Aripaev
A lett kormány szombati döntése alapján állami kezelésbe vette az Parex Bankot írja az észtországi napilap, az Aripaev.
Az egyetlen állami tulajdonban lévő lettországi bank a Jelzálog és
Földhitelbank szimbolikusan 2 latért (mindegy 3,5 euróért) vette meg a
Parex Bankot. A lépéssel a csődeljárás megindítását kívánták elkerülni,
s a legnagyobb betétállománnyal rendelkező, más baltikumi országokban
is jelenlévő Parex Bank stabilitását és további működését kívánták
elősegíteni. Nemcsak a magas egyéni és vállalati betétállomány miatt
folyamodtak e megoldáshoz, hanem az is indokolta a gyors döntést, hogy
a Parex hatalmas bankközi kölcsönt halmozott föl, amelyet 2009-ben
kellett volna visszafizetnie.
A pánik elkerülése végett folyamodtak a pénzügyi szakemberek e
megoldáshoz, mivel a nehézségek hírére számos betétes vette ki pénzét a
bankból, és ez súlyos likviditási problémát eredményezett. A bank új
vezetése az eddigi Parex bankos folyószámlák és bankkártyák, betétek
zavartalan működéséről és garanciájáról biztosítja az ügyfeleket. Az
állami segítségnyújtás azonban rontotta Lettország gazdasági
besorolását, az elemző cégek szerint pedig a pénzügyi válság
súlyosbodott a baltikumi országban.
Az Észt Nemzeti Bank vezető elemzője úgy látja: Észtországban nem
kellett hasonló lépéseket tenni, ami az észt pénzügyi helyzet
viszonylagos stabilitását mutatja, és ezzel plusz pontokat szerzett a
Riga és Tallinn között, a baltikumi pénzügyi és gazdasági vezető
szerepért folyó küzdelemben.
Az észt vállalkozók legerősebb lobbycsoportja (Targa Eesti Mõttekoda) a
külföldi monetáris tartalékok hazahozatalát és észtországi kereskedelmi
bankokban való elhelyezését javasolja a kormánynak – tudható meg az Aripaev
egy másik cikkéből. A pénzügyi válság miatt nehéz kölcsönhöz jutni az
észt bankokban, amely főleg a vállalkozásokat sújtja, ezért tette meg
javaslatát az észt vállalkozókat tömörítő csoport a külföldi tartalékok
mozgósítására. Az észt pénzügyi tartalékok háromnegyede külföldön
halmozódott föl (25 milliárd koronából 17 milliárd), amelynek
észtországi bankokban való elhelyezése a hitelkamatok csökkenését és a
hitelek volumenének növekedését eredményezhetné a vállalkozói
lobbycsoport szerint.
A javaslatot igen megfontolandónak tarja az Észt Államkincstár
vezetője, mivel szerinte a kereskedelmi bankoknak nem kell semmilyen
burkolt vagy nyílt állami segítség a válság megoldására. Valamint azt
is hozzátette, hogy szerinte a pénz nem érne el közvetlenül a
vállalkozásokig, mivel az észtországi kereskedelmi bankok svéd
tulajdonban vannak, a pénz tovább áramlana Skandináviába, ezáltal az
észt tartalékok esetleges mozgósítása a svéd financiális válság
megoldását segítené, amely természetesen nem érdeke a baltikumi
országnak.
Az ötletet elveti az Észt Fejlesztési Alap és a Nemzeti Bank vezetősége
is, kiegészítve az Államkincstár indokait azzal, hogy a tartalékok
megbontása kockázatos lépés, mivel az esetlegesen tovább mélyülő
válságban már nem marad más felhasználható forrás. Mivel szerintük
nincs likviditási probléma Észtországban, és a lépéssel nem csökkenne
jelentősen a hitelkamat, az ötlet nem járulna hozzá pénzügyi
stabilitáshoz. Hozzátették még, hogy a válság globális jellegű, ezért a
helyi megoldások helyett magasabb szintű orvoslásra van szükség a
gazdasági életben. Egyedül a Hansabank (Swedbank) vezetői üdvözölték a
vállalkozói lobby javaslatát; szerintük az mindenképpen nagyobb
likviditást és gazdasági mozgást eredményezne.
http://www.ap3.ee/Default2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése