A rabszolgák története Amerikában Christopher Columbussal kezdődik. Columbus amerikai hajóútját nem Izabella királynő, hanem Luis de Santangelo finanszírozta, aki 17.000 dukátot kölcsönzött hajóúthoz, amely 1492 augusztus 3-án kezdődött.
Columbust 5 zsidó kísérte, (feltehetően katolikusnak kereszteltek), Luis de Torres, a tolmács, Marco, a sebész, Bemal, az orvos, Alonzo la Calle és Gabriel Sanchez.
Gabriel Sanchez, a másik négy zsidó felbujtására rábeszélte Columbust hogy elfogjanak 500 indiánt és rabszolgaként eladják őket Sevillában, Spanyolországban. Columbus nem kapott semmi pénzt rabszolgák árusításából, hanem összeesküvés áldozata lett, melyet Bemal, a hajó orvosa talált ki. Columbust megbüntették és bebörtönözték az összeesküvés következtében. Ez volt a rabszolgaság kezdete az Amerikában.
A zsidókat 1492 augusztus 2-án elkergettek Spanyolországból, és Portugáliából 1497-ben. Sok zsidó emigrált Hollandiába, ahol felállították a Holland Nyugat Indiai társaságot az új világ kihasználására.
1654-ben az első kivándorló zsidó, Jacob Barsimson emigrált Hollandiából New Amszterdamba (New-york) és a következő évtizedben sok követte. A keleti part mentén, elsősorban New Amszterdamban és Newportban, Rhode Szigeten telepedtek le. Peter Stuyvesant kormányzó előírása megakadályozta őket abban, hogy a belföldi gazdaságban tevékenykedjenek, tehát ők gyorsan felfedezték, hogy az indiánok területe termékeny. Nem volt törvény, amely megakadályozta volna a zsidók kereskedelemét az indiánokkal.
Az első zsidó aki az indiánokkal kereskedett Hayman Levy volt, aki olcsó üveggömböket, szöveteket, fülbevalókat, karszalagokat és másik olcsó díszeket hozott be Hollandiából és ezekért értékes szőrméket cserélt. Haymant Levyhez hamarosan csatlakozták Nichola Lowe és Joseph Simon. Lowe kereskedelmének alapötlete a viszki eladása volt az Indiánoknak, szeszfőzdét állított fel Newportban, ahol alkoholos italokat állítottak elő. Rövid időn belül 22 szeszfőzde nyílt meg Newportban, mindannyian zsidó tulajdonban. Ez elzüllesztette az indiánokat, és sok telepes lemészárlásának lett oka.
Newport tengeri kikötője volt az első kereskedelmi központ a rabszolgakereskedésnél, a világ rabszolgakereskedési központja. Észak Amerikában hat zsidó közösség volt: Newport, Charleston, New-york, Philadelphia, Richmond, és Savannah. de voltak zsidók máshol is, szétszóródva az egész keleti part mentén. Bár New-yorkban volt a legtöbb zsidó, a második helyen ezen a téren Newport állt.
Egy hiteles, egykorú beszámoló, melyet hatóságok állítottak fel, 128 rabszolgaszállító hajóról számol be, melyek Charlestonban egy év során kirakodtak. Ezek közül 120 Newporti és Charlestoni zsidók tulajdona.
Egy portugáliai zsidó, Aaron Lopez, aki fontos szerepet játszik a Newporti rabszolgakereskedelemben
1726 és 1774 között a gyarmatok egész forgalmának iratai (beleértve Newportot), számlák, engedélyek, átvételi igazolások, és vámigazolások Aaron Lopez nevét tartalmazzák. Majdnem 50 évig a kereskedelem 50%-át ő folytatta. Volt pár olyan hajója is, amely mások neve alatt futott.
1749-ben alapították az első szabadkőműves páholyt, amelynek tagjai kilencven százalékban zsidók voltak. Húsz évvel később a King Dávid szabadkőműves páholyt alapították meg, melynek minden tagja zsidó volt, ezek egyike Mózes Seixas.
Mozes Seixas petíciója Washingtonhoz
Időközbenben a zsidó befolyás Newportban olyan arányokat ért el, hogy az elnök, George Washington meglátogatta a várost. Mózes Seixas beadványt írt, melyben kérte a zsidók teljes jogegyenlőségét a többi polgárral.
A petíció a legkevésbé sem törődik a négerek helyzetével, kizárólag a zsidóknak kér azonos jogokat a többiekkel. 1750-ben New york lakosságának 1/6-a volt néger, és délen többségben voltak.
A petíció eredményeképpen jogaik még növekedtek, és gyakorlatilag a teljes rabszolgakereskedelem kezükben volt, amit ma sok zsidó író megpróbál leplezni vagy kétségbe vonni.
A hajóskapitányoknak csak kb. 10%-a volt zsidó. Az évek során több mint 100 millió négert szállítottak Amerikába, azonban ezek 90%-a elpusztult az embertelen szállítási körülmények miatt.
Az életben maradottakat 20-60 fontért vették meg a kereskedők, majd több ezer fontért adták őket tovább. A betegek kikúrálására a zsidó kereskedők külön intézeteket hoztak létre a haszon növelése érdekében.
Néhány esetben a négereknek sikerült föllázadni és a hajót visszafordítani Afrikába.
Nagyszámú eredeti irat a Carnegie Intézetben tanúsítja Aaron Lopez folytatott levelezését a rabszolgaszállítás ügyében. Például a következők:
- 1764 június 22, levél Kapitány William Steadtól Aaron Lopezhez.
- 1765 július 22, levél Aaron Lopeztől Kapitány Nathaniel Briggshez.
- 1765 július 22, levél Kapitány Abrahamhoz All-nak.
- 1766 február 4, levél Kapitány William Steadtól Aaron Lopeznek.
- 1766 március 7, levél Kapitány William Steadtól Aaron Lopeznek.
- 1766 február 20, levél Aaron Lopeztől Kapitány William Steadnak
- 1766 október 8, levél Kapitány William Steadtól Aaron Lopeznek.
- 1767 február 9, levél Kapitány William Steadtól Aaron Lopeznek.
Iratok halálesetekről, az Othello nevű hajó kapitányának naplójából:
- Február 6: egy ember megfullad rakodás közben
- Március 18: két asszony kiment a hajóból mert nem voltak lelakatolva.
- Április 6: egy ember halott flux következtében. (kétségtelenül ez egy betegség.).
- Április 13: egy asszony halott flux következtében
- Május 7: egy ember halott flux következtében
- Június 16: egy ember halott Kapitány Henrynél.
- Június 21: egy ember halott James Flussnál.
- Július 5: egy asszony halott láz miatt.
- Július 6: egy leány meghalt, két hónap betegség után.
http://mkh.valosag.net/index.php/koezzetevk/hatterhatalom/673-kik-vittek-a-negereket-amerikaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése