The
Jerusalem Post, Háárec, Dissent, The Huffington Post, The Economist,
Time, The Guardian, The International Herald Tribune, The Atlantic, The
Independent, Neue Zürcher Zeitung
A gázai offenzíva kapcsán sokan háború bűnök elkövetésével vádolták Izraelt. A harcok lezárulta után indított izraeli vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a katonák nem sértették meg a hadviselés nemzetközi jogi és erkölcsi normáit. A héten napvilágot látott katonai beszámolók miatt azonban újra feltámadt a vita az izraeli hadsereg által elkövetett esetleges embertelenségek körül.
A két hónapja véget ért 22 napos offenzíva közben és után is sokan a hadviselés nemzetközi szabályainak megsértésével vádolták az izraeli védelmi erőket. A Human Rights Watch egyebek között azt állította, hogy a katonák polgári célpontok ellen vetették be a rendkívül súlyos égési sérüléseket okozó foszfor tartalmú lövedékeket. Az izraeli hadsereg visszautasította a vádakat: először azzal, hogy egyáltalán nem használnak be foszfor tartalmú lövedékeket, később azt állítva, hogy lakott területen nem vetettek be ilyen lőszert.
Mások a civilekkel szembeni fellépést kifogásolták, és azért bírálták Izraelt, mert nem tesz meg mindent a polgári áldozatok számának minimalizálása érdekében, ahogyan ezt a háború nemzetközi normái és a jó erkölcs megkövetelik. A The Guardian januárban szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy az izraeli hadsereg fehér zászlóval menekülő civileket is támadott.
Michael Walzer, tekintélyes amerikai politikai filozófus, az igazságos háború kérdésének szaktekintélye még január elején, a harcok közepette kifejtette, hogy a katonák még a legitim célból indított háborúban is kötelesek a hadviselés normáinak betartására. Walzer az Igazságos és igazságtalan háborúk című könyvében megfogalmazott alapelvre utalt, amely különbséget tesz az igazságos okból indított és az igazságos eszközökkel vívott háborúk között. A nemzetközi jogi és erkölcsi szempontból egyaránt igazságos okból indított katonai csapás sem legitimálhatja az aránytalan erő alkalmazását és a polgári áldozatokkal szembeni kegyetlenséget. Az amerikai politikai filozófus a gázai háború kapcsán megerősítette, hogy bár a polgári áldozatok száma nem csökkenthető nullára - már csak azért sem, mert a Hamász előszeretettel telepített rakétaállomásokat lakóházak és mecsetek szomszédságába -, az izraeli katonáknak akár biztonságuk kockáztatása árán is törekednie kell a civilekkel szembeni kíméletre.
Mint arról a The Economist beszámolt, az izraeli haderő következetesen kitartott mellette, hogy mindent elkövetnek a civilek megóvása érdekében, és a Hamászt hibáztatták a polgári áldozatokért.
Az izraeli védelmi erők válasza azonban nem mindenkit elégített ki. Az Arab Liga és a Nemzetközi Vöröskereszt a háború vége óta szeretné elérni, hogy Izrael ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság vádat emeljen emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt - írta március elején a The Guardian.
A héten ismét fellángoltak a gázai hadművelet során alkalmazott izraeli erő arányossága körüli viták, miután a Háárec nyilvánosságra hozta az offenzívában résztvevő katonák nyilatkozatát. A tivoni Orani Egyetem egyik katonai előkészítő kurzusán a hadműveletek során besorozott fiatalok élménybeszámolójából eddig nem ismert részletekre derült fény. „Az Öntött Ólom hadművelet során a laza előírások lehetővé tették, hogy az izraeli erők palesztin civileket gyilkoljanak és házakat romboljanak le" - írta szerdán az izraeli napilap, és egyúttal részleteket közölt a nyilatkozatokból. A hadműveletben résztvevő katonák arról számoltak be, hogy a hadsereg vezetése utasításba adta, hogy a felszólítás ellenére a házaikban maradt palesztinokat automatikusan terroristának tekintsék és lőjék agyon. „A palesztinok élete sokkal, sokkal kevesebbet ért, mint a katonáinké" - mesélte az egyik szemtanú. Egy másik fiatal katona arról számolt be, hogy a parancsnoka a teljesen ártalmatlannak tűnő, minden bizonnyal eltévedt, az izraeli csapatoktól 100 méterre tartózkodó palesztin idős asszony lelövésére utasította a mesterlövészeket. „A beszámolók ellentmondani látszanak az Izraeli Védelmi Erők azon állításának, hogy a katonák mindent elkövettek a hadviselés erkölcsi szabályainak betartása érdekében."
