Nagy árat fizetünk az olcsó húsért

Meg kell reformálni a húsfogyasztási és az állattartási szokásokat

Az állatvédők már régóta ellenzik az ipari állattenyésztést. Az elmúlt években kialakult sertés- és madárinfluenza járványok arra figyelmeztetnek, hogy nem csak az állatok, de az emberek egészségét is veszélyeztetik a modern, olcsó hús előállítására alakult állatfarmok. Az Egyesült Államokban hovatovább népbetegségnek számító túlsúlyosság, az antibiotikumokkal és vegyszerekkel fertőzött élelmiszerek egyaránt az ipari körülmények közötti állattartásra vezethetők vissza. Ráadásul a modern állattenyésztés jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz is - figyelmeztet Bryan Walsh az amerikai Time magazinban.

Upton Sinclair amerikai író és publicista A dzsungel című könyvében már több mint száz éve felhívta a figyelmet a modern, nagybani állattenyésztés visszásságaira: a borzalmas körülményekre, az állatok szenvedésére. A huszadik század második felétől pedig egyre több állatvédő szervezet lép fel az állítok jogainak védelmében, de sokáig elsősorban csak jogi aktivisták tekintették fontosnak a kérdést, az amerikaiak többségét az érdekelte, hogy minél több olcsó hús legyen a piacon.

Az elmúlt évtizedekben egyre hatékonyabbá váló óriási farmokon jelentősen csökkent a hús előállításának költsége: a kis ketrecekben hizlalt sertések gyakorlatilag egyáltalán nem mozognak, így már öt hónap alatt elérik a vágósúlyt. A kiadásokat és velük a hús árát csökkenti az állami támogatásnak és a modern vegyszerezésnek köszönhetően olcsó kukorica. A rossz körülmények között, az ürülék közvetlen közelében élő sertéseket antibiotikumokkal óvják a betegségektől és a fertőzésektől. A farmok hatékonyságának köszönhetően az amerikaiaknak egyre kevesebbet kell húsra fordítani: a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint 1966-ban egy átlagos háztartás még bevételeinek 18 százalékát költötte élelmiszerre, ma viszont mindössze 10 százalékot, annak ellenére, hogy jelentősen nőtt az élelmiszer-fogyasztás.

Az elmúlt években azonban egyre inkább világossá kezd válni, hogy nem csak az állatok szenvedésének enyhítése érdekében lenne szükséges megreformálni az állattartási szokásokat.

Az olcsó hús miatt az elmúlt évtizedek során egyre nőtt a túlsúlyos és az elhízott amerikaiak aránya is - figyelmeztet Walsh. Az államilag támogatott kukoricának köszönhetően olcsó az ennivaló: egy 5 dolláros kisebb McDoanld's menü 1200 kalóriát tartalmaz, ami több mint fele egy felnőtt számára ajánlott napi bevitelnek. Nem véletlen, hogy az amerikaiak ma átlagosan 20 százalékkal több kalóriát visznek be naponta, mint negyven éve. A probléma elsősorban a szegényeket sújtja: szakértők számítása szerint egy dollárból 1200 kalóriányi sült krumplit, 875 kalóriányi üdítőitalt lehet venni, zöldségből viszont mindössze 250 kalóriát, gyümölcsből alig 170 kalóriát. Szinte természetes, hogy a kevésbé tehetősek a kalóriában gazdag, egészségtelen ételeket fogyasztják. „Nem meglepő, ha a szegények körében magasabb az elhízottak aránya, hiszen soványnak lenni túl sokba kerül."

Súlyos környezetvédelmi problémát jelent az állati ürülék is. A trágyát gyakran a szabad ég alatt hagyják, ahonnét az eső az ivóvízbe mossa az ürüléket. A Mississippi olyan szennyezetté vált a trágya és a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek miatt, hogy a folyó torkolatánál a Mexikói-öbölben több mérföldes körzetben kihaltak a halak. Az olcsó húst biztosító nagy kukoricahozamhoz viszont elengedhetetlen az intenzív műtrágyázás és vegyszerezés.

Az állattartás közvetlenül hozzájárul a globális felmelegedéshez is. A klímaváltozásért felelős, üvegházhatást okozó gázok egy jelentős része az állattartás során képződik: az Egyesült Államok összes energiafogyasztásának 19 százalékát az állattarásban használják fel.

Komoly egészségügyi kockázatokat jelent az állatok gyógyszeres kezelése is. A modern ipari farmok egyre több antibiotikumot használnak: az amerikai összes antibiotikum 70 százalékát kapják tenyészállatok - közel kétszer annyit, mint amennyit a lakosság. Az antibiotikumok persze megjelennek a húsban is, és így bejutnak az emberi szervezetbe.

Ráadásul - teszi hozzá Walsh -, a farmokon összezárt, az agyongyógyszerezés miatt gyenge immunrendszerű állatok között új, ellenálló baktérium- és vírustörzsek fejlődhetnek ki. Halálos vírusok a természetben is létrejönnek, de az ipari állattartás az újabb és veszedelmesebb mutációk kialakulásának melegágya. Szakértők szerint a sertésinfluenza néven ismertté vált A/H1N1 vírustörzs kialakulásában minden bizonnyal nagy szerepet játszott a modern ipari állattartás. Amerikai biológusok feltételezése szerint a sertésektől származó vírustörzs, amely a Mexikóban kirobbant járványt okozta, egy észak-karolinai sertésfarmon korábban kialakult változat mutációja.

Walsh szerint az elkövetkező években még súlyosabbá válhatnak a fenti problémák, hiszen Kína és India felzárkózásával egyre inkább nő a hús iránti igény. Szakértők szerint 2015-re 25 százalékkal nőhet a globális csirke- és sertésállomány. Ezért mielőbb átfogó reformokra van szükség: nem csak az állattartási előírásokat kell szigorítani, de az étkezési szokásokat is át kell alakítani.

A leginkább előnyös az lenne, ha a fejlett nyugati államok visszatérnének a hagyományos állattartáshoz, a legeltetéshez: ezzel ugyanis egyszerre meg lehetne oldani a fenti problémákat. A szabadon tartott állatok életminősége jelentősen javulna, csökkenne a környezetszennyezés és az előállított hús nemcsak egészségesebb, de ízletesebb is lenne. Nyilvánvaló, hogy mindez a húsárak emelkedésével járna - ám egészségügyi szempontból az is előnyös lenne, ha az amerikaiak kevesebbet ennének.

http://www.time.com/time/printout/0,8816,1917458,00.html