“Orbán Rt.” Felcsútja bekerült a világsajtóba

A felcsúti stadionprojektről ír egymástól függetlenül az amerikai The New York Times (NYT) és a brit Guardian. Kívülről nézve enyhén szólva furcsa látvány a Felcsút nyomorúságos viskói fölé magasodó betonmonstrum, amelyet az orbáni Magyarország egyfajta jelképeként mutatnak be.

Valami furcsa dolog történik Felcsút szerény házikói között Magyarországon. Toronydaruk magasodnak a Puskás-akadémia közel 4000 férőhelyes, 17 millió dollárból épülő stadionja fölé. A szinte észrevehetetlenül apró falu 24 kilométerre Budapesttől nem tűnik igazán megfelelő helynek az ilyen extravaganciához – végül is csupán 1800-an élnek itt. Csakhogy Felcsút Magyarország nagy hatalmú miniszterelnöke, a focirajongó Orbán Viktor szülőfaluja – kezdi választás előtti magyarországi életképét a The New York Times.

Az biztos, hogy Orbánnak lesz a legjobb helye a stadionban – teszi hozzá a cikkíró -, háza ugyanis hat méterre van a létesítménytől. Az egész falu itt dolgozik – mondta el egy építőmunkás az amerikai lap munkatársának. Ami Felcsúton történik, az része azoknak a változásoknak, amelyek végigsöpörtek Magyarországon azt követően, hogy Orbán Fidesz pártja megszerezte a hatalmat 2010-ben.

Mindent

Az Orbán-kormány újraírta az alkotmányt, törvények százait fogadtatta el, köztük azt, amely adókedvezményt kínál a sportberuházások támogatásához. A kormányzás minden részében érvényesítette dominanciáját és hátszelet adott az oligarchák emelkedő osztályának kialakulásához. Orbán a várakozások szerint a hét végi parlamenti választáson konszolidálhatja hatalmát.
Soha nem volt még ennyi kormányrendelet
Soha még annyi kormányrendelet nem született március végéig, mint idén – közölte a Wolters Kluwer Kft. az MTI-vel, az általa üzemeltetett Jogtár adataira hivatkozva. Március 16-ig 16 törvény és 107 kormányrendelet született, a minisztériumi és egyéb rendeletekkel együtt pedig összesen 277 jogszabályt alkottak az év első három hónapjában. Az előző évek első negyedéveivel összevetve világosan látszik, hogy a kormány jogalkotásának súlya tovább nőtt. A visszamenőleg kikereshető adatok szerint eddig nem volt olyan év, amelynek első három hónapja ilyen sok kormányrendeletet hozott volna. A társaság szerint az eddigi tapasztalatok alapján a választási évek első negyedéveiben mindig felélénkül a kormány jogalkotási tevékenysége, míg a választás utáni első negyedévekben viszonylag kevés rendeletet hoz a kormány.
Eddig az is jellemző volt – írták -, hogy a parlamenti munka a választások előtti hónapokban felgyorsult, idén azonban ez megváltozott: az új törvények száma a 2009-es kormányválság óta nem látott mélypontra került. A március végéig kihirdetett 277 jogszabály 20 százalékkal több a tavalyinál. A belügyminiszter 27, a közigazgatási és igazságügyi miniszter 25, a vidékfejlesztési miniszter 29 rendeletet alkotott, többet, mint az előző évben. A Magyar Nemzeti Bank elnöke is több rendeletet adott ki, mint egy éve.
Az összesítés szerint a jogszabályok terjedelme is változott: míg például a tavalyi első negyedévben 62,2 oldal volt az átlaghossz, addig az idei első három hónapban ez csaknem 17 oldal volt, ami az ezredforduló óta a legkevesebb. Megjegyezték: a leghosszabb jogszabályok 2009-ben születtek, akkor 65,7 oldal volt az átlag.

Az új stadion Felcsúton jó munkalehetőséget teremt a helyieknek, de egyesek azért jobban járnak, mint mások. Mészáros Lőrinc polgármester, a miniszterelnök barátja gázszerelőből Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált. Építőipari cége az egyik fővállalkozója a stadionépítésnek és számos állami megrendelést kap. Mészáros nem nyilatkozott a The New York Timesnak.

Varga György, a korábbi polgármester azonban elmondta, hogy miután ellenezte az építkezéshez szükséges föld átadásának feltételeit, úgy változtatták meg a törvényeket, hogy magas adótartózása miatt ne lehessen polgármester. Erről a kommunista idők jutottak az eszébe, amikor nem az számított, ki alkalmas egy munka elvégzésére, hanem az, hogy ki mennyire hűséges a hatalomhoz. Ma minden ugyanígy megy – tájékoztatja az amerikai nagyérdeműt.

Kedveskednek

A magyar üzleti vezetők láthatóan szeretnének kedveskedni Orbánnak. A Puskás Akadémiát támogatja a Mol, az OTP, a Közgép, a Coca-Cola és a Suzuki. A kormányfő bírálói szerint Felcsút az Orbán Rt. középpontja, a kormány és az ahhoz politikai szálakkal kötődő érdekkörök jövedelmező szövetségének jelképe. A Coca-Cola Hungary közleménye szerint számos partnerrel dolgozik együtt az aktív életstílus népszerűsítésében. A Puskás-akadémiát a magyar futballtehetségek egyik legelismertebb képzési bázisának tartja.
Az OTP hasonlóan vélekedik.

Ezzel egyidejűleg azoknak az üzleti vállalkozásoknak – legyenek akár kicsik, akár nagyok -, amelyek rossz oldalon állnak a Fideszhez képest, sokba kerülhet ez a helyzet. A kormánypárt lefagyasztotta a külföldi befektetéseket azzal, hogy bizonyos kipécézett iparágakat különadókkal terhelt. Esetenként úgy alakították ezeket az adókat, hogy kedvezzenek a Fideszt támogató vezetők kezében lévő hazai cégeket.

Egy kiszivárgott hangfelvételen Fidesz-tisztviselők arról beszélnek, hogy csak a párhoz hű emberek kaphatnak dohányárusítási jogot – emlékeztet az amerikai lap a szekszárdi esetre. Orbánt szintén elcsípték, amikor arról beszélt, hogy szükség szerint hozhatnak egy olyan törvényt, amely lehetővé teszi Budapestnek egy épület (az Andrássy úton lévő Balettintézet – a szerk.) visszavásárlását az ingatlan külföldi tulajdonosától.

A gonosz kastélya

A Guardian szintén a felcsúti stadion építésével érzékelteti a magyarországi viszonyokat. A helyiek a Tolkien-legendakör egyik gonosz szereplőjéről Szauron-kastélyának nevezik az építményt. A brit lapnak nyilatkozó választási szakértő szerint a magyarországi demokrácia még nem azonos a Kelet-Európában ismert úgynevezett irányított demokráciákkal. A választások szabadok lesznek, de nem korrektek. Egy másik szakértő el is magyarázza mire gondolhatott kollégája. Szerinte Orbán szereti meghatározni a foci szabályait. Az ő csapata 14 játékossal áll fel, közülük kettő kapus, és a bíró a jó barátja.
(napi.hu)