A globális demokrácia állapota

„Pánikkeltők a demokráciák gyengülésére vonatkozó összegzések"
openDemocracy

Az elmúlt években számos olyan elemzés és felmérés látott napvilágot, amely a demokrácia visszaszorulásáról számolt be. Rodrigo de Almeida brazil társadalomtudós szerint azonban alaptalanok a demokrácia globális gyengülésével kapcsolatos értékelések. Az openDemocracy webmagazinban megjelent elemzésében két tekintélyes intézet felmérését veszi górcső alá, és arra a következtésre jut, hogy az összefoglaló anyagokban felvázolt, a demokrácia visszaszorulására vonatkozó kijelentéseket még az adott felmérés statisztikái sem támasztják alá.

A közelmúltban számos jeles tudós és publicista jutott arra a következtetésre, hogy a demokrácia globális megerősödésének a hidegháború lezárulta és a Szovjetunió felbomlása utáni diadalmenete kifulladni látszik. Larry Diamond, a demokrácia-elmélet szaktekintélye tavaly arról írt a Foreign Affairsben, hogy a terrorizmus elleni háború, az autoritárius rezsimek megerősödése és a gyenge demokráciák kudarca miatt újra kell gondolni a demokrácia globális térnyerésével kapcsolatos optimista feltételezéseket. A Freedom House és az Economist Intelligence Unit éves jelentései egyaránt arra a következtetésre jutottak az elmúlt években, hogy a demokratikus átalakulás megtorpant a világban.

Almeida szerint azonban elhamarkodottak a borúlátó jóslatok. Latin-Amerikától Kelet-Európán és Dél-Afrikán át Indonéziáig számos példát találni az olyan erős fiatal demokráciára, amely még a súlyos gazdasági válság közepette is ellenáll az autoritárius visszarendeződésnek. Sőt, ha alaposabban szemügyre vesszük a számokat és a pesszimista felmérések módszertanát, akkor egyáltalán nem biztos, hogy tragikusnak fogjuk látni a helyzetet.

A Freedom House 193 országot felölelő, 1972 óta kiadott éves jelentése a demokrácia erősségét a politikai és a polgári szabadságjogok függvényében méri. A 2008-as évről készült jelentés kapcsán Arch Puddington kutatásvezető úgy nyilatkozott, hogy 2007-ben fordulat történt, és azóta a demokrácia globális gyengülése figyelhető meg.

Almeida azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelentésben foglalt adatok nem igazolják a kutatásvezető pesszimista összefoglalását: 2007, 2008 és 2009-ben a Freedom House statisztikái szerint a szabad országok száma rendre 90, 90, 89, a részben szabad országoké 41, 43, 42 volt. Ezek alapján aligha indokolt a antidemokratikus fordulatról beszélni. Az egyetlen mutató, amely megalapozhatja a pesszimista értékelést, az a Freedom House által készített demokrácia trendvonal, amelyet a szabad választásokkal és szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos szubjektív vélemények alapján állítanak össze. Módszertani szempontból azonban igencsak aggályos efféle trendvonalakat készíteni, és egy ilyen, számos önkényes szempontot tartalmazó, szubjektíven értékelt mutatóra nem helyes messzemenő következetéseket alapozni - figyelmezet Almeida.

A Economist Intelligence Unit demokrácia-indexe sem sokkal meggyőzőbb módszertani szempontból. Az intézet felmérésének érdeme, hogy - ellentétben a Freedom House elemzésével - világos különbséget tesz a szabadságjogok és a demokrácia között, és kiemeli, hogy a szabadságjogok szükséges, ám nem elégséges feltételei a jól működő demokráciának. Hiába szabadok a választások, ha a kampányt a demagógia uralja, vagy a választók többsége távol marad az urnáktól. A demokrácia akkor sem lehet teljes, ha a demokratikusan megválasztott kormány működése nem átlátható, és a korrupció elterjedt. A demokrácia erősségének megbecslésekor az Economist Intelligence Unit ezért a politikai kultúrát, az átláthatóságot és a politikai részvételt is számításba veszi.

A kutatóintézet összegzése szerint a demokrácia globális erősödése 2006 óta stagnál. Az Economist Intelligence Unit azt is valószínűsíti, hogy a gazdasági válság hatására számos fiatal demokráciában - mindenekelőtt Latin-Amerikában, Kelet-Európában és Afrikában - a gazdasági válság hatására elkezdődhet az antidemokratikus visszarendeződés.

Az adatokat elnézve azonban nem világos, hogy miért jut ilyen pesszimista következtetésekre az intézet. A 2008-as felmérés szerint ugyanis a vizsgált 195 ország közel fele demokratikusnak tekinthető: az Economist Intelligence Unit négyes felosztásában 30 ország felel meg a teljesen demokratikus állam kritériumainak, 50 részlegesen demokratikus, 36 vegyes berendezkedésűnek számít, és 51 autoritárius. Igaz ugyan, hogy a teljesen demokratikus államok között többségben vannak a fejlett országok, de azért latin-amerikai és közép-európai államok is bekerültek a legjobb kategóriába. Almeida szerint mindez pedig azt jelenti, hogy a demokrácia erősségét nem határozza meg egyértelműen a gazdasági fejlettség, és így megalapozatlan a jelentés azon következtetése, hogy a gazdasági válság által különösen sújtott államokban fenyeget leginkább az autoritárius fordulat. Már csak azért is, mert a jelentés kiemeli, hogy két fejlett országban - az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában - gyengült leginkább a demokrácia: a terrorizmus elleni háború miatt hozott intézkedések a szabadságjogok korlátozásával, és ezáltal a demokratikus intézmények gyengülésével jártak. Globális szinten pedig az Economist Intelligence Unit számai alapján sem mutatható ki jelentős, a borúlátó előrejelzést alátámasztó eltérés 2006 és 2008 között a demokrácia erőssége tekintetében.

Mindezek alapján Almeida szerint „meglehetősen problematikusak, sőt szinte pánikkeltők a demokráciák gyengülésére vonatkozó összegzések, hiszen a jelentésekben szereplő adatok sem támasztják alá őket."

http://www.opendemocracy.net/article/idea/the-inspectors-of-democracy-1