A Háárec másnap, csütörtökön közölte az izraeli katonák beszámolóinak teljes szövegét. Az újabb beszámolókból kiderül, hogy több katona is kifogásolta, hogy automatikusan terroristának kellene tekinteni, és le kellene mészárolni azokat a palesztinokat, akik a felszólítás ellenére sem hagyták el házaikat. „Tényleg nem tudtam mire vélni a dolgot. Nekünk azt mondták a feletteseink, hogy a házaikban maradt palesztinok saját felelősségükre döntöttek úgy, hogy nem távoznak. Pedig valójában csak nem volt hova menniük" - mesélte az egyik fiatal.
Egy másikuk azt hozta fel az izraeli védelmi erők mentségére, hogy a harctéren a katonáknak gyors döntéseket kell hozniuk, és a helyszínen gyakran nem lehet megkülönböztetni az ártatlan, a tiltott zónába véletlenül keveredett civileket és a Hamász szélsőségeseit. A kurzusvezető erre azt kérdezte, hogy kivizsgálták-e a hasonló eseteket. A katonák azt mondták, hogy nincs tudomásuk arról, hogy vizsgálat indult volna az említett esetek miatt. Az egyik fiatal szerint a hadseregnek nem érdeke, hogy kiderítse, pontosan mi történt a harctéren.
A beszélgetés teljes anyagból az is kiderül, hogy az Izraeli Védelmi Erők rabbinátusa „az Ígéret Földjének elfoglalását akadályozó idegenek" elleni harcként állította be a gázai hadműveletet. „A rabbinátus üzenetének lényege ez volt, és a katonák közül sokan vallásháborúnak tekintették a küldetést" - mesélte az egyik gázai veterán.
A The International Herald Tribune által megkérdezett szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy a civilekkel szembeni fellépés megítélést nagyon megnehezíti, hogy a Hamász a múltban többször civilnek álcázott öngyilkos merénylőkkel, esetenként nőkkel hajtatott végre terrorcselekményeket és támadásokat. Akadt olyan katonai szakértő is, aki kétségbe vonta a beszámolók hitelességét arra hivatkozva, hogy évtizedes szolgálati ideje alatt mindvégig azt tapasztalta, hogy a hadsereg mindent elkövet a civilek védelmében. Yaron Ezrahi, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora szerint viszont elképzelhető, hogy Gázában az izraeli erők az elrettentésre törekedtek, és meg akarták mutatni, hogy a kegyetlenségtől sem riadnak vissza. Ami Ayalon nyugalmazott izraeli tábornok a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy az Izraeli Védelmi Erők Gázában félretették az erkölcsöt, és kizárólag a katonai erőfölény érvényesítését tartották szem előtt. Jeffrey Goldberg, a The Atlantic tekintélyes publicistája arra hívta fel a figyelmet, hogy az izraeli hadsereg által elkövetett brutális cselekmények miatt nem csak a katonákat, hanem Izrael államot fogják hibáztatni.
Az Izraeli Védelmi Erők parancsnoksága a résztvevők beszámolóinak nyilvánosságra kerülése után vizsgálatot rendelt el - adta hírül a Háárec pénteken. „Az Izraeli Védelmi Erők vezetésének nem volt tudomása a katonák által említett eseményekről" - nyilatkozta a hadsereg szóvivője. A katonaság jelezte, hogy mindenki segítségére számít, aki az ügy kivizsgálásával kapcsolatos információval rendelkezik. Ehud Barak védelmi miniszter ígértet tett rá, hogy alaposan utánajárnak mindennek. Utalt arra is, hogy bármi történt is, a hadsereg vezetése nem adott parancsot olyan cselekedetekre, amelyek ellentétesek a hadviselés erkölcsével.
Sokan azt akarják, ha az izraeli hadsereg helyett nemzetközi vizsgálat indulna a történtek tisztázása érdekében. Az Amnesty International és a hágai Nemzetközi Bíróság több bírája azt szeretné, ha az ENSZ vizsgálná ki, hogy történt-e emberiség elleni bűncselekmény. Richard Falk, az ENSZ emberi jogi megbízottja, aki korábban is hevesen bírálta Izraelt úgy vélte, hogy a nyilatkozatok bizonyítják, hogy Izrael emberiség elleni bűncselekményeket követett el.
Eyal Benvenisti, a Háárec kolumnistája már februárban is úgy érvelt, hogy Izraelnek elemi érdeke a háborús cselekmények és a polgári áldozatokkal szembeni fellépés alapos és elfogulatlan kivizsgálása. Így például tisztázni lehetne, hogy ha történtek is hibák, azok nem feltétlenül minősülnek emberiség elleni bűncselekménynek. „És a vizsgálattal Izrael azt is kifejezésre juttatná, hogy komolyan veszi és igyekszik betartani a hadviselés szabályait."
Hasonló szellemben érvelt a brit The Telegraph is az újabb információk nyilvánosságra kerülése után. Azzal, hogy Izrael kivizsgálja a történteket bizonyíthatja, hogy az izraeli társadalom elutasítja az embertelenséget. „Izrael ereje nem csak a hadsereg katonai erejében rejlik, hanem a nyílt társadalomban és annak értékeiben. Ha Izrael nem számolja fel az embertelenséget a hadseregben, akkor sokkal súlyosabb veszteséget okoz saját magának, mint amekkorát a Hamász és a Hezbollah képes lenne."
A Neue Zürcher Zeitung sorkatonák és alacsonyabb beosztású tisztek beszámolóira hivatkozik, akik elmondták, hogy lazítottak a fegyverhasználatra vonatkozó szabályokon, esetenként pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyták őket. Ha az állítások igaznak bizonyulnak, ez a háborús játékszabályok semmibe vételével jelentene egyet, ráadásul szöges ellentétben állna az izraeli hadsereg önképével is. A hadsereg jogi részlege azt közölte, hogy utánajár a Hááretzben részletesen közölt beszámolóknak.
Annyi mindenképpen tény, írta a zürichi napilap, hogy Izraelben az utóbbi években sokat sötétedett az ellenségkép, és ez a hadseregen belül az emberi élet értékének alábecsüléséhez vezetett. Ugyanakkor örvendetesnek tartja, hogy a katonák tanúvallomásait komolyan veszik és nyilvánosan mérlegelik.
Egy izraeli terror-elhárítási intézet eheti közlése szerint nem felelnek meg a valóságnak a Palesztin Emberi Jogi Központ (PEJK) adatai, melyek szerint a gázai harcok 1434 palesztin halálos áldozata közül 960-an polgári személyek voltak - számol be egy kapcsolódó hírről a zürichi napilap. Az intézet munkatársai összevetették a PEJK listáját és a Hamasz illetve más szervezetek honlapjain említett áldozatok nevét, és megállapították, hogy az állítólagos polgári áldozatok közül többeket harcban elesett hősökként dicsőítenek. Az izraeli hadsereg szóvivői hangsúlyozzák, hogy a halottak többségét nem a lakóterületek ellen végrehajtott támadások során, hanem harcban, illetve fegyveresek üldözése során lőtték le.
