2014. április 4., péntek

Államosítással hoznák létre az Európai Egyesült Államokat?


Több mint 40 ezren vonultak utcára Brüsszelben a megszorítások ellen tiltakozva, a rendőrök pedig "európai jogállamhoz" méltóan azonnal könnygázzal és vízágyúval kezdték szétzavarni a "gyülekezési jogukkal" élni vágyókat. Ha ez egy a NATO befolyási övezetén kívül eső országban történt volna, mostanra az összes nyugati ország sorban állna és felolvasnák a Washingtonban írt nyilatkozataikat, miszerint elítélik az erő alkalmazását a tüntetőkkel szemben. Esetleg az államfő és a kormány lemondását követelnék méltatlanságuk miatt és az "emberi jogok" súlyos sértése okán.
Bizony, Brüsszelben sem ismert fogalom a gyülekezési jog, és aránytalan erővel lépnek fel a tüntetőkkel szemben. Mindez újra felhívja a figyelmet a nyugat képmutatására és a kettős mérce állandó jelenlétére.
Ennek ellenére nem emiatt veszélyes a Brüsszelben zajló tömegmegmozdulás. A folyamatban lévő szakszervezeti és civil szervezetek által szervezett megmozdulásoknak nem egyszerű szociális követelés az oka, hanem mögöttes tartalma van.
Elkeseredettség: nem tudják, valójában miért tüntetnek
A tüntetések szervezői ugyanis egy olyan elképzeléssel léptek fel, hogy munkahelyteremtés céljából éves szinten az európai GDP 2%-át költsék a magánszektorban befektetésekre, 10 éven át. A dolog ott sántít, hogy befektetések alatt már meglévő vállalatok részvényeinek vásárlását értik. Ennek lebonyolítását pedig feltehetőleg az EKB végezné. Azért feltehetőleg, mert Brüsszelben évek óta aktívan zajlik a vita a perifériaállamok "kimentéséről", amit úgy érnének el, hogy az Európai Központi Bank állampapírokat és kötvényeket vásárol. A magánszektorban befektetés pedig azt jelentené, hogy az EKB-nak emellett megadnák a jogot egyszerű részvények vásárlására is.
Mit jelent ez? Tegyük fel, hogy az EKB felvásárolja a magánkézben lévő Mol vagy OTP részvényeket. Ha 50% fölötti arányban az EKB lesz a tulajdonos, onnantól a Mol és az OTP állami tulajdonban van. Nem magyar, vagy német, vagy francia állami tulajdonban, hanem az Európai Unió mint állam tulajdonában. Tetszik érteni? Magáncégek részvényeinek felvásárlásával, de facto államosításával akarják létrehozni az Európai Egyesült Államokat, és ennek elfogadtatására több tízezernyi szerencsétlen, megvezetett tüntetőt visznek ki az utcára munkahelyteremtés címén. Ez az Európai Egyesült Államok pedig abszolút kontrollt gyakorolna minden EU-tagállam gazdasága felett olyan módon, hogy az EKB szép sorban felvásárolná az egyes országok vállalatainak részvényeit, melyek így "európai állami" tulajdonba kerülnének.
Mire a magyar állam, vagy a gazdasági befolyással alig-alig rendelkező nemzeti szervezetek részbe kapnak, az összes európai tagállam nagyvállalatainak részvényei az Európai Központi Bank, vagyis az Európai Unió kezében lennének. Ennyire birkának nézik az európai népeket? Megtehetik. Elvégre most is több tízezren vonultak az utcára jobb jövő reményében, nem is sejtve, hogy ezzel alapozzák meg a történelem eddigi legkegyetlenebb gazdasági diktatúráját.
Ha nem akarjuk, hogy éveken belül a brüsszeli vezetés rendelkezzen abszolút monopóliummal a gazdaság minden szektorában, még most, engedélyeztetése előtt lépnünk kell! Magyarországon be kell tiltani az EKB számára a részvényvásárlást, az EKB számára értékesítő magánszemélyek számára pedig a lehető legszigorúbb, a különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok esetén kiszabott büntetést kell megszabnunk!
Molnár István




Utcai harcok az Unió szívében – Tüntető pofájába nem fotózunk!


“Megverték az Euronews operatőrét Brüsszelben, miközben a szakszervezetek tüntetésén forgatott. – írja az Euronews. – A megszorítások ellen tüntető munkások előzőleg kövekkel és füstbombákkal dobálták a rendőröket, akik vízágyúval és könnygázzal válaszoltak.

Az Euronews stábját akkor vették körül a tüntetők, amikor megpróbálták közelről filmezni a köveket dobáló fiatalokat.

- A tüntetés közvetlenül az Euronews brüsszeli irodája előtt kezdődött. Operatőr kollégámmal megpróbáltunk kimenni az utácára, hogy közelről is filmezzünk. De ekkor a tüntetők rátámadtak az operatőrre, beszorították a bejárathoz, ahol többször megütötték és megrúgták kollégámat – mondta az Euronews riportere, Zsiros Sándor.

A tüntetést egy nemzetközi szakszervezeti szövetség szervezte: 12 ország 21 érdekvédelmi csoportja vett részt rajta. Azt követelték, hogy az Európai Unió hagyjon fel a megszorító politikával. A Brüsszel központjában tartott felvonulás – ellentétben az uniós negyedben kitört utcai harccal békésen zajlott. A megmozduláson belga, francia, lengyel és spanyol munkások is részt vettek.”

Vélemény: Melyik tüntető szeretné azt, hogy az események után könnyen beazonosíthassa a rendőrség, s így eljárás alá vonják, – s komoly pénzbüntetéssel sújtsák? – Na, többek közt ezért viseltek maszkot a Majdan aktivistái is Kijevben.

Az Euronews munkatársai figyelmen kívül hagyták az egyik alapvető fotós etikai kérdést, miszerint: Diktatúrában (márpedig az EU az), – tüntető pofájába nem fotózunk, – mert azzal csak neki teszünk rosszat. – Ez egyben már üzenet is a tüntetők felé, “Nem veletek vagyunk, – a hatalom mellett állunk, s a képeink alapján titeket majd jól megbüntetnek.”

Aztán el lehet gondolkodni azon is; hogyha már a 450 milliós Unió szívében ilyenek megtörténnek, – mekkora hatással lehetnek ezek a tagállamok elégedetlenkedő népeire?

Egyvalami biztos: az Európai Unió jelenlegi struktúrája szétesőben van. – Hogy mi jön ezután, -a keleti-unió tagállamainak leválása, – teljes szétesés, – vagy még egy utolsó diktatórikus kísérlet az egység fenntartására amerikai segítséggel? - Minden azon múlik, mekkora ellenállást tanúsítanak majd Európa népei.


Részletek a fenti videóból:
Euronews - Szabad Riport / Garbolczy János

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése