó árucikkeknek. Egy átlagos amerikai háztartásban a berendezések 70-80 százaléka kínai Olcsó, közepes minőségű termékek, melyek használatához, és az olcsóságából adódó problémáihoz már hozzászoktak az emberek. Ahhoz a brutális inflációhoz, amelyet a kínai áruk kivonása jelentene, senki nincs hozzászokva.
Amennyiben pedig az USA lezárná a határokat, Kína válaszlépésként piacra dobhat 3.6 trillió dollárnyi valutát és államkötvényt. Ekkora összeg piacra dobása következtében mind az USA gazdasága, mind a világpiac azonnal összeomlana.
Valójában már most is összeomlana, hiszen csak az emberek hiszékenysége és a "fogyassz-vásárolj-ne foglalkozz semmivel-magatartás tartja életben.
Kína dollártartaléka háromszor akkora, mint a legnagyobb valutatartalékkal rendelkező országé, és több, mint Európa legerősebb iparával rendelkező országának, Németországnak egy évi teljes nemzeti összterméke. Az ügy kapcsán a gazdasági szakemberek első körben az egész hírt politikai manővernek tekintik.
Kína valószínűleg belátható időn belül egyeztetni fog az Egyesült Államokkal, és megfelelő pozícióból akar tárgyalni. Nyomást akar gyakorolni Washingtonra, a csendes-óceáni terület feletti uralom kérdésében.
Kína meghátrálásra akarja kényszeríteni az Egyesült Államokat. Egyetlen gazdasági szakember sem tartja valószínűnek, hogy Kína kifűrészelné maga alól azt a kiváló és jól jövedelmező világgazdasági pozíciót, amelyet az elmúlt időszakban elért.
Ha megteszi, az olyan világpolitikai folyamatokat indíthat be, olyan káosz állapotokat idézhet elő, melyet ma még megjósolni sem lehet.
A gyenge gazdaságú országok azonnal bedőlnének, ahol pillanatokon belül eluralkodna a káosz.
A stabil nagyhatalmak nem fognak közbeavatkozni, mivel nincs meg a hozzá szükséges pénzügyi tartalék, mert éppen ennek összeomlása okozza magát a káoszt. Így a világ nagy részén tartós káosz uralkodna el, és hosszan elhúzódó háborús időszak következne.
Ezt Kína semmiképpen sem akarhatja, és éppen ezért biztosak abban, hogy Peking a súlyának megfelelő józansággal kezeli a helyzetet. Ha viszont a konfliktusba belemegy, azt csak abban a reményben tenné meg, hogy maximálisan felkészülve győztesként kerülhet ki egy nyugat elleni megsemmisítő háborúból. A dolog hátulütője, hogy amint a hír felröppent, és megkezdődtek a találgatások,
Kína újabb bejelentést tett, a továbbiakban az olaj üzleteket sem dollárban bonyolítja.
Már ez önmagában is hatalmas kiesés lenne az Egyesült Államoknak, mivel a 2013-as évben a legnagyobb olaj felvásárló Kína lett.
A kínai piacról származó petro-dollárok kiesése önmagában válságos állapotokat fog okozni az USA pénzpiacán.
A továbbiakban Kína saját pénzeszközét fogja használni nagy valószínűséggel. Főleg, hogy a napokban hallhattuk, hogy a Yuan a második leggyakrabban használt valuta a dollár után, melyben az üzleteket kötik és letaszította az eurót is...
A Reuters gazdasági szakembere szerint, ha Kína ezt meglépi, akkor új fejezet kezdődik a történelemben.
Az Egyesült Államok sajtója nem foglalkozik az üggyel, és ezt nagyon rosszul teszi. Az amerikai embereknek - és teszem hozzá, az európai átlagnak sincs fogalma arról valószínűleg, hogy mit jelent ez az egész.
Exopolitika - betyárvilág
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése