Műholdak háborúja

Az űrben végzett fegyverkísérletek veszélyei

 

Az elmúlt években Kína és az Egyesült Államok több műholdját is megsemmisítette, ami arra utalhat, hogy a két ország biztonságpolitikájában ismét előtérbe került az űrfegyverek kifejlesztése. Guy Gugliotta katonai szakértő a The Atlantic magazinban megjelent elemzésében arra figyelmeztet, hogy súlyos következményei lehetnek az csillagháborús programnak.

2008. február 20-án egy amerikai cirkáló megsemmisített egy meghibásodott kémműholdat. A küldetés sikeres volt: a rakéta célba talált, és a műhold megsemmisült. Gugliotta szerint az eset mégis csak aggasztó: arra utal, hogy a fegyverkezési verseny az űrben folytatódik. A feltételezést erősíti az is, hogy nem sokkal az amerikai eset előtt Kína is lelőtte egyik időjárási műholdját. Gugliotta úgy véli, hogy mindkét eset hátterében a kémműholdak elleni rakétavédelmi rendszerek tesztelése állt.

Gugliotta emlékeztet rá, hogy egy 1967-es nemzetközi szerződésben az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodott benne, hogy nem folytatják az tömegpusztító űrfegyver-kísérleteket. A nyolcvanas években aztán az ellenséges műholdak levadászására irányuló tesztek is leálltak, mert a kísérletek során rengeteg hulladék keletkezett volna az űrben, amely veszélyeztette volna minden műhold biztonságát.

Az 1991-es öbölháború után Kína azonban újra napirendre tűzte a kémműholdak elleni elhárító rendszerekkel kapcsolatos kísérleteket. A döntés hátterében minden bizonnyal az állhat, hogy a kínai katonai irányítás felismerte, hogy az amerikai hadsereg a kémműholdak segítségével rendkívüli stratégiai és katonai előnyre tett szert, amelynek köszönhetően szinte ellenállás nélkül gázoltak át az iraki hadseregen.

Ma 444 amerikai kereskedelmi műhold kering a Föld körül, Kína viszont mindössze 43 műholddal rendelkezik. Az Egyesült Államok számára ezért különösen nagy fenyegetést jelenthet a műholdak ellen indított katonai csapás. Donald Rumsfeld védelmi miniszterré történő kinevezése előtt elkészített jelentésében arra hívta figyelmeztetett, hogy Amerika az űrben Pearl Harborhoz hasonló támadásnak van kitéve. Rumsfeld azt javasolta, hogy Amerika mielőbb kezdje meg stratégiai űrfegyverek telepítését. A védelmi miniszter emlékeztetett rá, hogy ezt semmilyen nemzetközi szerződés nem tiltja. A 2006-ban elfogadott Nemzeti Űrstratégia ebben a szellemben született. A Pentagonban már felvetődött annak lehetősége is, hogy az Egyesült Államok csapásmérő eszközöket telepítsen az űrbe.

Gugliotta szerint a Bush-kormány az elmúlt években jelentős összegeket költött űrfegyverek kifejlesztésére - félig titokban, többnyire egyéb, nem katonai célú kísérletnek beállítva a fegyverkezést. A szerző becslése szerint a Pentagon évi 25-30 milliárd dollárt  a NASA költségvetésének kétszeresét - fordít űrfegyverekkel kapcsolatos kiadásokra.

A Pentagon mindenesetre tagadja, hogy olyan fegyvereket tesztelne, amelyek alkalmasak lehetnek ellenséges katonai műholdak megsemmisítésére. A katonai vezetés tájékoztatása szerint a februárban lelőtt meghibásodott kémműhold felrobbantását biztonsági szempontok tettek szükségessé. Gugliotta szerint azonban nem meggyőző a Pentagon érvelése. A műhold hibájára ugyanis már 2006 decemberi pályára állásakor fény derült, és ha valóban volt biztonsági kockázat, akkor megsemmisítését aligha lehetett volna több mint egy évig halogatni. De még ha biztonsági szempontból indokolt volt is, a műhold lelövése mindenesetre jó alkalom lehetett élesben kipróbálni egy elhárítórakétát, és egyúttal Kína tudomására hozni, hogy az Egyesült Államok sem akar lemaradni a csillagháborús készülődésben.

Arról azért még nincs szó, hogy az űrfegyverek fejlesztése komoly biztonságpolitikai kockázatot jelentene. De amennyiben a kísérletek tovább folytatódnak, félő, hogy egyre több szemét kerül a világűrbe. A megsemmisített műholdak maradványai pedig tönkretehetik a telekommunikációs, a meteorológiai és a csillagászati műholdakat. Sőt, még az űrhajók fellövése is veszélybe kerülhet. „Űrháborútól és nukleáris téltől nem kell tartanunk" - véli Gugliotta. De abba is elég félelmetes belegondolni, hogy milyen lenne az élet mobiltelefon, műholdas televízió- és rádiócsatornák, GPS és időjárás-előrejelzés nélkül.

http://www.theatlantic.com/doc/200809/space-war