A gázai offenzíva kapcsán sokan háború bűnök elkövetésével vádolták Izraelt. A harcok lezárulta után indított izraeli vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a katonák nem sértették meg a hadviselés nemzetközi jogi és erkölcsi normáit. A héten napvilágot látott katonai beszámolók miatt azonban újra feltámadt a vita az izraeli hadsereg által elkövetett esetleges embertelenségek körül.
A két hónapja véget ért 22 napos offenzíva közben és után is sokan a hadviselés nemzetközi szabályainak megsértésével vádolták az izraeli védelmi erőket. A Human Rights Watch egyebek között azt állította, hogy a katonák polgári célpontok ellen vetették be a rendkívül súlyos égési sérüléseket okozó foszfor tartalmú lövedékeket. Az izraeli hadsereg visszautasította a vádakat: először azzal, hogy egyáltalán nem használnak be foszfor tartalmú lövedékeket, később azt állítva, hogy lakott területen nem vetettek be ilyen lőszert.
Mások a civilekkel szembeni fellépést kifogásolták, és azért bírálták Izraelt, mert nem tesz meg mindent a polgári áldozatok számának minimalizálása érdekében, ahogyan ezt a háború nemzetközi normái és a jó erkölcs megkövetelik. A The Guardian januárban szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy az izraeli hadsereg fehér zászlóval menekülő civileket is támadott.
Michael Walzer, tekintélyes amerikai politikai filozófus, az igazságos háború kérdésének szaktekintélye még január elején, a harcok közepette kifejtette, hogy a katonák még a legitim célból indított háborúban is kötelesek a hadviselés normáinak betartására. Walzer az Igazságos és igazságtalan háborúk című könyvében megfogalmazott alapelvre utalt, amely különbséget tesz az igazságos okból indított és az igazságos eszközökkel vívott háborúk között. A nemzetközi jogi és erkölcsi szempontból egyaránt igazságos okból indított katonai csapás sem legitimálhatja az aránytalan erő alkalmazását és a polgári áldozatokkal szembeni kegyetlenséget. Az amerikai politikai filozófus a gázai háború kapcsán megerősítette, hogy bár a polgári áldozatok száma nem csökkenthető nullára - már csak azért sem, mert a Hamász előszeretettel telepített rakétaállomásokat lakóházak és mecsetek szomszédságába -, az izraeli katonáknak akár biztonságuk kockáztatása árán is törekednie kell a civilekkel szembeni kíméletre.
Mint arról a The Economist beszámolt, az izraeli haderő következetesen kitartott mellette, hogy mindent elkövetnek a civilek megóvása érdekében, és a Hamászt hibáztatták a polgári áldozatokért.
Az izraeli védelmi erők válasza azonban nem mindenkit elégített ki. Az Arab Liga és a Nemzetközi Vöröskereszt a háború vége óta szeretné elérni, hogy Izrael ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság vádat emeljen emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt - írta március elején a The Guardian.
A héten ismét fellángoltak a gázai hadművelet során alkalmazott izraeli erő arányossága körüli viták, miután a Háárec nyilvánosságra hozta az offenzívában résztvevő katonák nyilatkozatát. A tivoni Orani Egyetem egyik katonai előkészítő kurzusán a hadműveletek során besorozott fiatalok élménybeszámolójából eddig nem ismert részletekre derült fény. „Az Öntött Ólom hadművelet során a laza előírások lehetővé tették, hogy az izraeli erők palesztin civileket gyilkoljanak és házakat romboljanak le" - írta szerdán az izraeli napilap, és egyúttal részleteket közölt a nyilatkozatokból. A hadműveletben résztvevő katonák arról számoltak be, hogy a hadsereg vezetése utasításba adta, hogy a felszólítás ellenére a házaikban maradt palesztinokat automatikusan terroristának tekintsék és lőjék agyon. „A palesztinok élete sokkal, sokkal kevesebbet ért, mint a katonáinké" - mesélte az egyik szemtanú. Egy másik fiatal katona arról számolt be, hogy a parancsnoka a teljesen ártalmatlannak tűnő, minden bizonnyal eltévedt, az izraeli csapatoktól 100 méterre tartózkodó palesztin idős asszony lelövésére utasította a mesterlövészeket. „A beszámolók ellentmondani látszanak az Izraeli Védelmi Erők azon állításának, hogy a katonák mindent elkövettek a hadviselés erkölcsi szabályainak betartása érdekében."
A Háárec másnap, csütörtökön közölte az izraeli katonák beszámolóinak teljes szövegét. Az újabb beszámolókból kiderül, hogy több katona is kifogásolta, hogy automatikusan terroristának kellene tekinteni, és le kellene mészárolni azokat a palesztinokat, akik a felszólítás ellenére sem hagyták el házaikat. „Tényleg nem tudtam mire vélni a dolgot. Nekünk azt mondták a feletteseink, hogy a házaikban maradt palesztinok saját felelősségükre döntöttek úgy, hogy nem távoznak. Pedig valójában csak nem volt hova menniük" - mesélte az egyik fiatal.
Egy másikuk azt hozta fel az izraeli védelmi erők mentségére, hogy a harctéren a katonáknak gyors döntéseket kell hozniuk, és a helyszínen gyakran nem lehet megkülönböztetni az ártatlan, a tiltott zónába véletlenül keveredett civileket és a Hamász szélsőségeseit. A kurzusvezető erre azt kérdezte, hogy kivizsgálták-e a hasonló eseteket. A katonák azt mondták, hogy nincs tudomásuk arról, hogy vizsgálat indult volna az említett esetek miatt. Az egyik fiatal szerint a hadseregnek nem érdeke, hogy kiderítse, pontosan mi történt a harctéren.
A beszélgetés teljes anyagból az is kiderül, hogy az Izraeli Védelmi Erők rabbinátusa „az Ígéret Földjének elfoglalását akadályozó idegenek" elleni harcként állította be a gázai hadműveletet. „A rabbinátus üzenetének lényege ez volt, és a katonák közül sokan vallásháborúnak tekintették a küldetést" - mesélte az egyik gázai veterán.
A The International Herald Tribune által megkérdezett szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy a civilekkel szembeni fellépés megítélést nagyon megnehezíti, hogy a Hamász a múltban többször civilnek álcázott öngyilkos merénylőkkel, esetenként nőkkel hajtatott végre terrorcselekményeket és támadásokat. Akadt olyan katonai szakértő is, aki kétségbe vonta a beszámolók hitelességét arra hivatkozva, hogy évtizedes szolgálati ideje alatt mindvégig azt tapasztalta, hogy a hadsereg mindent elkövet a civilek védelmében. Yaron Ezrahi, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora szerint viszont elképzelhető, hogy Gázában az izraeli erők az elrettentésre törekedtek, és meg akarták mutatni, hogy a kegyetlenségtől sem riadnak vissza. Ami Ayalon nyugalmazott izraeli tábornok a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy az Izraeli Védelmi Erők Gázában félretették az erkölcsöt, és kizárólag a katonai erőfölény érvényesítését tartották szem előtt. Jeffrey Goldberg, a The Atlantic tekintélyes publicistája arra hívta fel a figyelmet, hogy az izraeli hadsereg által elkövetett brutális cselekmények miatt nem csak a katonákat, hanem Izrael államot fogják hibáztatni.
Az Izraeli Védelmi Erők parancsnoksága a résztvevők beszámolóinak nyilvánosságra kerülése után vizsgálatot rendelt el - adta hírül a Háárec pénteken. „Az Izraeli Védelmi Erők vezetésének nem volt tudomása a katonák által említett eseményekről" - nyilatkozta a hadsereg szóvivője. A katonaság jelezte, hogy mindenki segítségére számít, aki az ügy kivizsgálásával kapcsolatos információval rendelkezik. Ehud Barak védelmi miniszter ígértet tett rá, hogy alaposan utánajárnak mindennek. Utalt arra is, hogy bármi történt is, a hadsereg vezetése nem adott parancsot olyan cselekedetekre, amelyek ellentétesek a hadviselés erkölcsével.
Sokan azt akarják, ha az izraeli hadsereg helyett nemzetközi vizsgálat indulna a történtek tisztázása érdekében. Az Amnesty International és a hágai Nemzetközi Bíróság több bírája azt szeretné, ha az ENSZ vizsgálná ki, hogy történt-e emberiség elleni bűncselekmény. Richard Falk, az ENSZ emberi jogi megbízottja, aki korábban is hevesen bírálta Izraelt úgy vélte, hogy a nyilatkozatok bizonyítják, hogy Izrael emberiség elleni bűncselekményeket követett el.
Eyal Benvenisti, a Háárec kolumnistája már februárban is úgy érvelt, hogy Izraelnek elemi érdeke a háborús cselekmények és a polgári áldozatokkal szembeni fellépés alapos és elfogulatlan kivizsgálása. Így például tisztázni lehetne, hogy ha történtek is hibák, azok nem feltétlenül minősülnek emberiség elleni bűncselekménynek. „És a vizsgálattal Izrael azt is kifejezésre juttatná, hogy komolyan veszi és igyekszik betartani a hadviselés szabályait."
Hasonló szellemben érvelt a brit The Telegraph is az újabb információk nyilvánosságra kerülése után. Azzal, hogy Izrael kivizsgálja a történteket bizonyíthatja, hogy az izraeli társadalom elutasítja az embertelenséget. „Izrael ereje nem csak a hadsereg katonai erejében rejlik, hanem a nyílt társadalomban és annak értékeiben. Ha Izrael nem számolja fel az embertelenséget a hadseregben, akkor sokkal súlyosabb veszteséget okoz saját magának, mint amekkorát a Hamász és a Hezbollah képes lenne."
A Neue Zürcher Zeitung sorkatonák és alacsonyabb beosztású tisztek beszámolóira hivatkozik, akik elmondták, hogy lazítottak a fegyverhasználatra vonatkozó szabályokon, esetenként pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyták őket. Ha az állítások igaznak bizonyulnak, ez a háborús játékszabályok semmibe vételével jelentene egyet, ráadásul szöges ellentétben állna az izraeli hadsereg önképével is. A hadsereg jogi részlege azt közölte, hogy utánajár a Hááretzben részletesen közölt beszámolóknak.
Annyi mindenképpen tény, írta a zürichi napilap, hogy Izraelben az utóbbi években sokat sötétedett az ellenségkép, és ez a hadseregen belül az emberi élet értékének alábecsüléséhez vezetett. Ugyanakkor örvendetesnek tartja, hogy a katonák tanúvallomásait komolyan veszik és nyilvánosan mérlegelik.
Egy izraeli terror-elhárítási intézet eheti közlése szerint nem felelnek meg a valóságnak a Palesztin Emberi Jogi Központ (PEJK) adatai, melyek szerint a gázai harcok 1434 palesztin halálos áldozata közül 960-an polgári személyek voltak - számol be egy kapcsolódó hírről a zürichi napilap. Az intézet munkatársai összevetették a PEJK listáját és a Hamasz illetve más szervezetek honlapjain említett áldozatok nevét, és megállapították, hogy az állítólagos polgári áldozatok közül többeket harcban elesett hősökként dicsőítenek. Az izraeli hadsereg szóvivői hangsúlyozzák, hogy a halottak többségét nem a lakóterületek ellen végrehajtott támadások során, hanem harcban, illetve fegyveresek üldözése során lőtték le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése