2012. március 8., csütörtök

A TÁRSADAlOM GAZDASÁGI ÖSSZEOMLÁSÁNAK ÖT FOKOZATA

Az általunk ismert társadalom össze fog omlani az alábbiakban kifejtett öt fokozatban. Bár a társadalom összeomlását felgyorsíthatják olyan események, mint például háború, természeti csapás, járvány, terrortámadás, de akár egy aszteroida becsapódása is, ennek ellenére az összeomlás alapvetően öt fokozatban történik. Ha ezt túl akarod élni, akkor fontos a jelek észlelése és helyesen értelmezése, hogy felkészülhess a legrosszabbakra, és a lehető legkisebb áldozattal éld túl az eseményeket.

Első fokozat – Elindul a hanyatlás: Minden szép és jó, a gazdaság virágzik, a nemzet kellemes életszínvonalat tudhat magáénak. A dolgoknak így kell(ene) lenni. Árubőség van, mindenhez olcsón hozzá lehet jutni. A bőségnek látható jelei vannak. Az áruházak polcai teli vannak. Általánosságban az élet jó. Az ország infrastruktúrája hibátlanul funkcionál. Azonban az az elképzelés, hogy mindenki jogosan elvárhatja a szükséges javak birtoklását, széles kőrben elfogadott tézis. A javak újraelosztása intézményezetté válik a szociális háló kiszélesítésével, ami lecsökkenti a termelékenységet és fokozza az állami újraelosztást.

Pozitívumok: 1) Megfelelő karrier, 2) Saját otthon, 3) Megtakarítások, 4) befektetések – részvények, kötvények, 5) betegségbiztosítás, 6) Kellő életkilátások, 7) Megfelelő boni tás hitelfelvételhez.

Második fokozat – Lassú lecsúszás: A gazdaság lassú, de folyamatos hanyatlásba lép. A munkanélküliség növekszik. Egyre többen kapnak állami támogatást. Fizetnek a nem dolgozásért. Az állami költekezés drámai mértékben nő. Arany, ezüst ára drasztikus növekedésbe kezd. Az infláció két számjegyűvé válik.

Pozitívumok: 1) Készpénztartás, 2) Nemesfém beszerzés, 3) Biztos munkahely, 4) Megszabadulás a tartozásoktól, 5) Egészségbiztosítás megkötése, 6) Ingatlan tulajdonviszonyok lerendezése, 7) Kis fogyasztású gépkocsi beszerzése, 8)) Nagyvárostól legalább 60 kilométerre lévő termőföld beszerzése.

Harmadik fokozat – A helyzet rosszabbodik: A gazdaság totális összeomlása egy jelentős, hosszantartó hanyatlás után indul be. A kormány maximalizálja az árakat. Alapvető áruk hiánya fokozódik. Visszavett házak tízezer számra állnak üresen. A középosztály kedvelt városnegyedei lerobbannak. A kormány a bankópréshez nyúl, hogy a működési költségeket ki tudja fizetni, beleértve százezrek segélyezését. Az infláció tovább növekszik, a munkanélküliség átlépi a 25 %-ot. Bankok, vállalkozások sorra bedőlnek. Érezhetően senkinek sincs pénze. Egyre több a hajléktalan. A szakszervezetek sztrájkokat, tüntetéseket, zendüléseket szerveznek. A közműszolgáltatások kimaradnak, megbízhatatlanokká válnak. A nemzeti infrastruktúra összeomlóban. Itt-ott összeverődött bandák ütik fel a fejüket. A kormány összeszedi a békés állampolgárok fegyvereit. Az erőszakos támadások mindennapossá válnak. A városokon belüli élet egyre veszélyesebb.

Ekkor már látható, hogy az országban a folyamatok visszafordíthatatlanok. Ennek ellenére még minden jóra fordulhatna, ha a megfelelő vezető kerülne a kormány élére, aki valóban elkötelezné magát a nemzet megmentésére és nem félne megtenni a szükséges lépéseket. Természetesen, ha egy ilyen vezető lett volna, akkor az ország eleve nem jutott volna ebbe a helyzetbe.

Pozitívumok: 1) Arany és ezüst érmék birtoklása, 2) Készpénz a szekrényben, 3) Munkahely, 4) Gépkocsi birtoklás, 5) Kifizetett ház, 6) Néhány hónapos élelmiszerkészlet, 7) Néhány hónapra elégséges üzemanyag, 8)) Lőfegyver és töltény birtoklása, 9) Betervezés egy vidéki búvóhelybe történő áttelepülésre, 10) Néhány háziállat (csirke, nyúl, hal) birtoklása, 11) Hasonló gondolkodású emberekkel való kapcsolattartás, 12) Túlélési ismeretek elsajátítása, és a teendők begyakorlása.

Negyedik fokozat – A hatalom megragadása: A harmadik fokozat után az összeomlás bármikor bekövetkezhet. A középosztály majd mindenét elveszítette. A „tisztességes” családok által lakott területeken elhagyott házak találhatók összetörve, kifosztva. Az infrastruktúra alig használható. Elektromos áram vagy van, vagy nincs. Áramkihagyások mindennaposak. Az infláció megállíthatatlan. Aranyat és idegen valutákat se venni, se eladni nem lehet. A gazdaság összeomlik. Amit lehetett az emberek felvásároltak, az áruházak polcai üresek. Káosz uralkodik mindenütt. A rendőrség felügyelete alól a városok átcsúsznak a különböző bandák kezébe. A kormány megszorító intézkedéseket rendel el a gazdaság irányítása végett. Semmiből sincs elég, a létfontosságú élelmiszert jegyre adják. Amikor kapni lehet, az élelmiszerekért és a benzinért hosszú sorok állnak. Megfizethető egészségügyi ellátás nem létezik. Már rég nincs állásod. Amit nem tudsz magatoknak megteremteni, azt el kell felejtenetek. Érzékelni fogják mit jelent egy harmadik Világ országában élni.

Pozitívumok: 1) áttelepülés vidéki búvóhelyre, 2) Lőfegyver és töltény birtoklása, 3) Élelmiszertartalékolás legalább egy évre, 4) Megfelelő üzemanyag tartalék, 5) Biztonság kiépítése a csoport, és a felhalmozott tartalékok részére, 6) Kiképzett kutyák birtoklása a biztonság fokozása végett, 7) A túléléshez szükséges konyhakert művelésének az ismerete, 8)) Túlélési ismeretek elsajátítása, és a teendők begyakorlása.

Az első négy fokozat lecsengése után a helyzet mindenki számára egyértelművé válik. Ekkor már a felkészülés elkezdéssel elkéstél. Amit korábban nem szereztél be, azt most már nem leszel képes. A helyzet tovább fog romlani, sokkal tovább. A következő, ötödik fokozat nem lesz egy élvezet.

Ötödik fokozat – Búcsú az emberi szabadságtól, a függetlenségtől: A kormány kihirdeti a szükségállapotot (hadiállapotot). Polgári csapatok fognak harcolni a kormány erőkkel. Harminc napnál tovább tartó élelmiszer mennyiség „halmozásnak” számít, és mint ilyen, bűntény. Az emberek tömegesen szegényednek el, az éhezés mindennapi. A kormány cserébe a szabadságért és a függetlenségért minimális élelmet, vizet, és szállást biztosít. Vége a demokráciának és egyfajta szociális állam jön létre azt ígérve, hogy megoldja a társadalmi problémákat, és visszahozza a békét, valamint a jólétet, ami évekkel korábban volt. A hatalmat egy totalitárius rezsim ragadja magához.

Pozitívumok: 1) Vidéki búvóhely, 2) Biztonság kiépítése a csoport, és a felhalmozott tartalékok részére, 3) Hasonszőrű emberekből álló közösséggel együtt észrevétlen lapulás, 4) Lőfegyverrel rendelkezés és annak használati ismerete, 5) kiképzett kutyák birtoklása a biztonság fokozása végett, 6) Túlélési ismeretek elsajátítása, és a teendők begyakorlása, 7) Földműveléssel annyi élelmiszer előállítása, ami a csoport szükségletének 150 százaléka, 8)) Megfelelő mennyiségű ivóvízellátás biztosítottsága, 9) Vetőmagok birtoklása felhasználásra és cserealapnak. 10) Élni akarás a kegyetlen körülmények ellenére.

Ha ma nem készülsz fel, akkor növeled a holnapok szenvedését. – Jobb, ha 10 évvel korábban készülsz fel, mintha 10 nappal később. Azok, akiknek nincs semmi jövőlátásuk, azt állítják, hogy ez sose fog bekövetkezni. Rendben, de aki úgy dönt, hogy nem készül fel az előttünk álló eseményekre, annak felhívom a figyelmét a következőre:

Ha nem készülsz fel az eseményekre, azok bekövetkezésekor ne számíts a segítségemre.
This article has been contributed by David Meyer. You can read more of his editorials at the Target of Opportunity web site. forrás: Tibor bá blogja
Egy zsidó rabbi írta: “Nektek, keresztyéneknek van egy nagy előnyötök velünk szemben. Amikor mi az ‘Isten’ nevét kiejtjük, akkor hallgatóink ködös elképzelésében egy olyan lény jelenik meg, aki betölti az univerzumot. Amikor ti alkalmazzátok ezt a szót, hallgatóitok azonnal a Názáreti Jézus személyére gondolnak.”

Kismalac, kismalac engedj be! - avagy hogyan tegyük be a lábunkat Oroszországba is

Szergej Lavrov az elmúlt hetek választási küzdelmei során egy nagyon érdekes kijelentést tett, melyet később Putyin is elmondott a nagyközönség előtt. „Radikálisan csökkenteni fogjuk a nyugati alapítványok, emberi jogi szervezetek, és intézetek jogkörét." Tették ezt azért, mert van a államnak egy olyan intézete, amit Politikai Tanulmányok Iskolájának neveznek, és ez az intézet egy tanulmányt adott át a kormánynak.
Az elemző intézet egy átfogó felmérést készített arról, hogy a Nyugat milyen alattomos módszerekkel és körmönfont rendszerben teszi be a lábát, és bomlaszt szét nemzeteket és országokat. A végcél minden esetben egy és ugyanaz, a célország energetikai és nyersanyag bázisának és egyéb erőforrásainak, értékeinek megszerzése, valamint saját lefizetett embereinek hatalmi pozícióba helyezése. Ugye ez már nagyon ismerős valahonnan? De menjünk csak tovább. Nem meglepő módon a tanulmány komoly, megtervezett rendszert fedezett fel a működési mechanizmusban. Ezzel a módszerrel tették tönkre a megkaparintott államokat szinte kivétel nélkül.
Már megint Soros
Bizony! A rendszer ugyanis úgy működik, hogy létrehoznak különböző civil kezdeményezéseket, alapítványokat, amelyek civil célokat fogalmaznak meg, olyanokat, mint az iskolák támogatása, kábítószer-ellenes harc, tehetségkutatás, és a sort lehetne folytatni. A civil kezdeményezéseken keresztül fognak meg és hálóznak be nagyon sok embert különböző módszerekkel. Vagy magas fizetésekkel, vagy erkölcsileg kompromittálva (elég egy-két zaftos fotó), ezekre megvannak a módszereik. Ezek után nagy anyagi támogatásokat adnak a szervezeteknek, amelyeknek az a dolga, hogy fortélyokkal, az emberek lelkiismeretére hatva különböző kedvezményeket csikarjanak ki: börtönökben az elítélteknek, buziknak, leszbikusoknak, feministáknak, pedofiloknak, mindezt úgy, hogy közben azokat a célokat hangoztatják, amelyekkel mindenkire hatnak. Haladásra, fejlődésre, emberségre hivatkoznak (ismert szabadkőműves lózungokat hangoztatnak), de a legalattomosabb az, hogy közben a gyerekek egészséges nevelésére, hazaszeretetre, hagyományokra hivatkoznak. Ezekben az alapítványozásokban, emberi jogi szervezetekben a legaktívabb bomlasztó Soros György. Mint szabadkőműves zsidó, a célja minden esetben az, hogy ezzel a művelettel gazdasági pozícióba hozza hitsorsosait és hasznos idiótáit (kollaboránsokat). Hazánk vonatkozásában is lezajlott ez a művelet, a Soros alapítvány már a nyolcvanas évek közepén betette a lábát Magyarországra - meg lehet nézni a hatalmon lévők mennyi segítséget kaptak ilyen szervezetektől.
A narancsosoknak soha nincs konkrét programjuk
A narancsos, vagy színes forradalmak mögött soha nincsenek konkrét programok. Miért? Mert jól tudják, hogy nem az emberek eszére, hanem az érzelmeikre, indulataikra akarnak hatni. Ezért ezek mögött soha nincs egyéb, mint hangzatos jelszavak. Olyanok, melyek az embereknek szimpatikusak. Oroszország vonatkozásában például a „ne etessük a Kaukázust", "Le a korrupcióval". Ezeknek a mozgalmaknak, forradalmaknak nem is lehet programja, nem is az a lényegük, hanem az, hogy olyan indulatokat gerjesszen, amivel a fennálló – a cion-imperialisták számár nem kedvező - hatalom megdönthető. Utána maguk a narancsosok a háttérbe kerülnek, és az alapítványok, jogi szervezetek emberei kerülnek pozícióba. Voltak országok, ahol a narancsos lázítás kevés volt, és oda fegyvereket is szállítottak, vagy akár háborúba sodorták, mint Libát.
Saját maguk hajtják a fejüket a nyaktiló alá
Ez is az egyik pontja a műveletnek. Erre a tanulmány Uljanovszk esetét hozza fel. Ez volt az a kiindulási pont, ahol be kellett volna engedni a farkas lábát az ajtón. Uljanovszkban olyan vélemények hangzottak el az utóbbi időben, amely már felkeltette sok vezető politikus figyelmét is. Uljanovszk volt az a város, ahová Oroszország a NATO-val kötött szerződés alapján, ha közös hadgyakorlatot tartottak (elég régen volt az utolsó ilyen) elszállásolták a külföldi katonákat. Itt állomásoztak a járműveik, itt volt a logisztikai központjuk. Uljanovszk polgármestere már olyan véleményt fogalmazott meg, hogy vissza kellene hívni az amerikai katonákat, mert az Egyesül Államok hathatósan harcol a kábítószer-kereskedelem ellen.
A moszkvai intézet alaposan utánajárt az uljanovszki esetnek, és megdöbbentő összefüggéseket tárt föl. Uljanovszkban hemzsegtek a különböző nyugati alapítványok és szervezetek. Ezek jelentős pénzügyi támogatást kaptak külföldről, és nagy összegekkel támogattak iskolákat, tanulókat, tanárokat, politikusokat. Az egész várost behálózták, mint egy pók egy hatalmas pókhálóval. A hangzatos narancsos „le a korrupcióval" szlogen ellenére a megvesztegetés és a lefizetés mindenütt felszínre került. Uljanovszk pedig egy NATO katonai légibázis létrehozatalát szorgalmazza Oroszország területén.
Ez volt az a pont, ahol kiborult az a bizonyos bili. Az államvezetés teljes energiájával ráfókuszált erre a területre. Azonnali rendelkezések, tanulmányok és kivizsgálás követte ezt a hajmeresztő kijelentést. Feltérképezték az egész nyugati működési mechanizmust és a válasz nem sokat váratott magára. Lavrov bejelentette, hogy azonnal csökkentik a mozgásterét és lehetőségeit ezeknek a szervezeteknek. Putyin kijelentette, hogy radikálisan megvonják a jogaikat, mert a „narancsos métely" mögött ezek a szervezetek állnak, mint aknamunkát végző központok. Medvegyev egy interjúban pedig úgy fogalmazott. „Kiderült, hogy a Nyugat szabálytalanul játszik. Higgyék el, ha mi akarunk, mi is tudunk szabálytalanul játszani. Ha harc, hát legyen harc szabályok nélkül!"
A közvélemény Putyin mögött
Putyin elsöprő választási győzelméhez nagyban hozzájárult az uljanovszki eset feltárása, és működési mechanizmusának nagyközönség elé tárása. A felháborodás hatalmas, érdemes elolvasni a témával foglalkozó cikkek hozzászólásait (orosz tudás előny). Az emberek követelik az ilyen és hasonló szervezetek azonnali felszámolását. Hogy mi a felháborító számukra? Az, hogy a tanulmány bemutat olyan országokat, ahol ezek a senkiházik kerültek hatalomra. A Pravda hangzatos kijelentése, mi szerint „jobb a pokolban élni, mint Magyarországon", már ennek  a tanulmánynak a hatása. Felsorolták az érintett országokat, valamint hogy a víz, elektromos hálózatok, erőművek, bányák, gáz- és olajkutak milyen kezekbe kerültek, és azonnal látható a rendszer működésének lényege.
Oroszország kinyilvánította, hogy márpedig nem kér ebből. A narancsosok mögött senki nem maradt, mint a ferde hajlamúak, deviánsok, zsidók, és a megvásárolt kollaboránsok. Zjuganov ellenzéki politikus Putyinnal szembeni 17 százalékának pedig a Nyugat ne nagyon örüljön, mert Zjuganov a Volgába lövette volna az összes ilyen alapítványi vezetőt pár hónapon belül. Putyin egy megvelősíthető programot és megoldást kínál. Ez biztosítja a fennálló rendet és a fejlődést. Nem bizonytalan, hanem biztos jövőt ígér. Uljanovszk pedig kösse fel a gatyát, mert hatalmas tisztogatás fog kezdődni ott, amit nem csak egyes politikusok, hanem a közvélemény követel.
Kemény Gábor - Jövőnk.info
Kapcsolódó videó:

2012. március 7., szerda

Elkezdődött Líbia feldarabolása

Amint az várható volt, a Kadhafi helyére ültetett nyugat-bérenc Átmeneti Kormány, mivel azóta sem szerezte meg az országa fölötti ellenőrzést, így nem is tudja megtartani azt.
Nekünk, magyaroknak ismerősen hangzik a történet: Bengáziban, ahol a tavalyi Kadhafi-ellenes lázadás kitört, összegyűlt körülbelül háromezer ember és kikiáltották a keleti országrész autonómiáját. Ez a Szirtétől keletre az egyiptomi határig, és a Földközi-tengertől délen Csád és Szudán határáig terjedő területeknek a központi „hatalom” befolyása alóli kivonását jelenti.
Líbia átmeneti kormányának vezetője, Musztafa Abdel Dzsálil felháborodásának adott hangot, mondván: „Bizonyos arab testvér-államok sajnos segítik és anyagilag támogatják a lázadást az ország keleti részén”, de nem nevezte meg konkrétan a felbujtókat.
A brit sajtóban sajnálkozva értesítenek az eseményekről, úgy beállítva a dolgot, mintha azok roppant károsan érintenék az USA, Nagy-Britannia, és csatlósaik szándékait… Ezt a nótát ismerjük. A tények viszont azt mutatják, hogy miután Líbiát szinte a lakhatatlanságig lebombázták (és itt különösen a nyugati és központi területek szenvedték a legnagyobb veszteségeket), a törzseket végletesen egymás ellen fordították, és képtelenek úrrá lenni a saját maguk által gerjesztett káoszon, már elég lenne nekik az olajban gazdag keleti országrész a finomítókkal, olajvezetékekkel és a tengeri kikötőkkel. A többiről leveszik a kezüket, dehogy lesz ott újjáépítés, felemelkedés, mellesleg az eddig oly fontos szövetségeseiknek, az átmeneti kormánynak a támogatása is csak eddig tartott. Csak azt viszik, ami nekik kell, a romok maradnak.
Már a további rombolás hajtja őket tovább Szíria, Irán felé.
Bartha László


Líbia hivatalosan is két részre szakad


Ez az elhúzódó háború gyümölcse. A NATO területfoglaló hadjárata mindvégig csak a partvidék és a főbb erőforrások megszerzését célozta, soha nem törekedtek igazán az ország teljes területének ellenőrzésére. Az általuk létrehozott Átmeneti Nemzeti Tanács fennhatósága is csak a fővárosra korlátozódik, illetve igyekeznek egy reptér és két északi kikötő feletti ellenőrzést megtartani, hogy a nyugati szövetségesekkel a "kapcsolattartás" gördülékenyebben menjen.
Kadhafi korábbi ellenzői közül sokan a stabilitást remélték a nyugati katonai segítségtől. Azt hitték, elmozdíthatják az ország vezetését, majd ölükbe hull a hatalom, mert a NATO biztosítja az ország fölötti ellenőrzést. Ehhez hozzájárult úgy a NATO katonai erejéről kialakult hamis kép mint a szándékos megtévesztés - a megtévesztettekkel nyilván nem közölték, hogy a számukra értéktelen területeken maradhat az anarchia.
Ez az Átmeneti Nemzeti Tanács sorait is összezavarta. Közülük sem sokan gondolták, hogy csak a nemzetközi színpadként használt főváros megtartására, díszletnek használják majd őket. A csalódottság felerősíti az önállósodási törekvéseket. Kedden Bengáziban összegyűltek a helyi milíciák és a szövetséges törzsi vezetők, és fél-autonóm területté nyilvánították Kelet-Líbiát.
A Szirte városától az egyiptomi határig húzódó terület katonailag is az ellenőrzésük alatt van, így az ÁNT a szócséplésen kívül nem sok mindent tehet ezügyben. A nyugati szövetségesek által importált Musztafa Abdel-Dzsalíl párbeszédre szólította fel a keleti térség erőit, ami csak az előbbi állítást igazolja. A kelet-líbiai térség olajban gazdag, ami megfelelő gazdasági alapot termet a térség önállósodására. A katonai ellenőrzés adott, a politikai ellenőrzés még kérdéses, ugyanis a keleti szövetségi rendszer élére kinevezett Ahmed az-Zubair asz-Szenúszi maga is az ÁNT tagja.
Ez betudható a már megszokott köpönyegforgatásnak is. Az ÁNT korábban olyan személyeket tömörített, akik Kadhafi uralma alatt nem kerülhettek befolyásos pozícióba, így a formálódó új Líbiában is ahhoz az erőhöz igyekeznek, ahol nagyobb befolyásra tehetnek szert. A kinevezett vezető ÁNT tagsága egyben részét képezheti a keleti térséget uraló szövetségi rendszer szándékos időhúzásának. Gazdaságilag és katonailag önállóak maradnak, de miután az Iszlám Együttműködési Szervezet felszólította a líbiaiakat területi egységük megőrzésére, a keleti blokkot uraló törzsi vezetés azt nyilatkozta, hogy a nemzetközi ügyek irányítójaként továbbra is az Átmeneti Nemzeti Tanácsot ismerik el.
A kérdés csak az, hogy célzottan emiatt választottak-e meg olyan vezetőt, aki egyben az ÁNT tagja is - mert ha igen, az annyit jelent, hogy a térség maga akarja a végezni a közigazgatást, a rendfenntartást, a belső politikai vezetést, de a nemzetközi kapcsolatokkal egyelőre nem kívánnak foglalkozni. Az ÁNT tag vezető egyfajta legitimitást is ad az új vezetésnek az országban tartózkodó NATO erők felé, ami jelenleg az egyetlen potenciális katonai fenyegetés az egységesülő keleti blokkra nézve. Ha az új vezető kinevezésének ilyen szerepköre is van, az egyben igazolja is, hogy sokan amiatt állnak át a formálódó keleti blokk mellé, mert a NATO beavatkozás egy másfajta rend helyett az általuk nem várt káoszt hozta, és az új törzsi szövetségi rendszer célja elsősorban a rend fenntartása. Vagyis Kelet-Líbia függetlensége a kelet-líbiai lakosság érdekében történik.
Molnár István

Letartóztatták az egyházat gyalázó feminista punkegyüttes tagjait

Sikeresen elfogták és őrizetbe vették a "Pussy Riot" nevezetű feminista punk együttes tagjait. Az aktivisták huliganizmus gyanújával állnak a bíróság elé, miután nemrég Moszkvában bevonultak a Megváltó Krisztus templomába és az oltárnál kezdtek zajongani. Az Orosz Pravoszláv Egyház némely vezetője súlyos büntetéseket helyezett kilátásba és várhatóan a bíróság sem lesz elnéző - mivel van, ahol a rend még működik.
A feminista (szabadkőműves eredetű) eszmét hirdető csoportosulás tagjait azért nem tudták azonnal elfogni, mert a beazonosítással voltak gondok - ugyanis a bűncselekmény elkövetésekor maszkot húztak a fejükre, és két személyt kivéve egy ideig tisztázatlan volt az elkövetők kiléte. A csoport több hétig szökésben volt, a rendőrség először a Rusznyovoszti rádiónál kereste a tagokat, ahol korábban interjút adtak. A rádió főszerkesztője akkor a szólásszabadságra hivatkozva nem adta ki a forrás adatait. Ez csak néhány nappal késleltette a letartóztatásukat, a rendőrök hétfőn sikeresen elfogták a csoport négy tagját. Többen "a művészet szabadságára" hivatkoztak a rendőri intézkedés alatt, illetve azt követően egyikük éhségsztrájkba kezdett és követelte, hogy szüntessék meg az előzetes letartóztatást. Vlagyimir Putyin elfogásukat követően elismerését fejezte ki a rendőrség munkatársai felé és megköszönte a sikeres kézre kerítést.
Oroszországban még ilyesmire számíthat az, aki az egyház tekintélyét nyíltan rombolni akarja. A csoport tagjainak jutalma valószínűleg több év börtönbüntetés lesz. Nyugati országokban, ahol az egyházat már teljesen lejáratták és hiteltelenítették a kikeresztelkedett zsidó papok a média által felfújt pedofil-botrányokkal, egy ilyen eset már elképzelhetetlen lenne. Kíváncsiak lennénk, Magyarországon mit szólnának egy hasonló esethez. Esetleg még egyet is értenének vele, és egy-két pap gördeszkára pattanna a frissen forgatott klipben, hogy az egyház "ne tűnjön olyan maradinak".
Molnár István

Börtönben az Anonymous vezetője


Már tavaly letartóztatták az Anonymus egyik jelentős tagját, de nem tudták, hogy valójában kit is fogtak el. Ugyanis az a személy, akit az FBI éppen egy bank elleni hacker tevékenység közben azonosított és tartóztatott le, az addig rábizonyított bűnök alapján 10 év börtönbüntetésre számíthatott. A múlt héten azonban az Anonymous öt tagját is letartóztatták, és ők egyértelműen a már letartóztatott Hector Xavier Monsegurt (Sabu) nevezték meg szellemi vezetőként. Őt tekintik más hackercsoportok értelmi szerzőjének és vezetőjének is, kapcsolatba hozták az Internet Security, és a LulzSec neveken futó csoportokkal is - ezek alapján Xavier 124 év börtönre számíthat az ügyészség szerint.
Mielőtt bárki hatalmas sajnálatát fejezné ki, pár dolgot tudni kell róla. Xavier - a képen látható színesbőrű - egy anarchista gondolkodású személy. Támadásait alapvetően jó célpontok ellen hajtotta végre, de azok indítéka messze sem mondható értelmesnek.
A 28 éves fiatalember életvitele messze sem tükrözte azt, amiért szavakban harcolt. Viszont a letartóztatása alatt maximálisan együttműködött az FBI ügynökökkel, ennek köszönhetően letartóztatták a hackercsoport öt legkeresettebb személyét. Ezzel Sabu a saját csapdájába esett, ugyanis mind ellene vallottak. Most az Anonymous fekete báránnyá kiáltotta ki a volt vezetőt (mégiscsak volt vezetőjük?), és azt nyilatkozták: mi folytatjuk a harcot, és bebizonyítjuk, hogy Sabu (Xavier) egy senki.
Az Anonymous nemrégiben a magyar népnek is üzenetet küldött, amelyben politikai ellenállásra szólította fel a magyarokat, elmondva azokat a dolgokat, amit itt minden épeszű ember már régen tud. Ami feltűnő volt, hogy kiemelten felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon van egy nagyon erős és vészterhes rasszista gyűlöletcsoport, amelytől óva intett mindenkit. Felmerül a kérdés: kire gondolhattak? Az Athena Intézet "gyűlöletcsoport-adatbázisában" ugyanis a Jobbik nem szerepel, így az "erős" alatt a demokrata maszlag ellenére sem a kiterjedt szavazóbázist kell érteni. Kérdéses marad az is, hogy kinek az érdeke felszólítani a magyarokat a politikai ellenállásra, mindezt olyan köntösben, ami az Occupy mozgalommal is összekapcsolódik (tudható, hogy az Occupy tömegmozgalmat Soros György és más "befektetők" is pénzelik).
Ennek azonnal értelme van, ha megnézzük az Anonymous bemutatkozó levelét, melyben kijelenti: Mi vagyunk a légió. "Nekünk nincs vezetőnk, és nem is lesz soha." Nyilatkozataikban többnyire az anarchizmus, és sokkal inkább a felforgató, neobolsevista ideológia jelenik meg, de miközben a "szabadság" is jelszavaik közé tartozik, összességében nem lépnek túl az egyébként is terjesztett szabadkőműves eszmeiségen (egyenlőség, demokrácia).
Azonban azt is tudni lehet az ilyen szervezetekről, név és arcok nélküli csoportokról, hogy ha egy elkezdi, ennek sosem lesz vége. Az Anonymous eddigi egyik legnagyobb eredménye egy minisztériumi telefon lehallgatás volt, ahol egy magas beosztású angol politikus elmondja, hogy egyik katonájuk, aki Irakban több civilt megölt, miként úszta meg, és él büntetlenül szabad lábon. Ennek a felvételnek a nyilvánosságra hozatala után az FBI magasabb sebességre kapcsolt a nyomozásban.
Az Anonymous működésének még van egy másik vonatkozása is, ami általában nem kerül elő a csoportosulás kapcsán. A 2011 júniusában Svájcban rendezett Bielderberg találkozót követően megkezdődtek a szokásos "kiszivárogtatások" a találkozó főbb témáiról Jim Tucker és más oknyomozó újságírók "informátorain" keresztül. Akkor előkerült a közeljövőben bevezetendő internetcenzúra, amire a globalista ideológiával ellentétes eszmék gyors terjedésének megállítása miatt van szükségük. Az azt követő hónapokban előkerült a SOPA, PIPA, az ACTA, és az Anonymus is magasabb fokozatra kapcsolt. Azóta a napi hírekben is hallani a szervezetről, az üzeneteiről, a támadásairól, és a letartóztatott tagokról.
Bárki magára öltheti az Anonymous álarcos képét, és ott folytatja, ahol elődje abbahagyta, senki sem tudja eldönteni, ki mikor jött vagy ment a csoportosulásban. Maguk is ekként nyilatkoztak: "emberek, csoportok jönnek és mennek, de az ötletek maradnak". A jelentéktelenebb személyek büntetlenül harcolhatnak a "szabadságért", a megvezetettek még komolyan is gondolják, viszont összességében a szervezet valahogy úgy kerül felhasználásra, mint az iraki vagy afganisztáni terroristák. Mutogatnak rájuk, hogy "ott vannak, veszélyesek", majd kezdődhet is a terrorizmus elleni háború. Ezúttal nem egy ország területére fognak lépni idegen erők, hanem beavatkoznak minden állampolgár magánéletébe. Ugyanis a "hackerek elleni harc" zászlaja alatt majd előtérbe kerülnek a "fokozott biztonsági intézkedések", majd az internet névtelenségének előnyeit felszámolva könnyebben ellenőrizhetővé válnak az internetet terjeszkedésre felhasználó politikai ellenfelek, a globalizmus ellenségei. Nem csodálkoznánk, ha e mögött a szerveződés mögött is ott lenne a Soros tőke.
Juhász Pál

Az USA-ban már a magánkézben levő aranykészleteket mustrálgatja a kormány

Az USA-ban egyre gyakrabban merül fel az ötlet, hogy ellenőrzés alá kellene vonni a magánkézben levő aranykészleteket, ami (egyelőre) annyit jelentene, hogy az arany tulajdonosa köteles lesz bizonyítani, hogy "tisztességes", adózás utáni jövedelméből vásárolta az aranyat. Ez a lépés elvileg az adócsalások meggátolására lett kitalálva, mert aki nem tudja bizonyítani, hogy legálisan vásárolta az aranyát, az a potenciális adócsalók listájára kerülhet. (Olaszországban a rendőrök már ma is ellenőrzik a luxusautók tulajdonosait, hogy legális jövedelemből vette-e a járgányt – ennek egyetlen látható eredménye egyelőre a Ferrari-eladások durva esése...)
Ebben talán lehet is némi ráció, bár az is világos, hogy "valakiknek" (és gyaníthatóan megint "azoknak") majd most is sikerül kibújniuk a törvény szigora alól. A valóság azonban az, hogy Kína, az USA legnagyobb hitelezője egyre kevésbé bízik az amerikai gazdaságban és a jüan fedezetét egyre inkább aranyban és nem amerikai államkötvényekben tárolja. Ami katasztrófa az USA számára. Mit lehet tenni, hogy visszatérjen a befektetői bizalom? Hát vissza kell térni legalább részben az aranyfedezethez (mert az a dollárnak Nixon elnöksége, 1971 óta nincs). Az ötlet egyszerűségében is nagyszerű, csupán egy apró hibája van: arany kell hozzá. Az pedig az USA-nak lehet, hogy még annyi sincs, mint amennyit hivatalosan deklarál magáról – annak idején elhangzottak olyan vélemények, hogy Dominik Strauss-Kahn kurta-furcsa eltávolításának egyik vagy fő (vagy akár egyetlen) oka az volt, hogy elkezdett nyugtalankodni a Fort Knoxban őrzött nemzeti aranytartalék megléte felől.
Ámde manapság, amikor már mindenkinek nyilvánvaló, hogy egy nagy gazdasági krízis szakad rövidesen a nyakunkba – hála a globalizációnak szinte mindenhol a világon – minden szakértő két dolgot szokott javasolni: 1, farmot kell venni (nomeg fegyvert), ahol az ember meg tudja magának termelni a legszükségesebbeket és 2, aranyba kell fektetni a pénzt. Aki mostanában aranyat vesz, az tehát nem feltétlenül adócsaló, hanem egyszerűen megpróbál felkészülni a krízisre. Ha hozzánk most bekopogtatnának a rendőrök, én sem tudnám bizonyítani, hogy adózott pénzen vettem az esküvői gyűrűmet. Sőt azt sem, hogy egyáltalán vettem és nem loptam.
Hasonló helyzetet azonban már ismerünk az 1929-33-as nagy gazdasági világválság idejéből. Az ok akkor is hasonló volt, mint ma. A bankármaffia krémje 1913-ban megalapította a Fed-et (Federal Reserve System), s ennek létrejötte után már nem az amerikai államkincstár adta ki a pénzt és garantálta annak értékét aranyban, hanem a Fed. És mivel a Fed nevével ellentétben nem szövetségi, hanem magánintézmény, természetesen ezeket a szinte semmilyen fedezettel (talán ha egy harmaduknak volt fedezete, de azért rájuk hazudták, hogy van) nem rendelkező kis ronda papírdarabkákat kamatra adta kölcsön az államnak. A húszas években a rendszerbe ilyen módon hirtelen bekerült pénz felpörgette a gazdaságot és vele a kölcsönöket is, ám logikus módon ez nem tarthatott a végtelenségig. Ekkor "kitört" a válság, milliók mentek tönkre, kerültek nyomorba vagy lettek öngyilkosok. Akkor is a pórnép szenvedte meg legjobban a mesterségesen előidézett krízist, majd amikor már az egész társadalom kellőképpen kivérzett, Franklin Delano Roosevelt 1933-ban gyakorlatilag elkobozta (rendkívül lenyomott áron, unciánként 20,67 dollár ellenében kötelező volt beszolgáltatni) az állampolgárok tulajdonában levő aranyat – hogy aztán "kisegítse" vele az amerikai jegybankként (is) működő Fed-et. S láss csudát: amikor a Fed az aranyat már bezsebelte a néptől, hirtelen majdnem kétszeresére, 35 dollárra ugrott az ára. Roosevelt akkor egy 1917-es, "az ellenséggel való kereskedelmről" szóló törvény kiskapuit használta ki, Obamának pedig többek szerint az egészségügyi törvénybe (!) eldugott 9006-os pont fog segíteni. Meg bizonyára más "törvények" is.
Néha leporolhatnánk a mondást: "historia est magistra vitae" – a történelem az élet tanítómestere.
Kürti Balázs

2012. március 6., kedd

Kadarkúti Égi Üzenetek 139. Mennyei Atya: Bűn, bűnbánat, szentgyónás

2012.03.06   ÉGI ÜZENETEK                Mennyei Atya: Bűn, bűnbánat, szentgyónás
Drága Engesztelő Gyermekeim, ne féljetek, Én vagyok Mennyei Atyátok, és eszközömön keresztül szólok hozzátok. A nagyböjti időszakban a bűnről, a bűnbánatról és a szentgyónásról szeretnélek tanítani benneteket. Az áteredő bűn miatt, ami ősszüleitektől maradt rátok, az ember természete rosszra hajlik. Könnyebben teszi a rosszat, mint a jót. Az igaz, hogy a keresztség lemosta rólatok az eredendő bűnt, de a bűnre való hajlam megmarad bennetek. Ezt a hajlamot lehet csökkenteni neveléssel, szívós akarattal. A bűn ellen harcolni kell egy életen át, csak így juthattok el az életszentségre. Csak az tud harcolni a bűn ellen, aki felismeri a bűneit. Erzsike és Marika együtt szoktak szentmisére járni. Marika egyedül él, Erzsike a családjával. Szentmise után így beszélgetnek: – Marikám, olyan nyugodt, békés a lelkem, hogy ma meggyónhattam. Könnyűnek érzem magam. Még csak két hete gyóntam, és már megint összegyűltek a bűneim. Marika így válaszolt: – Nekem elég egy évben egyszer gyónni. Mond, milyen bűnöket tudok én elkövetni, hiszen egyedül vagyok, nincs akivel veszekedjek, mindennap mondom a rózsafüzért, nem lopok, nem gyilkolok, nem paráználkodok. Figyeld meg csak meg Líviát, minden vasárnap ott van a templomban, heti áldozó, és az internetről összeszedett férfiakat váltogatja, hol egyikkel, hol másikkal alszik. Látod, ő aztán bűnös. Hallottad, hogy már több abortusza volt. Marikám, ezt nem hallottam, de már találtam is egy meggyónni való bűnt a lelkeden, mégpedig az ítélkezést. – Hát én csak az igazat mondtam, ez is bűn? – De még mennyire, hogy az! És ha mégsem igaz, csak pletyka, akkor bizony rágalmaztál, az pedig súlyos bűn. Marika elgondolkodik, és lehajtott fejjel szégyenkezve mondja: – Jövő vasárnap elmegyek gyónni.
Gyermekeim, segítsetek a másiknak felismerni a bűneit, hogy a bűnbánat megindulhasson benne. Mit jelent a bűnbánat? Mit bántok ilyenkor? Elsősorban azt, hogy ilyenkor Nekem fájdalmat okoztok, Jézus szívébe tövist szúrtok, másodsorban bánjátok, hogy lelketeken foltot ejtettetek. Súlyos bűn esetén kiestetek a megszentelő kegyelem állapotából. Aki bűnt követ el, nem érzi jól magát, alig várja, hogy megváljon terhétől. A bűnt nem elég megbánni, hanem jóvá kell tenni, engesztelni kell érte, mert ha nem teszitek, tartozásokat gyűjtötök magatoknak a tisztítóhelyre. Hogy hogyan lehet jóvátenni. Pl. úgy, hogy aznap lemondasz valamiről, amit szeretsz, vagy valami többletmunkát vállalsz, ami nem a te dolgod lenne. Az a helyes, ha a bűnbánatot a szentgyónás követi. A szentmise elején a közgyónás nem helyettesítheti a fülbe való gyónást, hiszen ott nincs a bűnök személyes beismerése és nincs feloldozás. Hány és hány olyan szentmisére járó van, aki azt hiszi, hogy a közgyónással minden bűn el van törölve, pedig tudnotok kell, hogy ezzel a formával csak a bocsánatos bűnöktől lehet megszabadulni, a halálos bűnöktől nem, tehát a szentmisén csak akkor áldozhattok, ha nincs súlyos bűnötök, a megszentelő kegyelem állapotában vagytok. A szentgyónás nem emberi találmány, hanem isteni alapítás, a feltámadt Jézus húsvét vasárnap este bűnbocsátó hatalmat adott apostolainak, amikor így szólt: Vegyétek a Szent Lelket, akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, és akinek megtartjátok, az bűnben marad.
Drága Gyermekeim! Nagyon fontos, hogy tudatosítsátok magatokban, hogy a gyóntatószékbe a pap az én helyettesem, eszközöm. Nem egyszerűen csak emberhez mentek, és mondjátok el bűneiteket, hanem Nekem, Istennek teszitek. A pap helyettem bocsátja meg bűneiteket. Ebben a nagyböjti időben még fogtok hallani a bűnbánat szentségéről, de mára ennyi elég.
Itt van körülöttetek a Szentháromság és a ti Mennyei Édesanyátok. Jézus, az Én szeretett Fiam papi ruhában ül. Vele szemben térdel egy középkorú asszony, mivel ő azt hiszi, amit lát, hogy a gyóntató pap van ott, akit személyesen ismer, szégyelli bevallani az egyik bűnét, ezért csak a többit mondja el. Jézus a pap ajkán keresztül így szól hozzá: – És a múlt heti házasságtörésedről miért nem beszélsz? A nő megdöbbenten néz rá: – Honnan tudja? – Én minden pillanatodat látom, Gyermekem – és felfedi magát teljes valóságában az asszony előtt. Láthatóvá válik. A gyónó ámulva nézi őt, elszégyelli magát bűne elhallgatása miatt, és elfogja a mély bűnbánat, a zokogás. Ezt a bűnt is meggyónja, és Jézus feloldozza. Ott áll a Szűzanya, és egy szép hófehér ruhát ad rá, a megszentelő kegyelem fehér ruháját. Most pedig Engem, Mennyei Atyátokat láthattok lelki szemeitek előtt. Két angyal áll mellettem, jobbról és balról. Egyik egy vérrel teli kelyhet, a másik egy könnyekkel teli kelyhet tart a kezében. Így szólok hozzátok: – Drága Gyermekeim! Körbe megyek angyalaimmal, és megjelölöm homlokotokat az Úr Jézus Golgotán összegyűjtött vérével és a szíveteket a Szűzanya értetek ontott könnyeivel. Ezután, amikor beléptek a gyóntatószékbe, mindig kiosztom nektek e két lélektisztító jelet. A Szentlélek óriási fehér galamb formájában kering felettetek, szárnyaiból lila virágszirmokat hullajt rátok, melyek a bűnbánat jelképei. Drága Gyermekeim, töltse el szíveteket őszinte, mély bűnbánat. Gondoljatok arra, hogy személy szerint ti is hozzájárultatok Szent Fiam golgotai és mai szenvedéséhez. Megáldalak benneteket a bűnbánat lelkületével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.