Faji nyugtalanság egy gyilkosság után
Brandon
McClelland meggyilkolása, jóllehet borzalmas volt, mégsem írható le
klasszikus lincselésként. A rendőrség állítása szerint két barátja egy
kisteherautóval elgázolta egy italozással töltött éjszakán. McClelland
azonban fekete volt, míg a gyanúsítottak fehérek. Az eset újabb faji
ellentétekhez vezethet Parisben, ebben a texasi kisvárosban, ahol
nemzedékek óta elterjedt volt a fajgyűlölet. Száz évvel ezelőtt még
brutális nyilvános lincselésekre is sor került - írja James C. McKinley Jr. a The New York Times-ban.
A
feketék arról panaszkodnak, hogy az igazságszolgáltatás ellenük van,
míg a fehérek a feketék körében elterjedt bűnözés, a fiatalkori
terhességek és a drogozás miatt vannak elkeseredve.
Paris
mezőgazdasági település Dallastól 100 mérföldre északkeletre, ahol
főleg gyapot- és gabonatermesztésből éltek az emberek. 1850-ben 4000
lakosa volt, a negyedük rabszolga. A bíróság előtti téren a
konföderációs déli hadsereg bronzemlékműve ma is áll, de a piactéren
semmilyen mementó sem őrzi a 19. század folyamán és a 20. század elején
ott élve elégetett vagy felakasztott feketék emlékét.
Ma 26 ezren
élnek itt, közülük 5700 fekete. Főképpen a városközpont
tőszomszédságában lévő lakótelepen élnek, gyermekeiket pedig a városi
középiskolába járatják, ahol a diákok fele fekete, a tanulmányi
eredmények pedig kifejezetten rosszak. A jobb képzést nyújtó North
Lamar High Schoolban a tanulók 86%-a fehér, a feketék pedig azt
állítják, hogy a beiskolázási körzeteket azért húzták meg így, hogy ezt
az állapotot fenntartsák.
Lamar megye legmagasabb rangú
választott tisztségviselője, M. C. Superville bíró szerint azok, akik
elégedetlenek a helyi igazságszolgáltatással, eltúlozzák a rasszizmus
szerepét a legutóbbi eseményekben. „Sok a félreértés a feketék és a
fehérek között, de nem hiszem, hogy a megyében szisztematikus faji
diszkrimináció uralkodna" - vallja. Ennek ellenére a szövetségi
igazságügyi minisztérium közvetítő csapatot küldött a helyszínre, hogy
rávegye a lakókat a problémák megbeszélésére és a lehetséges megoldások
kidolgozására.
Januárban több mint százan, fehérek és feketék
gyűltek össze és mondták el sérelmeiket, a közvetítők pedig igyekeztek
fenntartani a rendet. Jelen voltak a dallasi Új Fekete Párducok Párt
tagjai, akik rasszizmussal vádolták a helyi hatóságokat, és idősebb
fekete parisi lakosok, akik pedig azt vetették a fiatal feketék
szemére, hogy a mai problémákat az évtizedekkel ezelőtti Jim
Crow-korszakkal (az iskolákban, nyilvános helyeken, közlekedési
eszközökön, éttermekben stb. érvényesülő szegregációs törvények
időszaka 1876-1965 között - a szerk.) hozzák párhuzamba.
McClelland
meggyilkolása Lamar megye határain túl is figyelmet keltett, mert
emlékeztetett egy másik faji alapú gyilkosságra, amelyet 1998-ban
Jasperben követtek el. Három, fehér felsőbbséget valló férfi elfogta a
fekete James Byrd Jr.-t, akit kötélen teherautóval addig húztak maguk
után, amíg meg nem halt. A 24 éves McClelland hasonlóan végezte,
holttestére, összeroncsolt koponyájára az út mentén találtak rá. A
szegény sorsú fiatalember régóta barátságban állt a két 27 éves
gyanúsítottal, akik a rendőrség feltételezése szerint együtt
szórakoztak McClellanddel, majd összevesztek vele, elgázolták és magára
hagyták. Később elmentek az anyjához és elmondták neki, hogy a fiát
gyalogosan ott hagyták az út szélén, mert összekaptak azon, hogy
melyikük vezessen. Ezt a rendőrök először elhitték és cserbenhagyásos
gázolásnak tartották az esetet, később azonban megváltoztatták a
véleményüket, amikor McClelland vérét megtalálták a kisteherautón. A
vádlottak azóta is tagadnak.
Az ügyet bonyolítja, hogy az egyik
vádlott, Finley 2003-ban - állítása szerint gondatlanságból - lelőtt
egy embert, aki fehér volt. Három évet töltött börtönben. Ráadásul
McClelland a tárgyaláson a barátjának, Finley-nek megpróbált hamis
alibit igazolni, amiért egy év börtönbüntetést kapott. Emiatt a
barátság miatt gondolta a rendőrség azt, hogy nem rasszista indítékok
állhattak McClelland meggyilkolásának hátterében.
Az áldozat
anyja szerint az első vizsgálatokat szakszerűtlenül folytatták le. A
nyomozók nyilvánvaló bizonyítékokat nem vettek észre vagy figyelembe a
helyszínen. Szerinte a polgárjogi harcosok nyomásának köszönhető, hogy
a vádlottakat letartóztatták. „Szőnyeg alá akarták söpörni az ügyet" -
állítja.
A gyilkosság egy évvel azután történt, hogy ugyanitt egy
másik eset is felkeltette a rasszizmus gyanúját. Superville bíró egy
évre a fiatalkorúak börtönébe küldött egy 14 éves fekete lányt, amiért
nekilökött a falnak egy teremfelügyelő tanárt. Három hónappal korábban
viszont próbaidőre bocsátott egy 14 éves fehér lányt, aki felgyújtotta
a családi házukat. Az aránytalan ítéleteket heves tiltakozások
követték. A bíró szerint azonban szó sem volt rasszizmusról, a fekete
kislánynak már azelőtt súlyos magatartásproblémái voltak, az anyja
pedig elutasított minden együttműködést az állami hatóságokkal lánya
magatartását megváltoztatandó.
Az anya persze úgy véli, lányát
„szándékosan juttatták börtönbe". Többször is tiltakozott az
iskolaszéknél amiatt, hogy nem azonos súlyú büntetéseket szabnak ki a
fekete és a fehér diákokra. Az emiatt feldühödött tisztviselők szerinte
a lányán álltak bosszút.
Paris polgármestere, a fehér Jesse James
Freelen szerint az ilyen vélekedések nem „a kommunikációhiány"
eredményei. Emlékeztet arra, hogy az elődje fekete volt, akit a város
szabadon választott meg. Megjegyzi: „Remélem, megoldjuk azokat a
problémákat, amelyekről azt hiszem, nem is olyan nagyok, mint
gondoljuk."
http://www.nytimes.com/2009/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése