Az mfor.hu ezúttal annak próbált meg utána járni, mire jut több vagy kevesebb a második Orbán-kormány első és legutóbbi költségvetésében.
Miután korábbi cikkünkben azt
vizsgáltuk meg, hogy a GDP arányában hogyan változtak a költségvetési
bevételei és kiadásai, érdemes kicsit részletesebben megvizsgálni a
kérdést. Így a következő sorokban azt vesszük górcső alá, hogy az első
(2011-es) és az utolsó (2014-es) Orbánék által készített költségvetésben
hol mutatkoznak a legnagyobb differenciák: mire költöttek többet, mire
kevesebbet és honnan jutottak több pénzhez.
Idén a 2011-eshez képes a központi
költségvetés bevételei 16,7 százalékkal növekedtek reálértéken, ezzel
szemben a kiadások 5,4 százalékkal. (A reálváltozást úgy számoltuk ki,
hogy a nominális növekedést a GDP-nél használt inflációs számmal, a
deflátorral korrigáltuk.)
25 százalékkal többet szednek be a fogyasztás után
A bevételi oldalon a befolyt összeg
döntő része három nagy csoportnak köszönhető: a gazdálkodói szervezetek
befizetéseinek, a fogyasztáshoz kapcsolt adóknak, valamint a lakossági
befizetéseknek. A kormány egyértelmű célja volt, hogy a munkát terhelő
adók súlya csökkenjen, a fogyasztást terhelőké pedig növekedjen. Ez
vitathatatlanul sikerült is, hiszen a lakosság idén “mindössze”
valamivel több mint 200 milliárd forinttal, vagyis 5,7 százalékkal fizet
be többet a költségvetésbe, mint tette 2011-ben. Ezzel szemben a
fogyasztást terhelő adókból 25,3 százalékkal több bevétel származhat
idén, ami majdnem 1200 milliárddal nagyobb összeget jelent. Persze ebben
nagy szerepe van a távközlési, a biztosítási adónak és a tranzakciós
illetékenk. A csoporton belül egyébként majdnem 800 milliárddal fizetünk
több áfát köszönhetően az uniós viszonylatban rekordmértékűre emelt
kulcsnak. Regisztrációs adóból viszont jelentős elmaradás mutatkozik:
majdnem a felére esett vissza az idei évre tervezett bevétel.
Nem könnyebb a helyzete idén a
gazdálkodói szervezeteknek sem, hiszen befizetéseik 16 százalékkal
haladják meg a 2011-est. Bár itt is “születtek” új adók, azok nem
kifejezetten új sarcot jelentenek, sokkal inkább alternatívát a
vállalkozások számára a működésüknek optimális adónem kiválasztására. Ez
alól egyedül a közműadó a kivétel.
Ezeken kívül szemet szúrt a szakmai
fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételeinek drasztikus
visszaesése. Míg ugyanis 2011-ben az egyebek mellett különböző
bírságokat is magába foglaló soron még több mint 1200 milliárdos bevétel
szerepelt, az idei évben a terv még a 30 milliárdot sem éri el.
1600 milliárddal költenek többet
A bevételi oldal majdnem 2400
milliárdos nominális növekedésével szemben a központi költségvetés
“csak” 1600 milliárddal (5,4 százalékkal) költ többet idén a tervek
szerint, mint tette 2011-ben.
Részleteiben nézve: egyedi és normatív támogatásokra közel 70
milliárddal, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatására 16-tal mehet
idén több pénz a költségvetésből – mindkettő esetében közel 20
százalékos a reálszintű növekedés mértéke. Ezzel szemben például a
jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szocális támogatásokat több mint a
felére vágták vissza: a korábbi 140 milliárd helyett idén 67 milliárdot
terveztek a büdzsébe. Igaz, csak minimálisan, de 5 milliárddal 104-re
mérséklődött a szociálpolitikai menetdíj támogatására szánt keretösszeg
is.
Közel 30 százalékkal vágták vissza a
gyógyszertámogatásokat is, 294 milliárd az előirányzott idei összeg, sőt
a nyugellátásokra is a 2011-es 3050 milliárd helyett idén 2950 szerepel
a büdzsében.
Külön érdekesség, hogy a 3 évvel ezelőtt még munkaerőpiaci alapként
ismert Nemzeti Foglalkoztatási Alap keretösszege 284 milliárdról 377-re
növekedett, ami 21 százalékkal jelent többet reálértéken. Ebből míg
korábban a közfoglalkoztatásra alig 60 milliárd forint jutott, 2014-ben
már 179 százalékkal többet szántak rá, vagyis 184 milliárd forintot.
(mfor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése