Igen, azért mert barna a bőröd!

Sokszor felemlegetik a III. Birodalommal kapcsolatban a "vérmítoszt", mint olyat. Én inkább úgy nevezném, hogy vér valóság. Az állítólagos szlávokkal kapcsolatos néhai álláspontról annyit, hogy ha igaz is (nem vagyok róla meggyőződve), nos akkoriban ezt még eleinte megengedhették maguknak. A történelem folyása ilyen, a mai Európa sem nézne ki így, ha nem így lenne. Nem kerültek germán telepesek keletre, viszont nézzük meg mi lett Poroszországgal. Kisatírozták a térképről. De jöhetnénk a népszerű amerikai indián példával, vagy avval aminek a rémséges előképét látjuk most Európában. A nem is olyan régen befejeződött délszláv háború intő jel lenne, ha figyelnének rá az emberek. Most már-már mindenki meg van róla győződve, hogy örökké béke lesz, és többé nem fog megváltozni semmi. A magyarországi kormány már hivatalosan is számol a vér-cserével, és nem kalkulál a következményekkel, melyek előjelei már most is látszanak. Ez a valóság, ez az élet rendje: a békés időszakokat átrendeződések, a civilizációkat előbb-utóbb más civilizációk váltják fel. Nem mindegy viszont, hogy a változások ránk nézve adnak újabb ezer évet, vagy a teljes megsemmisülés az, ami ránk vár. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy területet milyen etnikumú, milyen genetikájú nép lakik - ha Európát Európának, Magyarországot Magyarországnak akarjuk nevezni a jövőben is. 

Soha sem engedhetjük meg magunknak, hogy tagadjuk a természeti nyílvánvalót. Ha egyenlők, vagy hasonlók vagyunk bizonyos más etnikai, népi, faji kategóriákkal - az azért van, mert abban az irányban süllyedtünk, jellegtelenedtünk el. És ez nem csak kultúrális, nyelvi különbségeket rejt - hanem elsősorban származásit. Ez az általánosan tapasztalható süllyedés, ez az egyformává válás abnormális. Gyakorlatilag kéz a kézben jár az egyéni öntudatvesztéssel, és általános szellemi süllyedéssel. A faji identitásunk elvesztése az öröklött tulajdonságaink külső és belső elnyomásából, ki nem fejeződéséből adódik. Egyenes következménye az etnikai keveredés, a vallástalanságra való hajlam (az örökkévaló felé való kapcsolat keresésének hiánya), és a kulturális gyökerek elvesztése. 

Az embert többek között az különbözteti meg az állattól, hogy tudatos. Ami az állatnál ösztönös, az az embernél gondolatokban, gondolatrendszerekben is megjelenik. Az ösztönök felett uralkodva. Jó esetben. Különbséget kell tennünk azok között, akiknél ösztön alapú az egó működése - és esetleg tanulással, neveléssel látszólag javul a helyzet, és azok között, akiknél mostanság egy magasabb állapotnak egy leromlott változata jelenik meg eleve. Az emberek egyenlősítésének, keverésének egyértelműen az első kategória a haszonélvezője, a második az abszolút vesztese.

Az egyik kategóriát szedálni kell, el kell nyomni a faji jellegeit hogy ideig-óráig beilleszthető legyen egy magasabb kultúrába. A másikat pedig úgyszintén el kell nyomni - de ez esetben - szellemileg, hogy elviselje az előző csoport jelenlétét. Ez az állapot csak addig tartható fent, amíg anyagi javakkal és technológiával sikerül áthidalni a jelentkező feszültségeket. Abban a pillanatban, hogy kontinentális méretekben megszűnik az áthidalás lehetősége, felrobban minden feszültség. A háborúkat pusztán gazdasági okokkal magyarázni nem őszinte dolog.

Nem kéne kerülgetni a forró kását: igenis számít a vér. Ha nincs meg a vér minősége, akkor kizárt hogy bizonyos lelki, szellemi minőségeket elérjünk. Éppen ezért akarják szándékosan lecserélni a fehér etnikai csoportok, kultúrközösségek vérét, jól beazonosítható, rossz szándékú erők.

Ne a másság kérdésével foglalkozzunk, hanem önön minőségünkkel. Egy félcigányból soha nem lesz magyar, bármit csinálunk. Sem külsőleg, sem belsőleg soha nem lehet úgy beilleszteni a képbe, mint egy vérségileg megfelelőt.

De a magyarok is lopnak, szokták ismételgetni. Igen, csak a magyar ha lop, akkor egy lesüllyedt erkölcsi-tudati szinten van. A cigány pedig ha megfelel a magyar normáknak (éppen integrálódott állapotban van), akkor nem emelkedett erkölcsi-tudati szinten van, hanem le van szedálva - gyakorlatileg ekkor van öntudatvesztett állapotban.

A kultúra nem oka viselkedésbeli dolgoknak, hanem következménye a származásunknak. Egyrészt genetikai hajlamok, másrészt a hasonló "kinézetűek"viselkedésének másolásából adódik. Azért primitív egy kultúra, mert az azt alkotó emberek primitívek. Ha egy magasabb rendű embercsoportra primitív kultúrát, primitív embereket erőltetünk, akkor az a civilizáltabb csoport szellemileg-lelkileg meg fog betegedni. A primitíveket nem lehet látszólag sem felemelni anélkül, hogy mások ennek ne lássák kárát.

Szóval igen, nem szeretném ha az emberek etnikai összetétele megváltozna mifelénk. Az integráció mint olyan, egy működésképtelen kontárkodás olyan emberek részéről, akiknek egy része ártó szándékkal, más része nagymértékű ostobasággal van megáldva. Nem kell senkit felemelni. Mi nekünk magunknak kéne kiharcolni a nekünk járó lehetőségeket, és nem foglalkozni olyanok problémáival, akik 1. nem kérik 2. ha kérik is, rosszindulatúan visszaélnek vele.

A nemzeti radikálisok gyávaságból vagy tudatlanságból, egyes ultrajobboldaliak pedig szűklátókörűségből kerülgetik, tagadják ezt a vérségi tényezőt. Pedig a jelenlegi helyzetünkben ez a legfontosabb: szellemileg még magunkhoz tudunk térni később, de ha mint rassz / etnikum megsemmisülünk, vagy végleg elveszítjük a vezető szerephez kellő 'mennyiséget' - már a lehetőségünk sem lesz meg az önmagunk valós kifejezéséhez való visszatéréshez, amit a kultúrát és az államszervezetet illeti.

Svájcban megfér egymással az Olasz, a Francia, és a Német. A megfér, az azt jelenti, hogy nem látják kölcsönösen kárát az együttélésnek. Nem hinném, hogy valaha is így meg fog férni az Angol és a Pakisztáni egymással. És ez nem vallási kérdés, a vallás is a kultúra része. És mint fentebb írtam, a kultúra nem oka, hanem következménye dolgoknak. Olyan alapvető dolgoknak, amelyek a fogantatáskor már el vannak döntve az ember életében, áthatva azt. 

(civitasdiaboli.blogspot.hu)