Legalább tizenhét halálos áldozata van az elmúlt százhúsz év legnagyobb esőzésének és áradásának Bosznia-Hercegovinában.

Az áradások miatt több ezer ember kényszerült elhagyni otthonát. Háromhavi átlagos mennyiségű eső zúdult a térségre három nap alatt. Boszniában az elmúlt százhúsz év legnagyobb áradása egymillió ember életét érinti. A rendkívül csapadékos időjárás miatt, több mint 300 földcsuszamlás volt az országban.

http://koponyeg.hu/hireso/817-120-eve-nem-volt-ilyen-aradas-boszniaban-video-

Líbiában újjáéledhet a függetlenségi harc

Líbia - Bengáziban újra fegyveres összecsapások bontakoztak ki, melynek során több mint 80-an életüket vesztették és mintegy 140-en megsebesültek. A városban a Kadhafi egykori ezredese, Belkazim Haftar szervezésében működő milíciák támadták meg egy a nyugati bábkormány oldalán harcoló fegyveres csoport bázisát. Azt követően Tripoliban elfoglalták a parlament épületét és bejelentették a parlament feloszlatását. A líbiai kormány puccskísérletnek nevezte a történteket és azonnal lezárta a légteret az ország felett, lelőnek mindent, ami a légtérben megjelenik.

Líbiában a NATO-beavatkozás óta káosz uralkodik. A korábban a nyugat oldalán harcoló felkelők ma részben a nyugati bábkormányt támogatják, de helyenként kiskirályok igazgatják az ország általuk birtokba vett részeit, ezek a régiók mára teljesen leszakadtak az ország központjáról. Emellett továbbra is működnek a korábban még Kadhafi által szervezett népi milíciák, akik gerillaharcot folytatnak a nyugati megszállók ellen.

Líbia iskolapéldája kell legyen annak, hogyan rombolt le a NATO egy virágzó országot. Az atlantisták a helyzetet azóta sem tudták stabilizálni, - de nem is akarták. Líbia lerombolása egy nyersanyagokért folytatott háború volt. Az olajkutak, bányák környékén és a bábkormány hivatali működéséhez szükséges helyeken a nyugati fegyveresek jelen vannak, de a gazdaságilag értéktelen régiókkal senki nem foglakozik. Ezeken a helyeken a szabadságharcot máig folytató népi milíciák hídfőállásai vannak, melyekkel a nyugatbarát kormány szintén nem foglalkozik, amíg nem veszélyeztetik a nyersanyagok kitermelését és nyugatra hajóztatását.

Líbiában 2011-ben kezdődött meg a NATO-beavatkozás, amit hivatalosan nem ismertek el a nyugati országok. A NATO különleges alakulatai az ország államfőjét, Muammar Kadhafit meggyilkolták, a Líbiai Központi Bank aranytartalékát megkaparintották és elhordták, a nyersanyagok nyugatra hordásának biztosítására nyugatbarát kormányt helyeztek a hatalomba. Líbia nem-központi részein azóta is anarchia van, a fegyveres csoportok egymással és a kormánnyal is harcban állnak.

http://www.hidfo.net/2014/05/19/libiaban-ujjaeledhet-fuggetlensegi-harc

Gyurcsányék ránk erőltetnék az eurót, felszámolnák a magyar államot

Magyarország eurozóna-tagságáról beszélt a Demokratikus Koalíció alelnöke, Molnár Csaba, aki szerint úgy is felvennének minket az euroövezetbe, hogy az ahhoz szükséges kritériumok egyikének sem felel meg az ország. A Demokratikus Koalíció az euró azonnali bevezetését akarja Magyarországon, amit szerintük az államfő "politikai döntése akadályoz". A radikális atlantisták erre hivatkozva, politikai döntés alapján erőszakolnák rá az eurót hazánkra, - mert mi másnak lehet nevezni, amikor az ország nem felel meg a követelményeknek, de már úgy is beléptetnék? Se a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé az euró bevezetését, se a nép nem támogatja azt. Ennek ellenére bevezetni, - ha valami, akkor ez politikai döntés.

Molnár Csaba nyíltan felvállalta, hogy pártjának célja az Európai Egyesült Államok megalapítása. Ez a magyar államiság felszámolását jelentené, a magyar állam jogosultságainak Brüsszel kezébe adását. Brüsszel kezében lenne a média, az oktatás, a bankrendszer, Brüsszelbe folynának be az adóbevételek és Brüsszel rendelkezne erőszak-monopóliummal Magyarországon, vagyis nemzetközi irányítás alatt lenne a rendőrség és a hadsereg, amibe a magyar hatóságoknak nem lenne beleszólása. Az iskolába bekerülő magyar fiatalok előtt a térképen nem lenne olyan, hogy Magyarország, ehelyett Európai Egyesült Államok lenne.

