Egyik kezében hitelt, másikban fegyvert tart az Európai Unió

Az Európai Unió pénz adna Ukrajnának abban az esetben, ha az országban egy nyugatbarát kormány kerülne hatalomra a választásokon. Ezért cserébe azokat a "reformokat" kéri az EU "szomszéd-politikai" bizottsága, amelyek már korábban Ukrajna európai uniós delegációjától kiszivárogtak, és következetesen visszautasították.

A legutóbbi hitelfelajánlást követően (tavaly év végén) az Azarov-kormány számvetést végzett, és arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unió töredékét sem adná annak az összegnek, mint amire az EU csatlakozási követelmények teljesítéséhez lenne szüksége Ukrajnának.

Tavaly decemberben került nyilvánosságra a dokumentum, amelyet a társulási szerződéssel együtt kellett volna aláírni Ukrajnának. Ebben a dokumentumban szerepeltek az EU által Ukrajna felé támasztott követelmények. Olyan durva és drasztikus "parancsok" voltak benne, mint például az ukrán krumpli export 10 százalékra történő csökkentése, de ugyanilyen mértékben csökkenteniük kellett volna a cukor kereskedelmét is. Az EU reformkövetelményei szerint Ukrajnának teljesen meg kellene szüntetnie a hús, vaj, tojás, és más számos mezőgazdasági termék termelési kapacitását, így ezekből behozatalra szorulna.

Az EU "reformterve" alapján Ukrajnának azonnal meg kellene kezdenie a vasútvonalak kompatibilissé tételét az európai vasúthoz, vagyis a szélesebb nyomtávút ki kell cserélni az európai keskenyebb nyomtávúra, ezzel együtt azonnal privatizálnia kellene a vasutat. Kötelezővé tették volna a gyárak logisztikájához a teljes úthálózat átalakíttatását európai cégekkel. Ukrajnának azonnal meg kellene szüntetnie minden vámot az európai ruházati termékekre - és valamennyi energiahordozó fogyasztói árát európai szintre kellene emelnie, különösképpen a gáz és a villany, majd a benzin árát.

Ezt a dokumentumot, amely összesen 900 oldalas, és pontokba foglalva rögzíti Ukrajna szuverenitásának felszámolását, és kiszolgálását a nyugati érdekeknek, az ország kiárusítását, és iparának, mezőgazdaságának tönkretételét, Alexander Gorokhov ukrán politikus hozta nyilvánosságra, aki mindvégig ott volt az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon.

Ezek után most újabb követelésekkel állt elő az Európai Unió "szomszédpolitikája". Az Ukrajnának adott hitelért cserébe elvárt úgymond "reformokat" egy újabb elemmel toldották meg; a választási rendszer átalakításával.

Ha az Európai Unió szerint gondok vannak az ukrán választási rendszerrel, az annyit jelent, hogy abban az esetben, ha a tavaszi választásokon nem nyugatbarát kormány jut hatalomra, az Európai Unió nem fogja elismerni a kormány legitimitását. Mondván, hogy a választási rendszer nem kellően demokratikus. Emlékezzünk, milyen következményei voltak annak, amikor az Európai Unió Szíriában megkérdőjelezte az Asszád-kormány legitimitását: onnantól kezdték a nyugati mesterlövészek véletlenszerűen lelövöldözni az utcán sétáló ártatlan civileket.

http://www.hidfo.net/2014/02/06/egyik-kezeben-hitelt-masikban-fegyvert-tart-az-europai-unio

Az egyre súlyosbodó ukrán helyzetről fantáziáltak az amerikai szponzorok, amikor kicsúszott a Victoria Nuland államtitkár véleménye. Arra utalt, hogy az EU lassú döntéshozatala és töketlensége miatt Ukrajnát bukhatják a zsiványok.
Az amerikaiak amúgy arról beszélgettek, hogy nem lenne szerencsés, ha egy hatalomátvétel esetén Klicsko, korábbi bokszbajnok lenne a miniszterelnök.

Az ukrajnai lázadók felfegyverzésével és pénzelésével vádolta meg az Egyesült Államokat és egy esetleges orosz beavatkozást sem zárt ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy tanácsadója egy kijevi lapnak adott csütörtöki interjújában. Szergej Glazjev gazdasági tanácsadó – aki sokak szerint Putyin jobbkeze az Ukrajnát érintő kérdésekben – a Kommerszant-Ukrajina című lapnak adott interjúban az általa “puccskísérletnek” nevezett tüntetések erővel való beszüntetését javasolta, és az ukrán belpolitikai válság mindegyik szereplőjét élesen bírálta.
“Információink szerint amerikaiak heti 20 millió dollárt költenek az ellenzék és a lázadók finanszírozására, köztük fegyverekre is (…) A fegyveresek az amerikai nagykövetség területén kapnak kiképzést, ott fegyverzik fel őket. Ez elfogadhatatlan, ezt meg kell vizsgálni” – közölte Glazjev.
A tanácsadó azt is leszögezte, hogy szerinte Oroszországnak jogalapja van beavatkozni Ukrajnában az 1994-es budapesti memorandum értelmében.
“E dokumentum szerint Oroszország és az Egyesült Államok Ukrajna szuverenitásának és területi egységének védelmezői, és őszintén szólva egy ilyen konfliktusban kötelességük beavatkozni. Amit az amerikaiak csinálnak – egyoldalúan és nyersen beavatkoznak Ukrajna belügyeibe – az a szerződés egyértelmű megsértése. A szerződés kollektív garanciákról és kollektív fellépésről szól” – mondta Szergej Glazjev arra a kérdésre, hogy Oroszország aktívan beavatkozna-e az ukrán válságban. Azt ugyanakkor nem nevezte meg, hogy Moszkva pontosan milyen lépéseket tehet.
A budapesti memorandumot azután írták alá, hogy Kijev az 1990-es évek elején biztonsági garanciákat kért a külső hatalmaktól azért cserébe, hogy csatlakozzon az atomsorompó egyezményhez és feladja a szovjet időkből származó atomfegyvereit.
A Fehér Ház szóvivője Glazjev szavai reagálva azt mondta, hogy az Egyesült Államok elítéli az erőszakot bármely fél részéről, és az ukrán válság rendezésén dolgozik. “Az orosz tisztviselőknek is hasonlóan kellene tenniük” – tette hozzá Laura Lucas Magnuson szóvivő. (Azt csak igy közbevetőleg jegyezzük meg, hogy Kijevben nem az orosz diplomaták adják egymásnak a kilincset, hanem az amerikai és Nyugat-európaiak!)
Glazjev az interjúban puccskísérletnek nevezte az ukrajnai tüntetéseket, hazudozással és a valóság elferdítésével vádolta az ukrán ellenzéket és a nyugati országokat, de még a kijevi kormányt is.
“Ami Kijevben történik az egy puccskísérlet A Nyugat aktivistáknak nevezi a terroristákat és a puccsistákat, és békés tüntetőknek próbálja beállítani őket, holott mindenki látja, ahogy megtámadják a rendőröket, Molotov-koktélokkal dobálják őket, napalmot készítenek és felfegyverzik magukat” – fogalmazott a tanácsadó.
“Egy olyan helyzetben, amelyben a hatóságok egy puccskísérlettel néznek szembe, nincs más választásuk (minthogy erőt alkalmazzanak)” – tette hozzá.
Glazjev továbbá azt mondta, hogy az ukrán hatalomhoz közel állók “féltik milliárdjaikat”, ezért nem hajlandóak megegyezni a másik oldallal, “mielőtt katasztrófa nem történik”. A nyugati államokat pedig “zsarolással” vádolta, amiért azok Viktor Janukovics elnök és egyes ukrán oligarchák külföldi vagyonának befagyasztását is meglebegtették a válság miatt.
Az erő alkalmazását pártoló Szergej Glazjev nemrég azt mondta, hogy Janukovics elbukik, ha nem “fojtja el” a tüntetéseket. Korábban nyíltan gazdasági megtorlással fenyegette meg Ukrajnát arra az esetre, ha társulási szerződést ír alá az Európai Unióval.
De amúgy zajlanak az események Kijevben.
„Robbanásveszélyes a kijevi helyzet” – kezdte el tegnap egy ukrajnai riport felvezetőjét egy tengerentúli hírcsatorna riportere, aztán a füléhez kapva, a „súgó” utasításait követve kínos mosollyal folytatta. „Kijevben pokolgép robban az ellenzék főhadiszállásán.”
A fölforgatók bázisaként szolgáló Szakszervezetek Házában egy dobozba rejtett robbanószerkezet lépett működésbe, aminek következtében legalább egy haramia súlyosan megsérült. A fővárosi rendőrség megerősítette, hogy a kórházba szállított férfinak a detonáció miatt csuklóból amputálni kellett a kezét, és a szeme is megsérült. A férfi egy „gyógyszerek” feliratú dobozt nyitott ki, mire az abban elrejtett robbanószerkezet működésbe lépett. A rendőrség nyomozóit a tüntetők nem engedték be a Szakszervezetek Házába. Egy másik nyomozócsoport a kórházban várja, hogy a súlyosan sérült férfi magához térjen, és vallomást tegyen.
A banditák egyelőre nem tudják, ki vitte be a dobozt az épületbe. Figyelemre méltó azonban, hogy nem azonnal a hatalom képviselőit kezdték el vádolni. Az elmúlt hetekben egyre feszültebb lett a viszony a Majdan különböző „önvédelmi” bandái között, korábban már sor került összecsapásra közöttük.
Közben Janukovics elnök Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettessel tárgyalt: az elnök megígérte, hogy támogatni fogja a mielőbbi alkotmányreformot, ugyanakkor szerinte be kell tartani az alaptörvény-módosítás előkészítéséhez szükséges minden eljárást. Janukovics tegnap elutazott Szocsiba, a Vlagyimir Putyinnal való tárgyalások előtt nem akar komolyabb döntést hozni. Pozícióit erősítheti, hogy Kelet-Ukrajnában stabil bázissal rendelkezik. A Krímben már hetek óta oroszbarát tüntetések zajlanak, a napokban pedig Harkívban alakult meg az úgynevezett Ukrán Front. Célja az ukrán föld megtisztítása azoktól, akik Nyugatról megszállni érkeztek azt.

http://balrad.wordpress.com/2014/02/07/bassza-meg-az-eu/

Rogozin: Moszkva megújíthatja az ukrán védelmi ipart

Az Európai Unió reformköveteléseit követően Oroszország is előállt javaslataival Ukrajnára vonatkozóan. Dimitrij Rogozin bejelentette, Moszkva az ukrán védelmi ipar megújítását tudja nyújtani, ami azon kívül, hogy rengeteg munkahelyt teremtene, a társadalmi feszültségeket is lerendezné (hogy ez a gyakorlatban mit jelent, az a nyugatbarát ellenzéken múlik). A védelmi iparért felelős miniszterelnök-helyettes azonnali találkozóra tett javaslatot, és egyben meg is említette azokat az iparágakat, melyek az együttműködés tárgyát képeznék: a repülőgépgyártás, hajógyártás, illetve a rakétatechnológiák és űrkutatás terén kínálnak együttműködést Ukrajnának.

"Miközben a nyugatbarát ellenzék intrikákkal és botránykeltéssel foglalkozik, Oroszország segített Ukrajnának elkerülni egy gazdasági összeomlást, az újonnan kötött megállapodások pedig önmagukban is több ezer munkahelyet teremtenek. Talán, miután ennek gyakorlati megvalósítása is megkezdődik, kevesebb munkanélküli, haragos ember lesz az utcákon, akik külföldről pénzt fogadnának el saját városaik felforgatására."

Tavaly novemberben Dimitrij Rogozin figyelmeztette Ukrajnát, hogy abban az esetben, ha aláírják a társulási szerződést az Európai Unióval, Oroszország számos "különösen érzékeny" gyárlétesítményt telepítene ki Ukrajnából. Ez a kormányt rákényszerítette a valós helyzetértékelésre, és nyilvánvalóvá vált, hogy a korábban folytatott kétkulacsos politikát nem űzhetik tovább.

Az orosz és ukrán fegyvergyártó cégek közötti együttműködés még a szovjet idők tervgazdaságára vezethető vissza. Mind az együttműködés valós mértékét, mind az értékét lehetetlen megállapítani, tekintve, hogy titkosított szerződésekről van szó, ami egyben az ukrán ipar tekintélyes részét is adja. Mindenesetre a kormány januári adatai szerint több mint 400 orosz hadiipari cég gyártóegységei vannak Ukrajna területén, és az ukrán védelmi ipart ellátó több mint 70 cég székhelye található Oroszországban. Olyan összefonódás ez, amit az Európai Unió értéktelen hitelei nem tudnak helyettesíteni.

A tavalyi évben az orosz és ukrán hadsereg közötti együttműködés további bővítésre került, az Oroszországi Föderációba történő eladások magasan más országok előtt álltak az ukrán hadiipar külkereskedelmi egyenlegében. Decemberben a Viktor Janukoviccsal folytatott megbeszélések után Vlagyimir Putyin is bejelentette az Ukrajnával történő katonai együttműködés nagyarányú bővítését, ami egyben el is döntötte, melyik hatalmi tömbhöz tartozik az ukrán állam, akár csinálnak nyugatbarát kormányt, akár nem.

http://www.hidfo.net/2014/02/07/rogozin-moszkva-megujithatja-az-ukran-vedelmi-ipart