Radikális
muszlim imámok és különféle nacionalista politikusok fenyegetik
Szarajevó multikulturális örökségét - figyelmeztet riportjában Walter Mayr a Spiegel Online-on.
Az arab adományoknak köszönhetően a mélyen vallásos hit új követőkre
talált. „A balkáni Jeruzsálemben" az iszlámisták csillaga emelkedőben
van.
A mecsetekben Izrael pusztulását jósolják az imámok:
„cionista terroristák", „emberbőrbe bújt állatok", gázai „koncentrációs
tábor", „a zsidó pszeudo-állam végének kezdete". A pénteki ima idején
mintegy 4000 hívő - a nők szigorúan elkülönítve - hallgatja az imámot a
szarajevói Fahd Király Mecsetben, amely az egykori szaúdi uralkodóról
kapta a nevét. Később Nezim Halilovic imám vendégszerető családja
körében fogad. A meleg családi hangulat és a négy gyermek vidámsága
éles ellentétben áll a mecsetben elmondottakkal.
A Fahd Király
Mecsetet több millió dolláros szaúdi adományból építették, ez a Balkán
legnagyobb muszlim imaháza. A mecset mágnesként vonzza a
bosznia-hercegovinai iszlám fundamentalistákat, az imám pedig állítólag
a vahhábiták patronáltja, jóllehet ők „szalafistáknak" nevezik magukat
a szunnita iszlám egyik ultrakonzervatív irányzata nyomán. Halilovic
szerint a vahhábizmus egyenlő az al-Kaidával, az al-Kaida pedig a
világméretű terrorhálózattal. Neki ehhez semmi köze, a vallásosság
megerősödését viszont támogatja: „A Nyugatot zavarja, hogy számos
muszlim visszatér a hitére, ahelyett, hogy - mint azelőtt - mulatókba
járna, alkoholt inna, és disznóhúst enne." Sok boszniai megveti a
„Nyugatot", amiért 1992-ben az ENSZ fegyverembargót rendelt el, ami
megnehezítette a muszlimok harcát a „szerb agresszorok" ellen. Csak
négy év és 100 ezer halott után szánta rá magát a nemzetközi közösség,
hogy az Egyesült Államok vezetésével véget vessen a mészárlásnak. A
boszniai háborúban életüket vesztő civilek 80%-a muszlim volt.
Ez
a trauma mély nyomot hagyott a hagyományosan kozmopolita muszlim
bosnyákok tudatában és utat nyitott az iszlámisták számára. Évekkel
később a fundamentalisták a keresztény szerbek és horvátok támadásait
„keresztes hadjáratoknak" állították be, magukat pedig a muszlimok
rendíthetetlen védelmezőinek titulálták. Halilovic a 4. muszlim dandár
parancsnokaként maga is részt vett a háborúban. Tanúja volt annak, hogy
a Közel-Keletről és Észak-Afrikából számos vallásos harcos érkezett
Boszniába, akik az eredeti, tiszta iszlám helyreállítását akarták
elérni.
Szarajevó a Kelet és a Nyugat találkozásánál fekszik
Európa szívében, ahol muszlimok, katolikusok és ortodox keresztények
találkozhatnak, ám ha a város elvesztené a muszlimokat, s az ő
közvetítőszerepüket, akkor még robbanásveszélyesebb helyzet alakulhatna
ki. A bosnyák főváros ma is nyüzsgő, eleven, élénk az éjszakai élet. A
hagyományos iszlám viselet viszonylag ritka. Egy 2006-os vizsgálat
szerint ugyanakkor a boszniai muszlimok 3%-a, több mint 60 ezer nő és
férfi a vahhábita iszlám híve, 10% pedig szimpatizál az
erkölcsvédőkkel. Ezek az emberek esténként kis csoportokban gyülekeznek
a mecset körül, a többi muszlimtól elkülönülve imádkoznak, még a
köszönésüket sem fogadják.
A szarajevói muszlimok idősebb generációi a szakállas misszionáriusoktól kapnak kioktatást arról, mi törvényes (halál) és mi tilos (harám),
mintha ők és őseik eddig helytelen módon éltek volna. Ez ellen
tiltakozva a Császári Mecset nagytiszteletben álló imámja ideiglenesen
be is zárta az imaház kapuját, ami a 450 éves történetében először
fordult elő! A civilizációk harca az interneten is folyik, az egyik
honlapon az „istentelen" szocialista Jugoszlávia örökösei információkat
találhatnak a szalafista doktrínáról, mely szigorú erkölcsi
utasításokat tartalmaz (zenehallgatás, dohányzás tilalma stb.). A
fórumon szó esik a dzsihádról is, a hozzászólók a Fahd Király Mecsetbe
járnak imádkozni. Kérdés, létrejöhet-e egy radikális, potenciálisan
erőszakos, muszlim dominanciájú párhuzamos társadalom abban a
Bosznia-Hercegovinában, mely nemrég írta alá az Európai Unióval a
Stabilizációs és Szövetségi Szerződést.
Vannak erre utaló jelek,
erre már Resid Hafizovic, az Iszlám Egyetem professzora is felhívta a
figyelmet. A boszniai szövetségi rendőrség nemrég jelentette be, hogy
nő az „iszlámista karakterű terrorizmus" veszélye, s öngyilkos
merénylők készülődéséről is tudnak. Már letartóztatások is történtek,
sőt félreeső helyeken fegyverraktárakat és katonai felszereléseket is
találtak. 2001. szeptember 11. után fokozódott a nemzetközi nyomás a
szarajevói kormányra annak érdekében, hogy lépjen fel határozottabban a
szélsőségesek ellen. Ennek meg is lett az eredménye: a boszniai
segélyeket koordináló szaúdi megbízott irodáját bezárták és átkutatták.
Olyan hírek is elterjedtek, hogy arab támogatók 500 eurót fizettek
havonta azoknak a nőknek, akik előírásos muszlim öltözékben jártak.
Az
iszlámisták lassan, de biztosan behatolnak a szarajevói társadalomba és
kiterjesztik a befolyásukat. 2008 szeptemberében „Allah Akbar!"
felkiáltással egy kisebb csoport megzavarta az első boszniai
homoszexuális és leszbikus fesztivál rendezvényét. Egyes vahhábiták
huligánok módjára utcai verekedéseket provokálnak, amelyeket a Boszniai
Helsinki Bizottság elnöke, Srdjan Dizdarevic mélységesen elítél.
Sajnos
a politikusok radikalizálódása mindehhez jó hátteret kínál és fenyegeti
Bosznia szekuláris jellegét, valamint a muszlimok, szerbek és horvátok
kompromisszumán nyugvó egységét. Helyi politikusok követelik, hogy az
iskolai osztályokat a vallási hovatartozás szerint különítsék el
egymástól, 2008 decemberében pedig több helyen is elfogadták azt a
tilalmat, mely érintette az állami óvodákat Szarajevóban (karácsonyi
ünnepségek). A kormány és a politikai pártok felelőssége elsődleges.
Nikola Spiric szerb miniszterelnök szerint valós a veszélye annak, hogy
az ország darabokra hullik. Boszniát gyakorlatilag 1995 óta a dyatoni
békeszerződés nyomán létrehozott Főképviselet Hivatala irányítja. A
korábban rendkívül agilis Haris Silajdzic, a boszniai elnökség muszlim
képviselője a kimerültség jeleit mutatja, de még mindig őt tekintik a
muszlim érdekek legravaszabb képviselőjének. Ő nem látja Szarajevó
iszlámizálódásának jeleit, de szerinte garantálni kell, hogy a
muszlimoknak igazságot szolgáltassanak az 1990-es évek „genocídiuma"
után. Reméli, hogy a Nyugat megérti, mekkora a tét: „Bosznia kis
ország, de nagy jelkép."
Musztafa Spahic az ország legrégebbi
korániskolájának tanára, a jugoszláv időkben öt évet töltött börtönben
azzal az Alija Izetbegoviccsal, aki később Bosznia-Hercegovina elnöke
lett. Szerinte Szarajevó az európai iszlám szellemi élet erődje, s nem
fog a szaúd-arábiai fanatikusok kezébe kerülni. Egy példázattal él: „Ha
valaki ki akar itt vágni egy szilvafát, mert nem akarja, hogy pálinka
legyen a gyümölcséből, és datolyapálmát akar ültetni a helyébe,
merthogy a Próféta is datolyát evett, mi azt mondjuk neki, a mi
hazánkban a datolyapálma nem él meg."
Musztafa Ceric boszniai
főmufti külföldön népszerű, Németországban még díjat is kapott a
demokrácia terjesztéséért. Sosem hagyott kétséget afelől, hogy mélyen
hisz a liberális boszniai iszlám hagyományokban. Ugyanakkor mások a
szemére vetik, hogy szoros kapcsolatokat ápol a szalafisták táborával,
amit ő visszautasít, de azt nem tagadja, hogy az iszlám társadalom
kialakításában érdekelt.
Jasmila Zbanic rendezőnő, aki 2006-ban
Berlinben Arany Medvét kapott, filmet forgatott a Fahd Király
Mecsetről. A film szerelmi történet, amelyben a fiú a szalafizmus felé
fordul. A sztori modellje Nermin Karacic, aki harcolt a háborúban, majd
iszlámista lett. A boszniai szalafisták egyik befolyásos vezetőjeként
egy radikális szervezet élén állt, melyet a szaúdiak pénzeltek az
amerikaiak tudtával. Utóbbiak riadót csak szeptember 11. után fújtak.
Karacic szervezetét a hatóságok terroristának bélyegezték és
betiltották. „Istenre esküszöm, semmit sem tudok az al-Kaidáról" -
mondja, s állítja, semmilyen bűnt nem követett el. Ma már másképp
gondolkodik, de a háború idején a mudzsáhidok segítsége nélkül „nem
látta volna az alagút végét". Amikor pedig a hitre terelődik a szó,
Karacic bevallja, még mindig úgy érzi, szoros kapcsolatban áll külföldi
fegyvertársaival: „Még mindig úgy érzem, szalafista vagyok."
http://www.spiegel.de/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése