A demonstrálók
helyi gyárak és üzemek bezárása ellen tiltakoztak. A mintegy hatszáz fős
tömeg tagjai megpróbálták rohammal bevenni a helyi önkormányzat
épületét, mert szerintük a városvezetés szemet huny a privatizált állami
vállalatok későbbi összeomlása felett.
A
futballszurkolókkal kiegészült tüntetők betörték az épület ablakait,
gumiabroncsokat égettek és szándékosan akadályozták a forgalmat a
városközpontban. Tizenegy autóban károk keletkeztek. A rendőrség
visszaszorította a dühöngő tömeget és kordonnal körülzárta az épületet.
"Ez
a boszniai tavasz kezdete" - mondta az egyik tüntető az állami
rádiócsatornának adott interjújában, hozzátéve, hogy egyetlen politikai
erő sem áll a tiltakozás mögött. Bosznia 27,5 százalékos
munkanélküliségi rátája a legmagasabb a Balkánon.
A
történtek rávilágítottak a nehéz gazdasági helyzet következtében
kialakult társadalmi feszültségekre, valamint a politika
tehetetlenségére Bosznia-Hercegovinában. Az 1992-1995 közötti boszniai
háborúban egymással szemben álló felek közötti feszültségek nehezítik az
ország gazdasági fejlődését és lassítják az európai integrációt.
MTI
A kifosztottak cunamija – Boszniában kormányépületek égnek
…”A belügyminisztérium szerint a tüntetők sósavat és meszet vásárolnak, hogy azokat a rendőrökre dobják. A zavargásokban eddig több mint százan sérültek meg…
A tiltakozásokat a tuzlai nagyvállalatok munkásai robbantották ki… Az új tulajdonosok eladták a vállalatok vagyontárgyait, majd csődeljárásba menekültek. A munkások jó ideje nem kapnak fizetést…
A privatizációs rablás szörnyű… ha az ügyészség nem kezd harcot a korrupció ellen, akkor a „kifosztottak cunamija” árasztja el az országot…”
- Hír és vélemény -
Hír: “A boszniai hatóságok egyelőre nem tudnak úrrá lenni a zavargásokon – írta az Origó, Makai József
tudósításában. – “A Tuzlából indult tiltakozás más városokra is
átterjedt, és a tüntetők több kormányépületet megostomoltak illetve
felgyújtottak. A szarajevói biztonsági miniszter a tüntetőknek ad
igazat.
Bosznia-szerte
zavargások vannak, a tüntetők több városban megostromolták a katonok
kormányainak épületeit, Szarajevóban pedig az elnökség épületét is
megtámadták. Helyi források szerint mintegy harminc városban van
tüntetés vagy rendbontás.
Szarajevóban
a kormány bevetette a terrorelhárító alakulatokat, jelentette az al
Jazeera. A városban már csak a legelszántabb és legerőszakosabb tüntetők
maradtak az utcákon. A Bosznia-Hercegovina-i elnökség előtt letépték az
állami lobogót, és megrongálták a főbejáratot. Egyesek állítólag már az
épületbe is bejutottak. A tiltakozók kirakatokat törtek be, bodékat
gyújtottak fel és megrongálták a villamosmegállókat is. Eddig több mint
ötvenen sérültek meg Szarajevóban.
Korábban megrohamozták a szarajevói kanton kormányának központját, és felgyújtották az épületet.
1. Tuzlán kezdődött
Tuzlán
a tüntetők a bíróság épületéhez indultak. A helyszíni hírek szerint a
rendőrség kísérletet sem tesz arra, hogy visszaszorítsa a tüntetőket,
akik korábban elfoglalták és felgyújtották a tuzlai kanton kormány
épületét. A tűzoltók nehezen tudták megközelíteni az épületet, és az
oltást a tüntetők is akadályozták. Az épületben rekedtek az első
emeletről kiugorva próbáltak menekülni a tűztől, jelentette a boszniai
Avaz tudósítója. Az egész kerületben lekapcsolták az áramot.
A
rendőrség egy ideig védte a kormány épületét, majd elvonult a
helyszínről. A tuzlai kanton miniszterelnöke délután lemondott. A
tüntetők már a városházára is betörtek, és azt is felgyújtották. Ezt a
tüzet sikerült eloltani, de a helyszíni jelentések szerint a városban
nincs elég tűzoltó, a környező településekről várnak segítséget.
Az
ország északkeleti részén lévő városban harmadik napja tartanak az
erőszakos tiltakozások, és ezekben több mint tízezren vettek részt. A
szarajevói belügyminisztérium szerint újabb rendőri erősítés indult
Tuzlába – bár nem tudni, milyen erőkre számíthat a kormány, hiszen
időközben más városokban is tüntetések kezdődtek.
A
belügyminisztérium szerint a tüntetők sósavat és meszet vásárolnak,
hogy azokat a rendőrökre dobják. A zavargásokban eddig több mint százan
sérültek meg.
2. Átterjedt máshova is
Bihacon
a tüntetők szétverték a kantonális kormány szolgálati autóit. Zenicában
is elfoglalták a katon kormányának épületét. A jelentések szerint a
rendőrség letette a felszerelését. Az épületet felgyújtották.
A
mostari tüntetés békésnek indult, de a legfrisebb jelentések szerint a
tüntetők itt is behatoltak a kormány épületébe és felgyújtották. Ég a
városháza is.
A
rendőrség több helyen könnygázt és állítólag gumilövedéket is bevetett a
tüntetők ellen, de erről egyelőre ellentmondásos hírek érkeznek.
A
helyi lapok szerint Jajce, Brko, Prijedor, Travnik, Bugojno, Donji
Vakuf, Kakanj, Visoko, Gracanica, Sanski Most, Cazin, Zivinice, Gorazde,
Orasje, Srebrenik, Prozor, Tesanj településeken is voltak tüntetések.
3. Csőd és zavargás
A
tiltakozásokat a tuzlai nagyvállalatok munkásai robbantották ki. A
korábbi állami tulajdonú cégek voltak a legnagyobb munkáltatók a
kantonban, és a privatizációs szerződések szerint még működniük kellene.
Ám az új tulajdonosok eladták a vállalatok vagyontárgyait, majd
csődeljárásba menekültek. A munkások jó ideje nem kapnak fizetést.
A
tiltakozók a kantonális kormányok lemondását követelik. Bosznia és
Hercegovina két részből áll. Az egyik az úgynevezett boszniai Szerb
Köztársaság, a másik pedig a bosnyák-horvát Bosznia-Hercegovina
Föderáció, a zavargások jelenleg ennek területén vannak. A Föderáció
kantonokból áll, és mindegyik kantonnak saját kormánya van – a
tiltakozók ezeket a kormányokat támadták meg elsősorban.
Ez
a bonyolult állami berendezkedés a háború következménye. A daytoni
megállapodással kettéosztották az országot. A vita a bosnyák, a szerb és
a horvát elit között arról folyik, milyen reformokkal tegyék
működőképessé Boszniát. A bosnyákok központosítanának, a szerbek a
jelenlegi rendszert favorizálják, a horvátok pedig saját entitást, egy
harmadik föderális egységet követelnek.
A
politikai vita láthatóan a döntéshozók minden intellektuális
kapacitását lefoglalta: Bosznia gazdasági teljesítménye siralmas, és az
országban rendkívül magas, közel harminc százalékos a munkanélküliség.
4. A kifosztottak cunamija
A
privatizációs rablás szörnyű, mondta Fahrudin Radoncic. Bosznia és
Hercegovina biztonsági minisztere szerint ő már hónapokkal ezelőtt
figyelmeztetett: ha az ügyészség nem kezd harcot a korrupció ellen,
akkor a „kifosztottak cunamija” árasztja el az országot.
Az
országban 550-600 ezer munkanélküli van, a kantonok és a Föderáció
kormányai pedig a szociális érzékenység leghalványabb jelét sem
mutatják, mondta Radoncic, aki szerint Boszniában „rendőri rendszer
van”, ahol a kantonok miniszterelnökei megparancsolták a rendőröknek,
hogy verjék szét a tüntetéseket. A miniszter szerint ez politikailag,
erkölcsileg és biztonsági szempontból is elfogadhatatlan” – írta Makai
József tudósító.
Véleményünk az egyre szaporodó események várható magyarországi hatásairól:
Kibontakozó polgárháború keleten, és most kemény zavargások dél-nyugaton. A Káosz közeleg. És ismét lángba borulhat a Balkán.
Ott
lenn Boszniában már kitört a kifosztottak lázadása. – Nem kellene tehát
tovább nyúzni és fosztogatni a magyar népet sem! – A társadalmi
robbanással fenyegető devizahitelezés, valamint a mohó multi
szolgáltatók által tönkre tett számlaadósok egyre több olyan példával
szembesülnek, – hogy mit tesznek mások akkor, – mikor a kizsákmányoló
kapitalizmus igazságtalansága a tetőfokára hág.
És
ha valaki komoly döntéshozó körökből nem figyelmezteti a pénzügyi
hiénákat, a bankokat, a behajtókat és a végrehajtókat, – hogy a
jogszolgáltatással és a rendőrséggel közösen, ugyan már ne fosztogassák a
népet tovább,- akkor itt bizony nagy baj lesz!
Mert közelednek határainkhoz az élő és égő példák, – hogy mit tesz a nép, – ha igazából elege van.
Figyelmeztettünk,
évek óta figyelmeztettünk, hogy ennek az országos méretű fosztogatásnak
nem lesz jó vége. Egyszer elszakad a cérna és akkor jaj lesz a
hiénáknak. Az Apokalipszis lovai már vágtatnak Magyarország határai
felé…
Fotók: AFP
Szabad Riport
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése