Az Egyesült Államok lemondta az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló szerződés (CFE) keretében meglevő, Oroszország előtti kötelezettségvállalásait. Mostantól Washingtonnak nem szükséges tájékoztatnia Moszkvát az Európában állomásozó erőinek változásáról, illetve ezt megteheti ugyan, de önkéntes alapon. Az amerikai Külügyminisztériumban nem titkolják, hogy ez válasz Oroszországnak, miután Moszkva 2007-ben moratóriumot hirdetett a szerződésre.
A CFE szerződést 1990-ben írták alá a NATO tagállamai és a Varsói Szerződés tagjai. A dokumentummal összhangban az Atlanti-óceántól az Urálig az élő erő és a hagyományos fegyverzet összessége egyenlő kell, hogy legyen a két tömb viszonylatában.
De a Szovjetunió széthullása után, majd a Varsói Szerződés egykori államainak NATO-belépésével a szerződésben kijelölt egyensúly megbomlott. Ezt a résztvevők elismerték, és 1999-ben Isztambulban egyezmény írtak alá a szerződés módosításáról, vagyis a realitásokhoz való adaptálásáról. Nemzeti és területi alapon állapították meg a katonai erő limitjét. A dokumentumot aláírták, de a ratifikálásnál problémák voltak – állapítja meg Vlagyimir Jevszejev, a Társadalmi és Politikai Kutatások Központjának igazgatója.
- Ezt a módosító egyezményt minden résztvevő aláírta, de csak Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán és Belorusszia ratifikálta. Oroszország számára ez volt az ütközőpont. Ezért függesztette fel a betartását.
Washington és a NATO négy éven át próbálta meggyőzni Oroszországot, hogy érvényesítse a szerződést. De nem sikerült egyezségre jutniuk. Igaz, hogy a Nyugat azon kívül, hogy megpróbálta rábeszélni Oroszországot, semmilyen konkrét lépést sem tett annak érdekében, hogy helyreállítsa az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló szerződés érvényét. És ehhez nem járult hozzá az sem, hogy az Egyesült Államok terveket dolgozott ki rakétavédelmi elemeinek közép-európai elhelyezésére.
Az Egyesült Államok bejelentése, hogy Oroszország viszonylatában felmondja a CFE szerződést, ismét arra utalt, hogy a szerződés a jelenlegi körülmények között nem állja meg a helyét. Egyébként kezdettől fogva számos kétség kísérte ezt a szerződést - jelentette ki Szergej Karaganov, az orosz Európa Intézet igazgatóhelyettese:
- Az amerikaiak megalázó helyzetbe jutottak, miután tartották magukat egy olyan szerződés tételeihez, amelyet Oroszország elutasított. Erre a szerződésre soha senkinek nem volt szüksége. A nemzetközi diplomácia egyik legnagyobb hibája volt a dokumentum kidolgozása, miután ezzel mesterségesen militarizálták Európában a nemzetközi kapcsolatokat. A hidegháború egyik legostobább terméke volt ez, és hála Istennek, hogy a történelem szemétkosarába került.
A szakértők szerint ezt a szerződést már nemigen sikerül életre kelteni. Oroszországnak és az Egyesült Államoknak természetesen szükségük van a kölcsönös bizalom erősítésére. De erre a célra a CFE nem felel meg.
ruvr.ruJövőnk.info megjegyzés: A szerződés már a kezdetekkor a klasszikus imperialista manipuláció jegyében jött létre, pusztán Oroszország Európából való kiszorításának célját szolgálta. Ezt alátámasztja az a tény, hogy a Szovjetunió felbomlását követően a NATO azonnal kelet felé való terjeszkedésbe kezdett, bekebelezve többek közt hazánkat is. A CFE-szerződés Oroszország viszonylatában való felmondása ennek a folyamatnak a betetőzése. Ezzel a NATO hivatalosan is kijelenti, hogy a teljes európai térséget saját érdekszférájának tartja. Ehhez pedig mint a NATO orosz érdekszféra felőli pajzsa, a Visegrádi-együttműködés részeként hazánk kormánya is teljes mértékben kiszolgáló erőként működik közre. Az Orbán-kormány kiszolgálóként vesz részt a nyugati szövetségi rendszer háborús előkészületeiben. Az a tény, hogy Magyarországon ezt a határozatot törvénybe iktatták, megteremti a jogi hátteret az Oroszország elleni NATO-beavatkozás előkészítése számára, mivel Magyarországnak már nem kötelessége jelenteni Oroszország felé az ország területén zajló NATO csapatmozgásokat, ahogy a többi tagállamnak sem.
A forrás szerint, a katonai-műszaki ellenintézkedések közé tartozik az orosz operativ-taktikai lánc rakétavédelmi rendszerének kibővítése, továbbá a kozmikus védelmi rendszer létrehozásával és a rakéta támadást megelőző orosz kozmikus szegmens megerősítésével kapcsolatos munkák felgyorsítása is. A hírügynökség forrása hozzátette, hogy Oroszország még nem hagyott fel teljesen azzal a tervével sem, amely szerint feloszlatná a stratégiai rakétahadosztály Kozelszkajai divizíóját és felfüggesztené az amerikai rakétavédelmi radar elnyomására szolgáló rádiólokációs rendszer kiépítését.
A forrás azt is megjegyezte, hogy ”nem kerültek le a napirendről a korábban az Oroszország elnöke által a Pentagonnak a rakétapajzs Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban tervezett telepítésére válaszul meghirdetett katonai-műszaki jellegű ellenintézkedések sem”, jelenti az Interfax orosz hírügynökség.
Emlékeztetünk arra, hogy az ”Iszkander” rendszerek telepítését Oroszország először az amerikai rakétapajzs Kelet-Európában tervezett telepítésére válaszul 2008 novemberében jelentette be. Akkor az Egyesült Államok felülvizsgálta a rakétavédelmi rendszer telepítésének tervét Kelet-Európában, és 2009 szeptemberében határozatlan időre felfüggesztette ezt a projektet. Válaszul Oroszország is felfüggesztette az ”Iszkander”-ek telepítését a kalinyingrádi térségben.
Később azonban az USA az Irán és Észak-Korea részéről fenyegető rakétatámadás semlegesítésének külpolitikai prioritását meghirdetve tárgyalásokat kezdett Törökországgal, Romániával, Hollandiával és Spanyolországgal a rakétavédelmi rendszer telepítéséről. Oroszország gyanakvással vette tudomásul az amerikaiknak ezt a tervét, feltételezve, hogy a rakétavédelmi rendszer az orosz nemzetbiztonságot veszélyezteti. A tárgyalások több éve folytak, amikor 2011 októberében közölték, hogy Oroszország megválaszolni készül az USA rakétavédelmi rendszerének telepítését Európában, az Egyesült Államok leendő orosz nagykövete, Michael McFaul pedig bejelentette, hogy a tárgyalások leküzdhetetlen nézeteltérésekbe ütköztek. Az EUROPRO rendszernek 2012-től kell üzemelnie, a rendszer teljes kiépítését pedig 2018-ra tervezik
A múlt héten Wendy Sherman, az USA államtitkára azt mondta, hogy az USA szerint nem helyes jogi garanciákat adni Oroszországnak arra, hogy a rakétavédelmi rendszerek nem ellene irányulnak, mert ez a kérdés a ”NATO tagországokat érinti”. Sherman megjegyezte, hogy az Egyesült Államok kész arra, hogy politikai biztosítékokat adjon.
Ferenci Csaba
Oroszország ”Iszkander” rakétarendszereket telepíthet Kalinyingrádba, Fehéroroszországba és Kubányba
Abban az esetben, ha a rakétavédelmi kérdésekkel kapcsolatos tárgyalásai az Egyesült Államokkal magszakadnak, Oroszország ”Iszkander” rakétarendszereket telepíthet a kalinyingrádi térségbe, Fehéroroszországba és a Krasznodari régióba. Egy moszkvai katonai-diplomáciai forrás tájékoztatása szerint a korábbi tervek szerint az ”Iszkander” rendszereket kizárólag a kalinyingrádi régióban telepítették volna.
Annak érdekében, hogy Oroszország elhárítsa az EuroPro amerikai rakétavédelmi rendszer határaihoz közeli telepítésével megjelent stratégiai nukleáris fenyegetést, most annak a lehetőségét mérlegeli, hogy az ”Iszkander” rendszereket Fehéroroszországba és a Krasznodari régióba is telepítse. Az Iszkander operatív-harcászati rakétakomplexumokat minden közlekedési módon lehet szállítani, ideértve a légi közlekedést is. A rakétarendszer szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között (-50 és +50 Celsius fok hőmérséklet tartományban) is működőképes.A forrás szerint, a katonai-műszaki ellenintézkedések közé tartozik az orosz operativ-taktikai lánc rakétavédelmi rendszerének kibővítése, továbbá a kozmikus védelmi rendszer létrehozásával és a rakéta támadást megelőző orosz kozmikus szegmens megerősítésével kapcsolatos munkák felgyorsítása is. A hírügynökség forrása hozzátette, hogy Oroszország még nem hagyott fel teljesen azzal a tervével sem, amely szerint feloszlatná a stratégiai rakétahadosztály Kozelszkajai divizíóját és felfüggesztené az amerikai rakétavédelmi radar elnyomására szolgáló rádiólokációs rendszer kiépítését.
A forrás azt is megjegyezte, hogy ”nem kerültek le a napirendről a korábban az Oroszország elnöke által a Pentagonnak a rakétapajzs Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban tervezett telepítésére válaszul meghirdetett katonai-műszaki jellegű ellenintézkedések sem”, jelenti az Interfax orosz hírügynökség.
Emlékeztetünk arra, hogy az ”Iszkander” rendszerek telepítését Oroszország először az amerikai rakétapajzs Kelet-Európában tervezett telepítésére válaszul 2008 novemberében jelentette be. Akkor az Egyesült Államok felülvizsgálta a rakétavédelmi rendszer telepítésének tervét Kelet-Európában, és 2009 szeptemberében határozatlan időre felfüggesztette ezt a projektet. Válaszul Oroszország is felfüggesztette az ”Iszkander”-ek telepítését a kalinyingrádi térségben.
Később azonban az USA az Irán és Észak-Korea részéről fenyegető rakétatámadás semlegesítésének külpolitikai prioritását meghirdetve tárgyalásokat kezdett Törökországgal, Romániával, Hollandiával és Spanyolországgal a rakétavédelmi rendszer telepítéséről. Oroszország gyanakvással vette tudomásul az amerikaiknak ezt a tervét, feltételezve, hogy a rakétavédelmi rendszer az orosz nemzetbiztonságot veszélyezteti. A tárgyalások több éve folytak, amikor 2011 októberében közölték, hogy Oroszország megválaszolni készül az USA rakétavédelmi rendszerének telepítését Európában, az Egyesült Államok leendő orosz nagykövete, Michael McFaul pedig bejelentette, hogy a tárgyalások leküzdhetetlen nézeteltérésekbe ütköztek. Az EUROPRO rendszernek 2012-től kell üzemelnie, a rendszer teljes kiépítését pedig 2018-ra tervezik
A múlt héten Wendy Sherman, az USA államtitkára azt mondta, hogy az USA szerint nem helyes jogi garanciákat adni Oroszországnak arra, hogy a rakétavédelmi rendszerek nem ellene irányulnak, mert ez a kérdés a ”NATO tagországokat érinti”. Sherman megjegyezte, hogy az Egyesült Államok kész arra, hogy politikai biztosítékokat adjon.
Ferenci Csaba
Dmitrij Medvegyev válasza az Oroszország elleni NATO-agresszió előkészületeire
Dmitrij Medvegyev a honpolgárokhoz címzett beszédet mondott azzal a helyzettel kapcsolatban, amelyik a NATO-országok európai rakétavédelmi rendszere körül alakult ki. Az elnök megmagyarázta, hogy az amerikaiak európai rakétavédelmi programja már rajtolt. Ezek a folyamatok nem kerülhetik el Oroszország figyelmét és megfelelő reagálást követelnek. Az államfő több olyan döntésre határozta el magát, amelyek az európai rakétavédelmi rendszerre adott válaszlépésnek tekinthetők.
„Az orosz védelmi tárca megbízásomból Kalinyingrád városban haladéktalanul hadrendbe állítja a rakétatámadás-jelző rendszer radarállomását. Másodszor. Az orosz légi-kozmikus védelmi rendszer kialakítása keretében elsőrendű feladata lesz a hadászati nukleáris erők objektumai fokozott fedezete. Harmadszor, azokat a hadászati ballisztikus rakétákat, amelyeket a hadászati rendeltetésű rakétacsapatoknál és a haditengerészetnél rendszeresítenek, a rakétavédelmi rendszeren áthatoló új rendkívül hatékony harci egységekkel látják el. Negyedszer. Azt a feladatot tűztem a fegyveres erők elé, hogy dolgozzanak ki intézkedéseket, amelyek szükség esetén biztosítanák a rakétavédelmi rendszer információs és irányító eszközei elpusztítását. Ezek az intézkedések megfelelőek, hatékonyak és nem költségesek.”Oroszország ragaszkodik részvételéhez az USA és a NATO által kialakítandó rakétavédelmi rendszerben, konkrét jogi garanciákat követel arra vonatkozólag, hogy a rendszer nem irányul ellene. Azonban ilyen garanciákat Moszkva nem kap.A NATO és az USA vezetősége arról győzködi Moszkvát, hogy terveik nem irányulnak Oroszország ellen. Azonban a szavakat nem követik tettek. Közben az európai rakétavédelmi program megvalósítása ütemesen halad az Oroszország tőszomszédságában fekvő NATO-tagországokban: Lengyelországban, Romániában, Törökországban, Spanyolországban.
A közeljövőben a rakétavédelmi rendszer alkotóelemeit az orosz határ közelében és a határos vizeken kívánják elhelyezni. Oroszország nem vehet részt olyan programban, amelyik 6-8 év múlva gyengítheti az orosz fékező potenciált – hangsúlyozta Medvegyev.
„Amennyiben a nevezett intézkedések nem lesznek elegendők, az Orosz Föderáció az ország nyugati és déli részére korszerű csapásmérő rendszereket, olyan fegyverzeteket telepít, amelyek biztosítják majd az USA rakétavédelmi rendszere európai alkotóelemeinek elpusztítását. Ilyen lépésekhez tartozik majd az Iszkander rakétakomplexum elhelyezése a kalinyingrádi különleges körzetben. Az Oroszország számára nem kedvező fejlemények esetén fenntartjuk magunknak a jogot, hogy lemondunk további lépésekről a leszerelés és a fegyverzetellenőrzés szférájában. Tekintettel a hadászati támadó és védelmi fegyverek szerves kapcsolatára, ok adódhat a hadászati támadófegyverekről szóló szerződésből való kilépésre, amiről rendelkezik a közös szerződés.”
Medvegyev újból hangsúlyozta nyilatkozatában: a rakétavédelem témakörében az Egyesült Államokkal és a NATO-val folytatott párbeszéd folytatása, valamint a gyakorlati együttműködés előtt Moszkva nem zárja be az ajtót. Oroszországnak és az Egyesült Államoknak van ideje arra, hogy megállapodásra jussanak a rakétavédelmi szférában, ha Oroszország biztonsági érdekeit figyelembe fogják venni.
A NATO ki fogja vizsgálni az orosz elnök rakétavédelmi nyilatkozatát
A NATO behatóan ki fogja vizsgálni Dmitrij Medvegyev orosz elnök nyilatkozatát a rakétavédelem problémakörében. Ezt a atlanti szövetség szóvivője, Oana Lugescu közölte.
Szavai szerint a „NATO üdvözli azt a tényt, hogy Medvegyev elnök kiemelte: Oroszország nem zárja be az ajtót és folytatja a párbeszédet az USA-val és a NATO-val a rakétavédelemről és kész gyakorlati együttműködést folytatni ezen a téren”.
ruvr.ru
Jövőnk.info megjegyzés: Az Egyesült Államok/NATO és Oroszország között már csak látszat-diplomácia folyik, amely kimerül annyiban, hogy látványosan üzengetnek egymásnak ide-oda, és amolyan húzd meg, ereszd meg nyilatkozatokat tesznek. Ám a Nyugat részéről nincs valódi szándék a megegyezésre, ugyanis a nyugati világnak kizárólag egyetlen esélye van a jelenlegi formájában történő fennmaradására: ha Oroszországot is bekebelezi és megszerzi hatalmas nyersanyag- és energiahordozó készletét. Az imperialisták korábbi Északi-gyűrű terve kudarcot vallott azáltal, hogy a putyini vezetés hatalomra került Oroszországban. Nincs reális lehetőség arra vonatkozóan sem, hogy hazánkhoz hasonlóan politikai úton szerezzék meg az ország feletti politikai, gazdasági, katonai befolyást a hozzájuk lojális, szabadkőműves/cionista-kollaboráns vezetés hatalomba segítése által. Ezért a NATO Oroszországi agressziója csak idő kérdése, és ennek elő-csatározásait láthatjuk Líbia, Szíria, vagy Irán vonatkozásában is, mert a végcél: Oroszország.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése