Az iráni elnökválasztás tétje a külpolitikai enyhülés

Külpolitikai kérdések az Iráni elnökválasztás fókuszában

Council on Foreign Relations

Célegyenesbe fordult az iráni elnökválasztási kampány. A Council on Foreign Relations külpolitikai intézet Farideh Farhit, a Hawaii Egyetem és a Teheráni Shahid Behesti Egyetem politológusát, a Urbánus forradalmak Iránban és Nicaraguában című könyv szerzőjét kérdezte az esélyekről és a választás kimenetelének külpolitikai következményeiről. Az Irán-szakértő politológus szerint jó esély van rá, hogy a történelem során először veszítsen a hivatalban lévő elnök, és az ellenzéki győzelem után enyhüljön Irán és a Nyugat viszonya.

Elemzők néhány hónapja még egyöntetűleg azt állították, hogy a június 12-én esedékes iráni elnökválasztás kampánya a gazdasági kérdésekre fog összpontosítani. Mahmúd Ahmadinezsád elnökségét állandó társadalmi, gazdasági és politikai viszályok övezték. A kormány képtelen volt megoldani Irán szociális, gazdasági és társadalmi problémáit, amiért az ellenzék és a külföld egyaránt élesen bírálta. A gazdasági válság kirobbanása óta jelentősen zuhant a kőolaj világpiaci ára, és vele az iráni kormány bevételei.

Az elmúlt hónapokban azonban egyre inkább a külpolitikai kérdések kerültek a kampány fókuszába. Ahmadinezsád jelenlegi elnök mindhárom kihívója elsősorban a külpolitika terén ígér változásokat: a konzervatív elnök keményvonalas, provokatív és agresszív fellépésének bírálói enyhülést szeretnének. Az elmúlt hetekben minden jelölt emelte a tétet, és mára nyilvánvalóvá vált, hogy az elnökválasztás döntően befolyásolhatja Irán külpolitikáját, mindenekelőtt az iráni-amerikai viszonyt - állítja Farhi.

Ami az esélyeket illeti, Farhi szerint egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy melyik jelölt szerzi meg a legtöbb szavazatot. Az iráni közvélemény-kutatások elég megbízhatatlanok. Annyi mindenesetre a rendelkezésre álló felmérések alapján is valószínűsíthető, hogy második fordulóra kerülhet sor, hiszen kevés rá az esély, hogy az első körben bármelyik jelölt 50 százalékos támogatásra tenne szert. Felmérések szerint a második fordulóra Mir Hoszein Muszavi korábbi miniszterelnöknek, a reformista ellenzék vezérének és Mahmúd Ahmadenizsádnak van esélye. Bár Muszavit a legfrissebb felmérések valamivel esélyesebbnek mondják, a június 19-i második forduló eredményét lehetetlen megjósolni, hiszen a két kieső jelölt szavazóinak magatartása jelentősen megváltoztathatja az erőviszonyokat.

Farhi emlékeztet rá, hogy a négy évvel ezelőtti választásokon is rendkívül szoros eredmény született. Az iráni politológus szerint azonban a második forduló az ellenzéknek kedvez: az első fordulóban az ismertség még a jelenlegi elnöknek kedvez, de ha második fordulóra kerül sor, ahol a reformista Muszavi és Ahmadinezsád közül kell választani, akkor a jelenlegi elnök kritikusai győzelemre juttathatják Muszavit. „Ha Ahmadinezsádnak nem sikerül a szavazatok felét begyűjtenie június 12-én, akkor a második fordulóban valószínűleg veszíteni fog." Ha így alakulna, az történelmi jelentőségű esemény lenne: Iránban hivatalban lévő elnök még sosem veszített az elnökválasztáson - igaz, eddig egyetlen elnöknek sem volt annyi kritikusa, mint Ahmadinezsádnak. És - ellentétben a korábbi választásokkal - most egyetlen jelentős szervezet sem szólította fel bojkottra támogatóit, ami szintén az ellenzéknek kedvez.

Ahmadinezsád veresége esetén jelentős külpolitikai változásokra lehet számítani - véli Farhi. „Ahmadinezsád mindhárom kihívója olyan irányzatot képvisel, amely ellenzi a jelenlegi elnök bombasztikus külpolitikai stílusát: a holokauszttagadást, és az atomprogrammal kapcsolatos tárgyalási módot. Mindhárom elnökjelölt mérsékeltebb külpolitikát és enyhülést szeretne." Farhi ezért úgy véli, hogy ellenzéki győzelem esetén jelentősen javulna az atomprogram jövőjével kapcsolatos amerikai-iráni tárgyalások sikerének esélye. Bíztató az is, hogy az Obama-kormány elődjénél jóval rugalmasabbnak és nyitottabbnak tűnik, ami megteremtette a párbeszéd lehetőségét - még a keményvonalas konzervatív Ahmadinezsád sem utasíthatta el a tárgyalás lehetőségét. Az elnökválasztás után nyáron, de legkésőbb ősszel megkezdődhetnek az atomprogrammal kapcsolatos egyeztetések.

http://www.cfr.org/publication/19494/foreign_policy_factor_in_irans_presidential_race.html