A Demokratikus Koalíció azzal próbálná legitimálni Magyarország felszámolását, hogy nyugati színvonalú fizetéseket ígér. Korábban az atlantisták ugyanezt ígérték: nyugati színvonalú fizetések reményében voltak hajlandók elfogadni az emberek, hogy csatlakozunk az Európai Unióhoz. Tíz éve léptünk be, az árak nyugati szintre emelkedtek, a fizetések nem, viszont megszűnt több millió munkahely. Most újra, ugyanezt az ígéretet dobják be, mert jól tudják, hogy a választópolgár gyorsan felejt. Molnár Csaba szerint egy európai bérfelzárkóztató programra van szükség - ez eddig rendben is van, csakhogy ennek semmi köze az Európai Egyesült Államok megalapításához. Brüsszel most is adhatna több pénzt, teremthetne munkahelyeket. Ehhez nem kell felszámolni a magyar államiságot.

Vegyük észre, hogy a radikális atlantisták jelentette veszély most minden eddiginél fenyegetőbb. Bevonták az országot az Európai Unióba, nyugatiak kezére játszották az állami vagyont. Most a magyar állam maradékát is felszámolnák, és mindezt azzal kívánják alátámasztani, hogy anélkül nem lesz több munkahely. Nekünk van egy más ötletünk: ezúttal ígéretek helyett előbb a konkrétumokat kérjük. Előbb mutassák a bérfelzárkóztatási programot! Abban a pillanatban, ahogy a magyar átlagfizetés eléri a németországi szintet, meg lehet kérdezni a magyar népet, hogy akarja-e az eurót. Nem fogja. Molnár Csaba azon megállapítása, hogy "Magyarországon támogatják a legtöbben az Európai Egyesült Államok megalapítását", pedig nem azt mutatja, hogy Magyarországon sokan támogatják, - hanem épp ellenkezőleg: hogy nyugat még ennyire se.

http://www.hidfo.net/2014/05/19/gyurcsanyek-rank-eroltetnek-az-eurot-felszamolnak-magyar-allamot

Elektromos járművek Kínában - fókuszban a BYD

Az elektromos járművek nagy népszerűségnek örvendenek a távol-keleten. A BYD (Build Your Dreams) kínai elektromos járművekkel foglalkozó cég csak idén március hónapban 600 elektromos buszt szállított le a pekingi város közlekedési vállalatnak, és további 1200 elektromos buszra kaptak előjegyzést Dalian várostól. Mindez annak köszönhető, hogy útmutattó jelleggel a kínai kormány sikeresen felismerte a nagyfokú iparosítással járó környezetkárosodást, és jelenleg is dolgoznak a környezetbarát megoldásokon.

Ilyen megoldások egyike volt a Pekingben szolgálatba állított elektromos buszok 2008-ban, azóta a buszparkot jelentősen bővítették is, hasonló léptékben, mint a fennt említett 600 járműves bővítés. A BYD most 400 taxit és további 1800 buszt szállít le szintén Peking városnak. A kínai vezetés környezetbarát technológia iránti elkötelezettségét jól jelzi, hogy mostmár nemcsak a tömegközlekedésre, hanem az egyéni üzletszerű személyszállítása is fókuszálnak, hiszen a taxik, mint minden nagyvásosban, Pekinben is egész nap mennek, ezért nagy részét adják a károsanyag-kibocsátásnak.

A BYD ETaxik már szállításra készen.

A BYD azonban itt nem áll meg, hanem bejelentették a további zéró emissziós buszok mellett a személyautók legújabb, tisztán elektromossággal működő rendszerét is.

BYD külső töltőállomás...

...és a BYD E6 modell töltése.

Az EBusz, immáron csak elektromos meghajtású busz 200km megtételére képes egy töltéssel, a gyártó szerint az akkumlátora 12 év alatt mindössze 20%-ot veszít a kapacitásából. Ez a gyártó elmondása szerint egy vas-fosztfát kombinációjú akkumulátor megoldásnak köszönkető, ami a BYD fejlesztése, és megállapításuk szerint 100% környezetbarát. Ezek persze nagyon vonzó adatok, de a távol-keleti technológiai megoldásokat figyelembe véve az eddigi tapasztalatok alapján könnyen elképzelhető, hogy az új járművek tartani is tudják ezeket a paramétereket illetve ígéreteket.

BYD új EBusza egy környezetbarát megoldásokat népszerűsítő reklámon.

Az E6 fantázianevű személyautójuk amellett, hogy egy töltéssel 300 km megtételére képes, magát a töltési procedúrát képes 2 óra alatt befejezni. Emellett az autó 140 km / órás sebességre képes, ami nyilván nem arra való, hogy a sztrádán száguldozzunk vele, de ha a közlekedési sebességlimitek betartása mellett akarunk eljutni valahova, arra bőven elegendő. Az akkumulátor szintén a buszoknál említett megoldás.

Nagy Kálmán

Megalakult az új állam az Ukrajnából kivált területen

Luganszk megyében megalakult a Luganszki Népköztársaság. Önálló kormánnyal, elnökkel, és elfogadta saját alkotmányát. A másik, szintén népszavazással (96%) kivált terület még nem nyilvánította ki, hogy csatlakozik a megalakult új népköztársasághoz, vagy külön alakít államot. Donyeck vezetésének jelenleg nagyobb gondokkal kell megküzdenie, mivel a kijevi junta a donyecki nagyobb városokat próbálja meg elfoglalni. Luganszkban egyelőre nagyobb a nyugalom, bár a Jobb Szektor csoportjai és felbérelt bérgyilkos mesterlövészek itt is többször próbálnak meg városokba bejutni, melyet a helyi milíciák eddig sikerrel akadályoztak meg. Odessza és Harkov megye még nem tartotta meg a saját területéről rendelkező népszavazást, de már előkészületek zajlanak, hogy ezekeben a régiókban is megrendezzék.

Valery Bolotov bejelenti a sikeres népszavazást május 12-én

Az új népköztársaság hivatalos megalakulását annak közgyűlésben megválasztott elnöke, Valeri Bolotov jelentette be vasárnap.

http://www.hidfo.net/2014/05/19/megalakult-az-uj-allam-az-ukrajnabol-kivalt-teruleten

Harc tört ki az ukrán-orosz határ közvetlen közelében!

Rossz napra virradtak ma Szlavjanszknál a Karacsun-hegyre szoritott zsidrákhorda zsoldosai.

Napfelkelte óta tüzérséggel lövi őket a Népi Milicia. A nagyobbik bajuk viszont az, hogy már sehová sem tudnak hátrálni. Csak összébb tömörülni-ami meg komoly veszélyt jelent az egészségükre.

De egy kiterjedtebb járvány is könnyen felütheti a fejét a térségben! Magyar idő szerint délután egy órakor harcok robbantak ki a Luhanszk régióban fekvő Uszpenyka falunál.

Ez a falucska mindössze három kilométerre van az ukrán-orosz határtól. És hát bizony három kilométer az nem egy nagy távolság. Még egy Kalasnyikov skulója is elrepül addig-át a túloldalra! Amit pedig Misa talán nem venne jónéven, és…!

(Szveta B-R )

Kelemen Hunor: uniós hatáskörré kell tenni a magyar ügy rendezését

Az Európai Uniónak szerepet kell vállalnia a nemzeti kisebbségek védelmében: uniós hatáskörré kell tenni a magyar ügy, a kisebbségek problémáinak rendezését - hangoztatta Kelemen Hunor, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap Nagyváradon.
"Ahogy eddig gondoskodott a biztonság, a béke és a viszonylagos jólét megteremtéséről, Európának ezt továbbra is vállalnia kell, hiszen az emberek a Nyugat fele fordulnak gondjaikkal. (...) Nem lehet előbbre való az uborka hajlatának, vagy a disznóvágás mikéntjének szabályozása az őshonos kisebbségek helyzeténél" - idézte a politikust az RMDSZ hírlevele. A három hete tartó európai parlamenti választási kampány tapasztalatait összegezve Kelemen Hunor megállapította: az erdélyi magyarok körében nőtt az európai intézményekbe vetett bizalom, annak ellenére, hogy a tagállamok többségében megnövekedett az euroszkepticizmus.
A szövetségi elnök szerint a május 25-ei választást arra kell kihasználnia az erdélyi magyar közösségnek, hogy - képviselői révén - az európai politikába is beleszóljon, érdekeit európai szinten is érvényesítse.
"Május 25-én annyian leszünk, ahányan szavazunk. Meg kell mutatnunk közösségünk erejét, hogy képviselőink révén Európa számára is fontossá tegyük a magyar ügyet" - fogalmazott Kelemen Hunor.
Az RMDSZ a közösségi érdekképviselet fontos színterének tekinti Brüsszelt, ahol egyek mellett azt próbálja elérni, hogy az uniós jogalkotás szintjére emeljék az őshonos nemzeti közösségek védelmét. A szövetség ellen nem indul más magyar jelölt Romániában. Az RMDSZ a felmérések szerint két-három mandátumot szerezhet meg a Romániának járó 32-ből a május 25-i EP-választáson.
Az RMDSZ jelöltlistájának első két "befutó" helyét a szövetség jelenlegi EP-képviselői - Winkler Gyula és Sógor Csaba - foglalják el, a harmadik, még megszerezhető helyen Vincze Loránt külügyi titkárt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) tavaly megválasztott alelnökét indítja az RMDSZ.

Stop

Harkiv megyében is népszavazásra kerül sor

A kelet-ukrajnai Harkiv megyében is népszavazást tartanak majd a régió függetlenségéről, mint ahogyan ez Donyeckben és Luganszkban történt - mondta ma Harkivben Jurij Apuhtyin a Dél-Kelet Koordinációs Tanács tagja.

Apuhtyin úgy véli, hogy május 25-én Harkiv lakóinak nem az elnökválasztásra kell menniük, hanem gyülekezniük kell a Szabadság téren. "Nem ismerjük el ezt a választást" - mondta az aktivista.

Korábban Harkiv megye úgy döntött, hogy nem rendezi meg népszavazást az önrendelkezésről.
Teljes szöveg: http://hungarian.ruvr.ru/news/2014_05_18/Harkiv-megyeben-is-nepszavazasra-kerul-sor-3627/