Rigában
a Szovjetunió összeomlása óta nem látott tömegek vonultak utcára a
gazdasági válság miatt. A tüntetők a kormány lemondását követelték, és
előrehozott választásokat akartak. Philip P. Pan, a The Washington Post
tudósítója szerint a volt szocialista országok elitjei elvesztették az
emberek bizalmát. A gazdasági válság megfékezése jelentős áldozatokkal
járó reformokat tesz szükségessé, amelyeket nem lehet széles társadalmi
támogatás és konszenzus nélkül megvalósítani. Egyes szakértők szerint
Kelet-Európában a korrupt kormányokkal szembeni elégedetlenség ellenére
töretlen a demokratikus intézményekkel szembeni bizalom. Mások a
nacionalizmus és az autoritárius politikusok megerősödésétől tartanak.
Pan
felidézi, hogy a Riga történelmi belvárosában gyülekező tömeg eleinte
békésen viselkedett, de aztán elszabadultak az indulatok: néhány száz
dühös lett boltok ablakait törte be, és kővel dobálta a rendőrséget,
macskaköveket hajigált a parlament épületére.
A rigai
tüntetések nem egyedülállók. „Európa szélein, ahol a kis államoknak
nincs lehetősége a nemzetgazdaság védelmére, hasonló megmozdulásokra
került sor az elmúlt hetekben. Az elégedetlenség miatt kirobbant
zavargások Kelet-Európában könnyen elsöpörheti a korrupt és egyre
népszerűtlenebb kormányokat."
Litániában hétezer tüntető csapott
össze a rendőrsséggel, és kisebb zavargások robbantak ki Bulgáriában és
Csehországban. De nem csak a volt szocialista országokban vonultak
utcára az elégedetlenek. Görögországban hetek óta folyamatosak a
tüntetések és az összecsapások. Izlandon ezrek követelték a kormány
távozását - sikerrel. Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutalap
elnöke arra figyelmeztetett, hogy bárhol hasonló zavargások törhetnek
ki. A leginkább veszélyeztetett országoknak Lettországot,
Magyarországot, Fehéroroszországot és Ukrajnát nevezte. „A helyzet
komoly, és még súlyosabbá válhat az elkövetkező hónapok során" -
nyilatkozta a BBC-nek.
Ezúttal azonban nem a gazdasági rendszer
az elégedetlenség célpontja - véli Pan. Ellentétben az 1930-as és az
1960-as évek válságaival, amelyek következtében megerősödtek a
szélsőségek, a kelet-európai tüntetők nem a demokratikus
intézményrendszer és a szabadpiaci kapitalizmus megdöntésére
törekszenek, hanem a korrupt elit ellen lázadnak, akik nem törődnek a
hétköznapi emberek problémáival.
A volt szocialista országok
polgárai a kilencvenes évek középén abban a reményben viselték el a
gazdasági átalakítással járó életszínvonal-visszaesést, hogy a
kapitalizmus megerősödése és az euroatlanti integráció után nyugati
jólétben élhetnek.
Most azonban újabb súlyos gazdasági
problémákkal kell szembenézniük: Kelet-Európa országaiban a korábbi
évek jelentős növekedése drámaian lelassul, sőt recesszióba fordul, nő
a munkanélküliség és államcsőd veszélye fenyeget. A politikai elittel
szembeni, a szocializmus idejéből származó általános bizalmatlanság a
gazdasági válság hatására egyre inkább megerősödik: sokan az ígéreteket
be nem váltó, korrupt elitet hibáztatják a bajokért. Az embereknek nem
a szabadpiaci kapitalizmusból, hanem a demagóg ígéretekből van elegük.
Közvélemény-kutatások szerint a lett kormány rendkívül népszerűtlen - a
választók mindössze 10 százaléka szavazna a kormánypártokra - , de a
demokráciába vetett hit mégsem rendült meg. „Nem több, hanem kevesebb
demokráciát akarunk" - idézi Pan az egyik fiatal rigai tüntetőt. Egy
másik az EU-tagság fontosságát hangsúlyozza, azt remélve, hogy az
európai intézmények valamelyest ellenőrizni tudják a lett kormányt.
A
feszültségeket fokozza, hogy a kormányok az IMF-hitelek feltételéül
szabott követelményeket egyeztetés és társadalmi konszenzus kialakítása
nélkül vezették be. A reformoknak nincs meg a kellő támogatottsága.
Lettországban a tüntetők elsősorban ezért követelik a kormány
lemondását. „Elemzők szerint Kelet-Európa több államára is hasonló sors
vár, és a választások időpontján múlhat, hogy a kormányok hatalmon
maradhatnak-e" - írja Pan. A nemrég megválasztott litván és román
kormánynak valamivel jobbak a kilátásai. Anders Alsund washingtoni
közgazdász szerint viszont Lettországnak érdemes lenne megfontolnia az
előrehozott választás lehetőségét. „Az emberek támogatása nélkül nem
lehet kormányozni."
Jonathan Eyal londoni biztonságpolitikai
szakértő még kevésbé optimista. Arra figyelmeztetett, hogy a politikai
elit bizalomveszetésének következtében a kelet-európai államokban
megerősödhet a nacionalizmus, és az elégedetlenek könnyen a nemzeti- és
etnikai kisebbségek ellen fordulhatnak. Eyal könnyen elképzelhetőnek
tartja, hogy a volt szocialista országokban az autoritárius politikai
népszerűsége jelentősen nőhet.
http://www.washingtonpost.com/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése