Tarolt a földpályázatokon Lázár rokona
Több mint 1300 hektár állami
földet nyert a hódmezővásárhelyi Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., melynek a
legnagyobb tulajdonosa Lázár János anyai nagybátyja. A cég, valamint az
ellenőrzése alá tartozó korlátolt felelősségű társaságok az állami
földbérletpályázatokon eddig 27 pályázatot nyertek. A helyi konkurens,
amely Hódmezővásárhely egyik legnagyobb munkáltatója, a pályázatok nagy
vesztese lehet.
Egy december eleji lakossági fórumon, ahol Lázár János az új,
megnövekedett választókörzetében élőknek mutatkozott be a Csongrád
megyei Földeákon, tréfásan tette fel a helyieknek a kérdést, hogy miért
nem adtak be földbérlet pályázatot a szomszédos állami területekre. Az
érintett polgármester magyarázkodott: mára elnéptelenedett a falu,
helyben mindösszesen három agrárvállalkozó él, mindegyik az egykori
szövetkezet, illetve állami gazdaság romjain építkezett.
Néhányuknak persze eszébe jutott, honnan tudja Lázár, hogy nem
pályáztak, amikor a bontások alkalmával nem hozzák nyilvánosságra a
pályázók kilétét, és azt is csak késve lehet megtudni, jóval a
szerződéskötés után, hogy kik a nyertesek. A miniszterelnökségi
államtitkár jól értesült volt: az érintett óföldeáki földekre – akár
csak a környék több településén – a szerződések egy részét már november
negyedikén megkötötték. Az erről szóló eredményeket az NFA azonban csak a
napokban tette közzé a honlapján, jóval a Lázár-látogatást követően.
Három jogi személy, 27 pályázat
Nem lehet véletlen Lázár jólértesültsége már csak azért sem, mert a
legnagyobb gazdálkodó a Hódmezővásárhely környéki Földeákon is az a
Gorzsai Mezőgazdasági Zrt., melynek fő tulajdonosa az államtitkár
édesanyjának az unokatestvére, Gyapjas Károly. A Zrt.-nek 2001 és 2012
júliusa között maga Lázár is az igazgatósági tagja volt, a
vagyonnyilatkozatában szereplő, tulajdonában lévő földeket (kb. 40 ha)
is a Gorzsai Zrt. műveli.
Kitüntetgetik
egymást a patkányok! Gyapjas Károly (jobbra) átveszi a Magyar Érdemrend
tisztikeresztje kitüntetést Fazekas Sándor vidékfejlesztési
minisztertől.
A cég az NFA honlapjára felkerült friss adatok szerint eredményesen
szerepelt az állami földbérlet pályázatokon. Az ellenőrzése alá tartozó
érdekeltségek nyertes pályázataival együtt összesen 1362 hektár föld
használati jogát nyerte el, 27 pályázaton. (A Zrt. saját jogon 10
pályázattal 295 hektár földbérlethez jutott. De sikeresen pályázott a
Zrt. érdekeltségébe tartozó Gorzsai Takarmánytermelő Kft., amely 804
hektár földbérletét kapta meg 10 pályázaton, valamint a Gorzsai
Paprikatermelő és Értékesítő Szövetkezet, amely 262 hektárral
gyarapította a csoport által művelt birtokot, 7 nyertes pályázaton.)
Az érdekeltségek mind önálló jogi személyként pályáztak, így
külön-külön egyikük „nyereménye” sem haladja meg a törvényben
meghatározott 1200 hektáros plafont. A területeket Maroslele, Makó,
Óföldeák, Földeák körzetében eddig is többségében a hódmezővásárhelyi –
egyébként a 3076-os számú tanyát székhelyként megadó – agrárcsoport
művelte. A helyieknek eszükbe sem jutott, hogy labdába rúghatnának.
Ángyán József V. földjelentéséből, amely 2013. szeptemberéig dolgozta
fel az adatokat, még az derül ki, hogy a megyében a majd 20 ezer
hektárnyi megpályáztatott földterületnek csak a töredékét, 1790 hektárt
hirdettek eredményesnek. A most napvilágra került adatok azt mutatják,
hogy csak a Gorzsai-csoport által vitt földek majd 1400 hektárt tesznek
ki. A legutóbbi Ángyán jelentés szerint a „megyei bajnok” a Héjja
Testvérek Kft. volt, amely szeptemberig 1172 hektár állami földre
köthetett szerződést. Ők most újabb 6 pályázattal még 260 hektár földdel
gyarapodtak, így a megyében a Gorzsai-érdekeltségek Héjjáékkal vannak
„pariban” az eddig kihirdetett eredmények alapján.
Ahogy az az Ángyán-jelentés is utalt rá, ahol van egy erős tőkés
társaság, ott a pályázatokon a magángazdaságok nemigen rúgtak labdába. A
Gorzsai eddig Maroslelén, Földeákon, Óföldeákon és Makón bérelt
földeket, s Makó kivételével mindenütt ő tarolt. De Makón is csak
egyetlen helybéli van, a nyertesek között találni egy földeákit is egy
szegedi mellett.
Lenyomják az ellenlábast
Mint ahogy arról a Népszabadság májusban beszámolt, Hódmezővásárhely
egyik legnagyobb adófizetője, a 2004-ben privatizált Hód-Mezőgazda Zrt.
által használt birtokok is bekerültek abba a 200 ezer hektárba, melynek
haszonbérletét tavaly meghirdette az állam. Az agrárcég közel 5000
hektárnyi területen gazdálkodik, kétszer annyin, mint a Gorzsai, de
kétszer több hódmezővásárhelyit is foglalkoztatott. A Hód-Mezőgazda Zrt.
privatizációja miatt 2011-ben (már az elévülési határidőt követően)
Lázár János, akkor még mint Hódmezővásárhely polgármestere és a Fidesz
frakcióvezetője, valamint Budai Gyula elszámoltatási biztos különösen
jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt
feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál, de a nyomozás
bűncselekmény hiányában megszűnt. Lázár, aki ekkor még a helyi konkurens
cég, a Gorzsai Zrt igazgatósági tagja volt, nem kertelt: szerinte a
vásárhelyiek a 2004-es privatizációkor vereséget szenvedtek, most nem
fognak.
És ahogy a pályázati eredmények alakulnak, ebben is igaza lesz. A
Hód-Mezőgazda Zrt. ugyan információink szerint szintén nyújtott be
pályázatokat állami földre (azokra a területekre, ahol eddig
gazdálkodtak), de még nem találni olyan földrészletet, melyet megnyertek
volna. Bár már a pályázatok leadási határidejéhez viszonyított
kihirdetési határidő is lejárt, a földjeik jelentős részének sorsáról
még nem adott hírt az NFA. Ami látszik, hogy Algyőn és
Hódmezővásárhelyen, ahol a Hód-Mezőgazda Zrt. művelt földrészleteket, az
eddig kihirdetett 47 pályázaton sorra elbuktak. A nyertesek
magánszemélyek, a földek méretének többsége 5-15 hektár.
Vásárhelyen a 37 pályázat 33 különböző agrárvállalkozót fed le – a
helyiek tehát itt nyertek, igaz, a nagyja hátra van, még 100 hektár
fölötti földrészletek várnak „gazdára”. Hódmezővásárhelyen egyébként
nagyjából 600 hektárt osztottak szét, amit eddig a Hód-Mezőgazda Zrt.
művelt. Algyőn a nyertesek között olyan helyi pontentátok vannak, mint
Kispál Ferenc, a Nemzeti Agrárkamara Csongrád megyei elnöke, a MAGOSZ
országos választmányának tagja (a 10 helyben meghirdetett pályázatból
4-et vitt el), vagy Ozgyinné Széll Ibolya, aki rokona Ozgyin Mihálynak, a
MAGOSZ helyi szervezete oszlopos tagjának, a Csongrád megyei közgyűlés
mezőgazdasági tanácsnokának.
Míg tehát a Gorzsai Zrt – ha csak különböző érdekeltségein keresztül
is – eddig nyerni tudott ott, ahol korábban is művelt földeket (összesen
1362 ha-t), a Hód-Mezőgazda Zrt. Algyőn elveszíti a földbérleti
szerződései lejárta után 300 hektár föld művelési jogát, a
hódmezővásárhelyi földekkel együtt hozzávetőleg 1000 hektárt. És még az
összes eredmény korántsem ismert. Könnyen lehet, hogy a Hód-Mezógazda
Zrt gyakorlatilag teljesen ellehetetlenül.
Tőkés vagy nem tőkés?
Lázár János korábban nemcsak a Hód- Mezőgazda Zrt. privatizációját
kifogásolta, hanem azt is, hogy a cég tulajdonosa tőkés társaság, nem
pedig a helyi gazdák. Pedig a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt-ben sincs már
nyoma, hogy 1993-ban a Gorzsai Állami Gazdaságot a dolgozók vásárolták
meg. Az Opten cégadatbázis szerint a Zrt-nek három magánszemély a
tulajdonosa, a legnagyobb köztük Gyapjas Károly, Lázár János
édesanyjának az unokatestvére. A cég mérete alapján igazi tőkés
társaság: 2012-ben 1,877 milliárd forint volt a nettó árbevétele, és 161
millió az adózás utáni eredménye, a tulajdonosok a mérleg alapján – az
előző évhez hasonlóan – 100 millió forint körül vettek ki a cégből.
Minden OK!-fijúk! Mehetünk!
Raskó György agrárnagyvállalkozó, aki 2008 óta az igazgatóság tagja
(előtte bent ült a felügyelő bizottságban) a hvg.hu-nak azt mondta, a
földbérlet-pályázatokat ők is megsínylik: állítása szerint arra
készülnek, hogy az eddigi 1800 hektár állami bérletből elveszítenek 600
hektárt. (Nyilván nem számítja közéjük az érdekeltségek nyertes
pályázatait, hiszen a már a kihirdetett eredmények szerint is 1356
hektárra szerződést kötöttek.) Az agrárnagyvállalkozó (egyébként a
Lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője) azt tekinti most fontos
feladatnak, hogy a földet nyert magángazdákat meggyőzzék, termeljenek a
Gorzsai Zrt.-nek, amivel a cég pótolni tudná a – Raskó szerint – kieső
területeket.
(HVG)
Bal-Rad komm: “Mindenki annyit ér…amennyit össze tud
kaparni”! A Lázár-familia szorgosan kapart ezek szerint. Az pedig csakis
sanda és rossz szándékú feltételezés, hogy a mi Lézer Janink segitette
volna a nagybácsikát!
Egyébiránt pedig, hogy “…1993-ban a Gorzsai Állami Gazdaságot a
dolgozók vásárolták meg…”-a megvásárlást külön idézőjelbe kéretik
érteni-a magyar mezőgazdaság széjjelverésének tipikus példája. Az
állitólagos “megvásárlást” követő Nagy Bizniszelésben miként is kerültek
a téeszföldek ügyvédek meg bankárok, meg egykori téeszelnökök
tulajdonába?
Na ez még “megér (ne) egy misét!”
Amely “misében” azért okvetlenül meg kéne emliteni a most
hangosan zokogó Raskó úr nevét is! Aki FM államtitkárként vezényelte a
mezőgazdaság “privatizála” névre keresztelt szétrablását, lepusztitását!
Csak most ő néhányadmagával együtt kezd a vesztesek közé lecsúszni!
(Jól megérdemelt módon!)
Persze Raskó úr vigasztalódhat! Már ha számára vigaszt jelent egyáltalán a dolog, megigérjük neki:
A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN EGYÜTT SZORGOSKODHAT A LÁZÁR-FÉLÉKKEL!
Szibériában!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése