Oroszország csöndben építgeti a terminátor-hadseregét

Bár a drónokra sokan ma még úgy gondolnak, mint fura alakú, repülő izékre, amelyek a pakisztáni határvidéken lövöldöznek a terroristákra, az önjáró járműveknek vannak sokkal földhözragadtabb példányaik is, amelyekből Oroszországnak mára már egy egész hadseregnyire való áll a rendelkezésére. Ha rajtuk múlik, akkor a következő háborúba már csak a robotok kapnak meghívást. A géppuskával felszerelt robot tankban, a kétéltű behemótban és a holdjárószerű drónban egy közös ugyanis biztosan van: a fegyverrel mindegyik elég jól bánik.

Kétéltű gépkarabély az orosz speciális egységek számára

A Tulai Finommechanikai Tervezőiroda a moszkvai „Interpolitech-2013” kiállításon mutatta be új, kétéltű gépkarabélyát (ADS), amellyel a célok hatékonyan megsemmisíthetőek szárazföldön és víz alatt egyaránt. A fegyver nagyban megkönnyítheti az Orosz Haditengerészet különleges egységei tagjainak életét, akiknek a feladatok végrehajtásához jelenleg még két fegyvert kell magukkal vinniük: egy speciális fegyvert a víz alatti tüzeléshez, valamint egy AK-74M gépkarabélyt. Az orosz kormány döntése alapján az ADS a közeljövőben rendszeresítésre kerülhet a hadseregben.

Az 1970-es években a Szovjetunió Haditengerészetének különleges erői két speciális, kiskaliberű fegyvert alkalmaztak a víz alatt: APS (Speciális Víz alatti Gépkarabély) és SPP-1 (Speciális Víz alatti Pisztoly). Mindkét fegyver esetében hiányosságok egész sorát rögzítették: megbízhatatlan működés, rozsdásodás, pontatlanság.

A legnagyobb hiányosság azonban a szárazföldön való alkalmazhatatlanság: ahol a hatékonysága sokkal gyengébb az átlagos gépkarabélykhoz és pisztolyokhoz viszonyítva. Ezért kényszerülnek harci búvárok mind a mai napig arra, hogy két készlet fegyvert kell magukkal vinniük: APS és a szárazföldre AK-74M, valamint SPP-1M és a hagyományos Makarov pisztoly.

A víz alatti fegyverek elengedhetetlenek az ellenséges búvárok elleni harcban, valamint a diverziós műveletek végrehajtása során. A hagyományos fegyverek, bár alkalmasak víz alatti tüzelésre, erre a célra több ok miatt is használhatatlanok. Az első ilyen a folyadék tehetetlenségi ellenállása, ami a levegőjének sokszorosa, a víz sűrűsége nem teszi lehetővé az automata fegyver gyors újratöltését (néha teljesen lehetetlen). Másodszor a szárazföldi gépkarabélyok és pisztolyok anyagát nem víz alatti alkalmazásra szánták, hosszú távon nem képes ellenállni a környezetnek; veszít zsírzó képességéből, korrodálódik, és gyorsan elveszíti működőképességét. Végül a hagyományos lőszerek, töltények, amelyek a szárazföldön pontos lövést biztosítanak a víz alatti tüzelésre teljesen alkalmatlanok. Példaként említhető, hogy a meleg és hideg víz határán a golyó „megpattanhat”, azaz a lövés hossztengelyéhez viszonyítva eltér. Mindezek mellett a lőszerek aerodinamikai kialakításának eredményeképpen azok a víz alatt gyorsan elvesztik energiájukat, és jelentősen „fékeződnek”. Ezen okok miatt már a Szovjetunióban úgy döntöttek, hogy a búvárok számára speciális lőfegyvert fejlesztenek.

Az 1970-es évek első felében a „Precíziós Gépgyártásra Szakosodott Központi Tudományos-kutató Intézet” (TsNIITochMash) kezdett el speciális gépkarabélyt fejleszteni kifejezetten vízben való alkalmazásra. 1975-ben zajlott a fegyver tesztsorozata, amely úgy egyes, mint sorozatlövésre egyaránt alkalmas volt. A gépkarabély hossza 832 mm, a cső hossza 300 mm. Az APS tömege 26 lőszerrel a tárban 3,7 kg. A fegyver hatásos lőtávolsága 5 méteres mélységben 30 méter, míg 100 méteres mélységben 10 méter. A gépkarabély tűzgyorsasága szárazföldön 600 lövés/perc, míg víz alatt 500 lövés/perc. A fegyverrel 2000 lövés adható le víz alatt, míg szárazföldön ez a szám mindössze 180.
A fegyverhez lett kifejlesztve 15 g tömegű, MPS 5,66×39 kaliberű speciális, 120 mm hosszú lőszer. A kialakításnak köszönhetően a lőszer hosszabb távon veszít energiájából, nagyobb távolságra képes eljutni, valamint stabilizálja a röppályát.
A katonai búvárok felszerelésének egyszerűsítése érdekében elengedhetetlennek tűnt egy a szárazföldön és víz alatt egyaránt hatásos fegyver kifejlesztése. Az ADS fejlesztése 2000-ben kezdődött meg, kezdetben a Sport- és Vadászfegyverek Központi Tudományos-kutatóiroda, Tulai Finommechanikai Tervezőirodája égisze alatt. Az orosz védelmi minisztérium csak később kezdett érdeklődést mutatni a fejlesztés iránt.

A kétéltű gépkarabélyt az ASM-DT kísérleti fegyver alapjain fejlesztették, amelyhez korábban az APS-t használták fel. Az ASM-DT, amelyet az „Oroszlánfóka” elnevezéssel illettek, szerkezetileg szinte megegyezik az alap, kézi lőfegyverekkel, azzal a különbséggel, hogy ebből a fegyverből kilőhető a hosszú, tű alakú lőszer éppúgy, mint a hagyományos 5,45×39 mm-es.
Az ASM-DT első tesztjeit sikeresnek ítélték, azonban a projektet nem fejezték be. Az új fegyverrel párhuzamosan fejlesztették a hagyományos lőszerhez nagyban hasonlító, speciális víz alatti használatra szánt lőszert, amit a Tulai Tervezőiroda (KBP) hozott létre és az, a PSP jelölést kapta. Alapmérete megegyezett a hagyományos lőszerével – 5,45×39 mm – sajátosságát az 53 mm hosszú, 16 g tömegű, tű alakú acélmag adja.

A PSP hatásos lőtávolsága víz alatt 5 méteres mélységig 25 m, míg 20 méteres mélységben 18 m. A PSP nagy előnye, hogy a hagyományos lőszer méreteivel való megegyezésének eredményeképpen azokat az AK-74M tárjával lehet alkalmazni. A PSP alapjain fejlesztették ki a PSP-U kiképző (vak)lőszert bronzmaggal, amelynek tömege 8 g, amelynek eredményeképpen a hatásos lőtávolsága jóval kisebb az éles lőszernél.

Azok után, hogy a tulai tervezőiroda kifejlesztette a PSP-t, folytatódott a kétéltű gépkarabély fejlesztése. Ezúttal azonban úgy döntöttek, hogy a Vaszilij Grjazev által kifejlesztett szárazföldi, 5,45 kaliberű A-91M alapjain indulnak el. Az A-91 tömege – lőszerek nélkül – 4,3 kg, hossza 660 mm (a cső hossza – 415 mm). A gépkarabélyhoz 5,45×39 mm-es töltények és VOG-25 típusú, 40 mm-es gránátokat alkalmaznak.

Az A-91M gépkarabély egy gázelvezetéses, forgó zárfejes reteszelésű, bullpup rendszerű fegyver. Kiküszöbölve a bullpup rendszer korábbi hátrányát, egy technikai megoldásnak köszönhetően a fegyvert egyaránt használhatják jobb- és balkezesek is. Az A-91M gépkarabéllyal egyes- és sorozatlövés is leadható.

Az A-91M-től az ADS-ig tartó munka során a mozgóalkatrészek fejlesztésén kívül széles körben alkalmaztak kompozit anyagokat, amelyeknek köszönhetően rengeteget javítottak a fegyver korrózió ellenállásán. A tulai KBP által nyilvánosságra hozott adatok szerint a gépkarabély tömege 4,6 kg (beleszámítva az integrálható gránátvetőt), hossza 685 mm. Az ADS elméleti tűzgyorsasága 800 lövés/perc, célzott lőtávolság szárazföldön 500 m. Az ADS éppúgy, mint az A-91M bullpup rendszerű és hangtompítóval is felszerelhető. A speciális PSP mellett a fegyver 7N6, 7N6M, 7N10 és 7N22 típusú, hagyományos lőszerekkel is használható.
A kísérletek eredményei alapján a fejlesztők olyan következtetésre jutottak, hogy az ADS a lövések szórásképét tekintve felülmúlja az APS és AK-74M típusokat víz alatt és szárazföldön egyaránt. Hasonló fejlesztések a világ más országaiban is folynak, ugyanakkor hivatalosan kétéltű gépkarabély csak az orosz hadseregben található meg. Az ADS-t a tervek szerint exportálni is fogják, ezzel kapcsolatban a „Roszoboronexport” már megkezdte a marketing tevékenységet.

http://balrad.wordpress.com/2014/01/16/keteltu-gepkarabely-az-orosz-specialis-egysegek-szamara/

Az ócsai kísérlet bukása és a bírói maffia leleplezése

Kezdjük az utóbbival…

A leleplező blogja: http://korruptioinungarn.blogspot.hu/


Az INDEX-en jelent meg:

Megbukott az ócsai kísérlet

A 2,5 milliárdért felépített 80 épületből alig 42 talált bérlőre, ezért a kormány a katasztrófa sújtotta területekről kitelepítettek átmeneti szállásává minősítette át a szocilis lakóparkot. A Népszabadság szerint pénzügyileg is siralmas a bukott devizahitelesek fogadására indított ócsai projekt mérlege.

Hiába költöztették be a lakókat: amint az várható volt, többségüknek nem oldódott meg a pénzügyi krízishelyzete. A munkakeresést egyebek mellett az is gátolja, hogy a központtól távol fekvő telepre csak napi kétszer jár a busz.

A bérlőkereséssel megbízott Magyar Máltai Szeretetszolgálatra a kormány már nem tart igényt, a telepet az önkormányzat tartja karban és őrzi, egyelőre közmunkásokkal. A házakat fával fűtik, mert a gázt nem vezették be, ennek ellenére nagyon drága lett a beruházás: a tervezett 140-160 eFt/nm ár helyett félmillió volt a lakások építési költsége.

forrás: http://index.hu/belfold/2014/01/17/megbukott_az_ocsai_kiserlet/

A nyomor és kifosztottság méregdrága mementója

Már amikor belevágtak sem volt világos, miért kell ehhez új házakat építeni, amikor akad bérelhető ház vagy lakás bőven. A döbrögista valódi választ erre a kérdésre azóta sem adott, csak valami hangzatos utalás történt arra, hogy így az emberek egy közösségben élhetnek, önellátóvá válhatnak és hasonlók. Igy jelezték, hogy “senkit sem hagynak az út szélén”! Baráti cégeknek adott építőipari megrendelésekről természetesen sem akkor, sem később nem esett szó. Az ócsai “lakóparkról” beszélek.

A 2,5 milliárdért felépített 80 épületből alig 42 talált bérlőre, ezért a narancsos csürhe a katasztrófa sújtotta területekről kitelepítettek átmeneti szállásává minősítette át a szociális lakóparkot.
Hiába költöztették be a lakókat: amint az várható volt, többségüknek nem oldódott meg a pénzügyi krízishelyzete. A munkakeresést egyebek mellett az is gátolja, hogy a központtól távol fekvő telepre csak napi kétszer jár a busz.
2.5 milliárdból felhúztak 80 házat. Előttem már többen kiszámolták, hogy egy ingatlan 30 milliónál csak egy kicsivel került többe, egy négyzetméter költsége 500000 forint.
Félmillió per négyzetméter áron már elég csinos kis vityillókat lehet kapni, még a fővárosi agglomerációban is.

De gyakorlatilag bárhol az országban. Azoknak a szerencsétleneknek az ingatlanjait pedig, akiket kiszemeltek gettólakóknak-árveréseken nagyjából 20-30 ezer forintos négyzetméterárakon szerzik meg az árverési hiénák. (So esetben még ennél is jóval olcsóbban-területtől függően!) Ezért a 2,5 milliárdért a m,agyar állam legalább ÖTSZÁZ lakóingatlant vásárolhatott volna meg-és adhatta volna bérbe a bedőlt tulajdonosoknak.
Persze ebben az esetben a “haveri kasza” nem penghetett volna. Igy viszont belekerült egy-egy ilyen lakhangyi 30 millióba.

Hát vettem a fáradságot, és utánanéztem a neten, hogy az ingatlanpiacon milyen is a kinálat. Új épitésű, összkomfortos családi ház tekintetében. Pest megyében. Pest megyében keresek új építésű házat 30 millió környékén.
Ime az első találat a harmincmilliós árfekvés beirására. (Huszonötért minden bizonnyal megvehető) Négy szobás, és májusban átvehető lesz.

Nem csak az autópályák épülnek nagyon drágán errefelé, hanem a legújabb hordatervek szerint a katasztrófa súlytotta területekről kitelepítettek átmeneti szállásai is.
De mit nekünk az ilyen!
Hiszen Magyarország jobban teljesit!

http://balrad.wordpress.com/2014/01/19/a-nyomor-es-kifosztottsag-meregdraga-mementoja/

Töviskesné Dsupin Judit Ibolya: A közös pont

„2002-TŐL 2010-IG ITT MINDENKI VÍGAN VETT FEL DEVIZAHITELEKET MOST MIKOR BAJ VAN, MINDENKI EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA VÁRJA A MEGOLDÁST”

Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter

9 perctől riporter: magyar jog alapján nem lehetett döntést hozni?

Navracsics: helyes, hogy megvárja az EB döntést pár hónapon belül megérkezhet az EB döntés egyoldalú szerződésmódosítás, ami a szerződési jog világában elállást eredményezhet az ügyfél nem mondhatta föl a devizahitel szerződést

riporter: májusig is elhúzhatja a döntéshozatalt az európai bíróság a várakozás elhúzódhat, egyoldalú kamatemeléseket nem vizsgálja az európai bíróság ezt a testület sajtóosztálya már leszögezte a kérdést törvényalkotással kell megoldani

Navracsics: ILYEN SZÉLESKÖRŰ TÁRSADALMI PROBLÉMÁT A JOGALKALMAZÁS NEM TUD KEZELNI, EHHEZ MÁR JOGALKOTÁS KELL, a Kúria jogalkotást akar de meg kell várni az EB döntését, meg kell várni a Kúria döntését 2002-TŐL 2010-IG ITT MINDENKI VÍGAN VETT FEL DEVIZAHITELEKET MOST MIKOR BAJ VAN, MINDENKI EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA VÁRJA A MEGOLDÁST. A devizahitelek így nem homogén kategória ezernyi különböző feltétel, meg kell találnunk az általános pontokat JOGALKOTÓ EGYEDI ESETEKRE NEM HOZHAT JOGSZABÁLYT.

NAVRACSICS: NAGYON FONTOS EGY JOGSZABÁLY SZEMPONTJÁBÓL, HOGY MELYIK SZERZŐDÉSEKRE ÉRVÉNYES JÖVŐBENI A KORÁBBAN MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEKRE, A TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSE IDŐPONTJÁTÓL, csak a lakáscélú szerződésekre vagy a szabad felhasználásúra is

riporter: EBBEN A CIKLUSBAN LESZ-E MEGOLDÁS
Navracsics: szeretnénk

 ——————————————————

Aha. Tehát akkor jogalkotást akarnak a probléma társadalmi súlyára való tekintettel. De nézzük, kinek okozott ez mindeddig problémát. Mivel a Bankok részéről, kölcsönszolgáltatásról lévén szó, a főszolgáltatás a szerződéskötés után kellett (volna) hogy megtörténjen. Tehát a bank a főszolgáltatását teljesítettnek tekinti. Ezt követte az Adós kötelezettségeinek számon kérése a pénzkölcsönnyújtásról szóló törvényhelyek alapul vételével: tőke-és kamatfizetés. Ehhez társult az árfolyam különbözet tőkére, kamatra történő felszámítása és a kereskedelmi árrés felmerülése a vételi és eladási ár alkalmazása miatt. Dupla-tripla törlesztő részletek. A folyamat zajlik, felmondások, végrehajtási záradékok, végrehajtások, perek sokasága, fizetési felszólítások kibocsátása a Bank részéről, ellentmondás az adós részéről, peresítés. Aztán FIZETÉSI FELSZÓLÍTÁS AZ ADÓS mint jogosult RÉSZÉRŐL, Bank általi ellentmondás, peresítés az Adós részéről. Aztán büntető feljelentések az adósok részéről, érdekvédelmi szervezetek által.

Azt mondja Navracsics Tibor, hogy ezernyi különböző feltétellel kötötték a hiteleket, és nem lehet jogszabályt hozni, csak ha a közös pontokat megtaláltuk. Az ezernyi eltérés a felek között a bank és az ügyfél eltérő igénye miatt vannak. Futamidő hossza életkortól függően, jövedelemtől függően. Kölcsönösszeg igény szerint. Tőketörlesztési moratórium az első időszakban. Kamat. Árrés mértéke, ami nem is merülhetett volna fel, ha maga a deviza lenne valóban rendelkezésre bocsátva, mert akkor a deviza konverzióval nem a nyilvántartásba vett követelés megállapítása történt volna forintra átszámítottan, mint ahogyan a Kúria elfogadta. Ez ekkor nem más, mint egy, a Bank által a forint vételárral megvett devizaösszeg jövőbeni követelése az adóstól egy másik típusú jogügylet keretében, amit úgy hívnak, hogy deviza adásvétel. De menjünk tovább.

Az azonosság itt van.
Az azonosság az, hogy egyetlen Bank sem bocsátotta az adós rendelkezésére azt a devizaösszeget, amit a kölcsönnyújtás törvényhelye szerint kamatokkal követel megfizetni.

Az is azonos, hogy mégis hitelfolyósításként könyvelte fel a forintot, mintha elegendő lenne a devizakövetelést megvenni deviza nélkül.

Az is azonos, hogy a valósan megtörtént devizavételtől eltérően hitelfolyósításként történő könyveléssel jogtalanul elindult a deviza kölcsöntőkeként történő követelése és a kölcsönkamat követelés, s a növekvő törlesztő miatt az árfolyam különbözet felszámításra került. És akkor most jogalkotáson van a sor az igazságügy miniszter és a Kúria szerint. Milyen jogot akarnak alkotni? Az Adósnak mindeddig a meglévő jogszabályok szerint kellett teljesíteni, adekvát módon a pénzkölcsönnyújtás törvényhelyei szerint és magát a pénztartozást a Ptk 231. §-a szerint, ami kimondja azt, hogy a devizában meghatározott pénztartozást forintra átszámítva kell megfizetni.

De ne torpanjunk meg. Ugyanis a Bankok esetén, akiknek most akadt gondjuk a sok per miatt, az Adósok fizetésképtelensége miatt, és az Európai Bíróság által meghozandó esetlegesen kellemetlen döntés miatt (az árrésre nézve még mindig nem tudjuk, mit fognak hozni, miközben tudjuk, hogy jogtalan, mert csak azért merült fel, mert a deviza nem volt benne a jogügyletben, EZÉRT A JOGÜGYLET KERETÉBEN MAGÁTÓL AZ ADÓSTÓL LETT MEGVÉVE, TEHÁT NEM A BANK ADTA A DEVIZÁT, HANEM,  A BANK VESZI MEG ELŐRE AZ ADÓSTÓL, AKI KIFIZETI ÁTSZÁMÍTVA).

És a kereskedelmi árrés az nem más, mint a beszerzés és az eladás közötti haszon. Ezt minden boltos, kereskedő, Bankár tudja. Na de kérem. Most, amikor kiderül, hogy a Bankok csupán pénztartozást adtak meg az adósnak, de nem adtak kölcsönbe semmit, most meg a jogalkotással jönnek?

Nem kellene a hatályos törvényeket a bankokkal is betartatni?

Az Adósok kötelezése a tőke – és a kamatfizetésre akkor válhat jogossá, ha nem csupán veszik tőle a devizát, hanem a rendelkezésére is bocsátják. Ezt a pénzkölcsönnyújtást elrendelő törvényhelyek teszik kötelezővé. Mind ezidáig nem keletkezett meg a pénzkölcsön, mert egyetlenegy Bank sem bocsátotta az Adós rendelkezésére a devizát, csak követeli azt kölcsön jogcímen, azaz kamatokkal. A Ptk. 231. §-a a megkeletkezett pénztartozás megfizetésének módjáról rendelkezik, de a pénzkölcsönnyújtás törvényhelyei azok, amelyek mindkét fél kötelességéről rendelkeznek. A bankéról is! Ha itt jogalkotást akarnak, akkor két lehetőségük is van. Az egyik, hogy enyhítenek a terheinken, de ekkor nem mennek vissza időben a Bankok kötelességéhez, hiszen az már le van írva, csak nincs betartva. A másik, hogy visszamennek az időben is, és valamennyit visszakapunk, például a kereskedelmi árrést. A Bankok továbbra is élnek, de kérdés, hogy amit eddig tettek, azzal mi lesz. Valamint kérdés, hogy a lepusztult országban kinek lesz akár a fele mértékű törlesztőre is pénze. Hogy a hatályos törvények semmibe vétele ezzel meg fog történni, az biztos. Ez által az eddigi népnyúzással elvitt pénz a Bankoké marad, és az igazságszolgáltatásba vetett hite mindenkinek odalesz. A hatályos törvények alapján minden egyes szerződés esetén azonos módon sértették meg a Bankok a törvényt: nem szolgáltattak pénzkölcsönt, de kölcsönkamatot szedtek, és nem adóztak az árfolyam különbözet után, ami adásvételnél adóköteles lett volna. Mivel megkerülték a pénzkölcsönnyújtás törvényhelyét a pénzkölcsönnyújtási szolgáltatásuk során, de mégis hitelfolyósításként könyvelték le a folyósított forintot, sikeresen kifosztottak bennünket.

Ez a közös pont. Ezt akarják jogalkotással eltüntetni?

A jogalkotás jelenleg nem a társadalom legfőbb igazgatási eszköze, hanem politikai hatalmi eszközzé süllyedt.

A jogalkotás célja mindig NEMES kell, hogy legyen!

Forrás: mno.hu

http://kaslerarpad.hu/?p=6204#post-6204

A Ford alelnöke nyilvánosan kimondta: mindent tudnak, ami az autóikban történik

Aki új Fordot vezet, jó, ha tudja, hogy nyomonkövetik és az autó által gyűjtött adatokat egy adatbázisban rögzítik.

Ezt mondta ki ugyanis Jim Farley, a Ford alelnöke, az idei CES elektronikai kiállításon Las Vegasban.

„Tudjuk ki szegte meg a törvényt, és tudjuk, hogy mikor tette. GPS van az autókban, így tudjuk, hogy mit csinálsz,” mondta Farley a résztvevőknek múlthét szerdán, Jim Edwards, a Business Insider riportere szerint.

„Amúgy ezeket az információkat nem adjuk ki senkinek,” jegyezte meg Farley.

Vajon mi történik azonban, amikor a fekete öltönyös nagyfiúk letesznek egy bíróság végzést az asztalra, követelve az összegyűjtött adatok átadását?

Mi történik, ha egy dühös alkalmazott otthagyja a céget egy apró pendrive-val a zsebében, amin véletlenül rajta van több ezer ügyfél mozgására és gyorshajtási szabálysértéseire vonatkozó minden adat?

Vagy mi van akkor, ha egy leleplező informátor kiszivárogtatja ezeket az adatokat, mert úgy gondolja, hogy a Ford többet tud, mint azt elismeri?

„Ezekben az autókban számítógépek vannak, amik hihetetlen mennyiségű adatot gyűjtenek,” mondja Khaliah Barnes, a New York-i Elektromos Adatvédelmi Információs Központ (Electronic Privacy Information Center) munkatársa. „Védelem nélkül ez sokféle visszaéléshez vezethet,” hívja fel a figyelmet.

Aki Fordot vezet, legyen tisztában vele, hogy minden útjáról tudnak. Nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy meglássuk mindez hová vezet. Elkövetnek egy bűntényt, a közelben járt egy új Ford, a rendőrség ellenőrzi a sofőrt és kizárja vagy hozzáteszi a gyanúsítottak listájához…

Csupán egy újabb darabkája a szabadságunknak. Nem több.

Forrás: Activist Post

Megkezdődött a választások előtti pánikkeltés

A XIII. kerületi bankrobbantás után már szerdán sok dolga akadt a tűzszerészeknek és a rendőrségnek. Várható volt, hogy pánik lesz úrrá az embereken. Szerda reggel gyanús csomagot találtak egy Andrássy úton található bankfiók ügyfélvárójában. Persze erről a csomagról kiderült, hogy cd-tisztítót tartalmaz. Mindenesetre több órára lezárták a környéket és az arra közlekedő buszokat is elterelték. Bombariadó volt a Mammut nevű budai bevásárlóközpontban is. Itt is lezártak mindent a rendőrség emberei, az épületek közti Lövőház utcát is teljes széltében, hosszában. Szokja csak a nép. Készüljön csak a választásokra. Mert a választási hadjárat ilyen. A demokráciában ez a szép. A módszerek ugyan megkérdőjelezhetőek, de kit érdekel? Utólag majd lehet kozmetikázni, meg titkosítani is. Legalább 80 évre.  

Dunai István

Príma üzletet nyert Lőrinc-barát!

Összesen nettó 34 milliárd 66 millió forintos csatornázási munka megvalósításában vehet részt a felcsúti polgármester és nagyvállalkozó Mészáros Lőrinc cége, a felcsúti székhelyű Mészáros és Mészáros (MM) Kft.

Összesen nettó 34 milliárd 66 millió forintos csatornázási munka megvalósításában vehet részt a felcsúti polgármester és nagyvállalkozó Mészáros Lőrinc cége, a felcsúti székhelyű Mészáros és Mészáros (MM) Kft. – írja a Napi.hu. Az egykor gázszerelőként dolgozó Mészáros Lőrinc 2010 óta Felcsút polgármestere, az Orbán Viktor által 2007-ben alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia működtető alapítványának kuratóriumi elnöke.
A több mint 34 milliárdos munka a Békés Megyei ivóvízminőség-javító program című uniós támogatású projekt terveinek elkészítésére és az építési munkák (hálózatrekonstrukció) elvégzésére szól Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében. A közbeszerzési eljárást az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) bonyolította le a Közép-Békési Térség Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás nevében – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A tavaly október közepén kiírt közbeszerzésre részenként 2-2 ajánlat érkezett, az eredményről az OVF december 11-én döntött.
A munkákat két részre osztották, az első részt a békési székhelyű Békés Drén Kft. és a pécsi Aquaprofit Zrt. alkotta Drén-Aqua Konzorcium nyerte el nettó 8,213 milliárd forintos árajánlattal (a szerződés eredetileg becsült értéke 8,372 milliárd forint volt.) A második részt nyerte meg az MM Kft. a tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt Kft.-vel és a Békés Drén Kft.-vel közösen, nettó 25,853 milliárd forintos ajánlattal – ennek érdekessége, hogy a közbeszerzési tájékoztató szerint e feladatrész munkáinak előzetesen becsült értéke 3,7 milliárddal kisebb volt, 22,141 milliárd forint. (A közbeszerzési tájékoztató szerint a megadott adatok nem tartalmazzák a tartalékkeretet. Ennek összege a kiírás szerinti előzetesen becsült érték, nettó 30,513 millió forint öt százaléka lenne.)
(NOL)
Bal-Rad komm : “…ennek érdekessége, hogy a közbeszerzési tájékoztató szerint e feladatrész munkáinak előzetesen becsült értéke 3,7 milliárddal kisebb volt…”-mint amennyiért Lőric-barát bevállalta!
Amúgy pedig rendre érdekes az a tény, hogy a döbrögista cégek-mint pl. a Közgép is-rendre magasabb összegekért vállalnak állami megbizásokat, mint más ajánlattevők! Persze az igazán érdekes az, hogy RENDRE EL IS NYERIK a megbizásokat!
Lőrinc-barát pedig a legjobb úton jár, hogy az iei év végén az “öt leggazdagabb magyar” társaságába bekerülhessen!
Hiába no! Ha valaki akadémiai elnök-az már csak felkészült ember lehet! Mindenre! 

Ukrajna elfogadta a vámuniós megállapodást

Az ukrán kormány szerdán jóváhagyta a 2020-ig szóló együttműködési programot a posztszovjet vámunióval. Az ülésen Mikola Azarov miniszterelnök alaposan meg is indokolta a döntést: részletezte, milyen negatív következményekkel járt volna, ha az ország az Európai Unióval társul.

Azarov elmondása szerint az Ukrajna-EU határon a vámok eltörlése annyit jelentene, hogy az uniós termékek elöntenék az országot, mivel az ukrán agrárszektor és élelmiszeripar szinte semmilyen téren nem felel meg az EU-szabványoknak. Emiatt eleve kizárt, hogy Ukrajna az európai piacokon érvényesülni tudna, tömegével mennének csődbe a hazai vállalkozások. Mindemellett az EU által megfogalmazott követelmények a kvótarendszer mentén eleve a hazai hús- és tejtermék előállítás, valamint a zöldség és gyümölcs termesztés felszámolását jelentenék.

Azarov részletezte, hogy a hazai termelők egyszerűen nem tudnák felvenni a versenyt az európai multikkal, az államnak minimum tízszeresére kellene emelnie a hazai vállalkozások támogatásait, hogy a termelők ne menjenek csődbe. Ezzel szemben, a posztszovjet vámunióval lefektetett megállapodások keretében nagymértékű iparosítással és tömeges munkahelyteremtéssel számolnak. Államközi megállapodások garantálják a hazai gépgyártás, repülőgép- és hajóépítés, üzemanyag-előállítás, az energetika, a mezőgazdaság, az űrtechnológia, a közlekedés és a turizmus fellendülését. Ezzel szemben az Európai Unió csak tömeges munkanélküliséget, hiteleket és megszorításokat tudott volna biztosítani.

Az új együttműködés jegyében várhatóan 10-15%-al nő az ukrán export, miközben Oroszország komoly engedményt ad az üzemanyagárakból is.

http://www.hidfo.net/2014/01/16/ukrajna-elfogadta-vamunios-megallapodast