Kútba esett adósságcsökkentés

Csak trükkökkel sikerült csökkenteni tavaly év végén az államadósságot, januárban a nettó adósság ismét rekordszintre emelkedett. Idén év végén már a magánnyugdíj-pénztári vagyon sem fog segíteni: az ugyanis elfogyott. Ráadásul a paksi bővítés is növelni fogja az államadósságot.

Csodás-új-mesepalotából zengedezik hülyeségeiket Magyarország csökkenő adósságáról! Új csúcsra emelkedett Magyarország nettó államadóssága: januárban az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) előzetes adatai szerint 843,9 milliárd forinttal nőtt, így elérte a 22 842 milliárd forintot. Ez az idei évre kalkulált két százalék körüli bővülést figyelembe véve a bruttó hazai össztermék (GDP) 77,9 százaléka. Az ÁKK azonban csak a központi költségvetés adósságát publikálja, ezen kívül az államadósságba beletartozik még az önkormányzatok és a költségvetési rendszeren túli pénzügyi alapok adóssága is.
Decemberben az ÁKK mintegy 455 milliárd forintnyi adósságot tüntetett el azzal, hogy visszafogta a kötvénykibocsátást. Az adósságszabály ugyanis azt követeli meg, hogy a GDP-arányos államadósság alacsonyabb legyen december végén, mint egy évvel korábban. A januári emelkedés azért is különös, mert az ÁKK január végén törlesztett egymilliárd eurónyi, mintegy 300-310 milliárd forintos adósságot: ez alapján úgy tűnik, komoly forrásbevonással kezdte az évet az állam.
A magyar költségvetés most már konszolidált, csökkenő államadósságú pályán van – mondta el a Fidesz.hu-nak adott, tegnap megjelent interjújában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A kormány büszkén hirdeti, hogy csökkentette az államadósságot, ez azonban nagyrészt a magán-nyugdíjpénztári vagyon adósságtörlesztésre fordításának köszönhető. A közel 3000 milliárd forintból 2020 milliárdot költött a kormány adósságcsökkentésre: enélkül a GDP 85-86 százalékára emelkedett volna az állam adóssága.
Ebből 435 milliárd forintot a tavalyi év utolsó hetében költött el a kormány: az ÁKK kötvényvisszafogásán túl ez is hozzájárult a statisztika megszépítéséhez. A kormány közvetlenül a választások előtt nem akarta megengedni magának, hogy megszegje az alaptörvénybe foglalt adósságszabályt.
Orbán Viktor 2010-ben azt ígérte: megvédik a nyugdíjakat és csökkentik az államadósságot: a legfrissebb adatok alapján azonban látszik, egyik sem sikerült.
Azt Varga Mihály is elismerte: növekedhet az államadósság a paksi beruházásra felvett orosz hitel miatt. A kormány azzal számol, hogy maximum 2-3 százalékponttal nő éves szinten az államadósság bruttó hazai össztermékhez viszonyított aránya. Így a növekedés nem veszélyezteti azt a célt, hogy a magyar államadósság a következő tíz évben is csökkenő pályán maradjon. Az ugyanakkor nem világos, hogy képes az államadósság egyszerre nőni és csökkenni. Varga szerint évente mintegy 300 milliárd forintot fordít a költségvetés a paksi beruházásra, ez a GDP egy százalékának megfelelő összeg.
Az valószínűtlennek tűnik, hogy az államadósság csökkenő tendenciája ellensúlyozná a paksi beruházás költségeit: 2010 óta összesen nem csökkent ilyen mértékben az államadósságunk. Azt pedig láttuk, hogy a tavalyi év végén csak kisebb trükkökkel sikerült csökkenteni az államadósságot, míg a nettó adósság rekordszintre növekedett. Feltehetően az idei évben is ehhez hasonló, statisztikát javító kerülőutakra lesz szükség. Varga Mihály érvként felhozza azt is, hogy a paksi beruházás nemcsak az adósságrátát emeli, de több tízezer embernek ad majd munkát. A nemzetgazdasági miniszter nyilvánvalóan arra utalt, hogy a bővüléssel fokozatosan “kinőhetjük az adósságot”.
Elemzők azonban ezen a területen sem látnak sok biztatót: még vissza sem értünk a 2008-as nominális GDP-hez, a most látott növekedés csak a rendkívül alacsony bázis – nevezetesen a 2012-es recesszió – miatt tűnik kedvezőnek. Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza egy tegnapi előadásában elismerte, jelentős kiigazítást hajtott végre a kormány, ám ennek nagy részét direkt adókkal érte el.
Emellett a monetáris politika egyáltalán nem tűnik függetlennek, ezáltal gyenge a mandátuma, az államadósság jelentős része pedig külföldiek kezében van, így az ő kegyelmükre kell hagyatkozunk. Jakobsen szerint ezen okok miatt a mostani forintgyengülést a nemzetközi környezet romlása ellenére 70 százalékban a hazai folyamatok okozzák. A Saxo Bank elemzője szerint hazánk talán a legproblémásabb ország az általa látogatottak között.
Rendületlenül optimista az ÁKK
Ötvenmilliárd forint értékben tervez 3, 5 és 10 éves magyar államkötvényeket értékesíteni ma az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) – Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese a Reutersnek nyilatkozva elmondta, sikeres kötvényaukcióra számítanak. Borbély szerint a keddi és szerdai napon látott hozamcsökkenés arra utal, hogy a hosszabb lejáratokon is stabilizálódik a magyar kötvénypiac, ráadásul a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek keddi aukcióján kedvező kereslettel szembesültek.
A múlt heti forintgyengüléssel párhuzamosan a magyar állampapírok hozama is megugrott. A múlt hét csütörtöki aukción meghirdetett 50 milliárdnyi 12 hónapos diszkont kincstárjegyre összesen 50,5 milliárdos kereslet érkezett, a hozam pedig 67 bázisponttal emelkedett a két héttel korábbihoz képest.
(Népszava)