Holnap nem áll le a BKV - A kérdés: mit áldoznak fel helyette?

Nemrég döntés született arról, hogy a kormány garanciát vállal a BKV hiteltörlesztésére. Persze mi mást tehettek volna? A fővárosban lakik az ország lakosságának mintegy egyötöde, ha leáll a tömegközlekedés, azzal a Fidesz sikeresen kivágta maga alatt a fát. A kormánypárt népszerűsége a választások óta a felére csökkent, így nem tehettek mást. Egyelőre tovább folytatódhat a munkavállalók kizsákmányolása, valamint az ilyen-olyan ürüggyel nagy pénzek osztogatása a felső vezetésnek, hogy ez az állapot fennmaradhasson.

Ennek a lépésnek két fontos üzenete van. Egyrészt, ezzel a kormány kijelentette, hogy azokon a területeken, melyeknek az alapvető működések szempontjából nem szabad csődbe menniük, a kormány kész azonnal bármekkora felelősséget vállalni, mert nincs más megoldásuk arra, hogy a rend felboruljon. A kormánynak semmilyen terve nincsen a stratégiai ágazatok működtetésére, csak vész esetén azonnali tűzoltásra avatkozna be. Viszont akkor beavatkozik. Ez azt az üzenetet hordozza, hogy tovább folytatódhat a felelőtlen eladósodás, mert a kormány úgyis adja a pénzt, ha baj van. A felvett pénzeket pedig teljesen logikátlanul használják fel, mert semmi szükség arra, hogy biztosítsák a működési egyensúlyt, majd a kormány kimenti őket. Marad a felelőtlen vezetés, marad az eladósodottság, maradnak a szinte már megalázónak nevezhető fizetések.

Felmerül a kérdés: miből fogja fizetni a BKV a március végén lejáró hitelét, és miből fedezi a következő négyet, aminek törlesztése áprilisban esedékes? Innen-onnan, a dolgozók fizetéséből, meg más forrásokból zárolt összegekből? Mert a kormány egyelőre a hitelek meghosszabbítására vállal garanciát, de a következő részletekre még nem nevezték meg, hogy honnan teremtik elő a forrásokat. Ki lesz a következő célpont?

Másrészt, ez a döntés szép lassan olyan terheket ró a kormányra, amiket egy idő után nem fognak elbírni. Nem csak arról van szó, hogy kezdődik a BKV-val, aztán majd jön a következő. Már a BKV is újabb hiteleket tervez felvenni a jegykezelés korszerűsítésére, ami a bevételeket lényegesen növelni nem fogja, de újabb adósságot jelent, amiért cserébe csak a látszatot kapják. Ha arra a látszatra játszanak, hogy itt "európai színvonalú" tömegközlekedés van, közölnénk velük, hogy a beléptető rendszer kiépítése nem minden, a buszok napi rendszerességgel döglenek be az út közepén. A kormány politikusai próbálnak erre nem figyelni, elvégre ők autóval járnak.

Halmozódnak a hitelek olyan dolgokra, amik jelen feltételek mellett akár fölöslegesnek is nevezhetőek, miközben a járműpark lassan használhatatlanná válik, mert már az alapvető karbantartási feladatokra sincs pénz. A kormány valószínűleg már tisztában van saját bukásával, és csak időhúzásra játszik. Mondván, hogy majd a következő kormány elintézi. Nem csak a BKV úgynevezett "kimentéséről" van itt szó, a tömegközlekedés állapota az elmúlt két évtized politikáját tükrözi!

Molnár István

A kormány az orvosokon spórolná meg a BKV kimentését?

A hazai médiában robbanásszerűen terjed a hír, miszerint a kormány hatalmas fizetésemelést adna az orvosoknak. Ha a hír igaz, az dicséretes, bár egyelőre semmi nem látható belőle, nem árt a hír kapcsán kiemelni a konkrétumokat rövid és hosszú távon. Kiderülhet ugyanis, hogy nem emelésről, hanem újabb rövid távú kiadáscsökkentésről van szó. A kilátásba helyezett több mint 65 ezer forintos fizetésemelés bár jól hangzik, de nem árt megemlíteni, hogy amit kézhez kapnának, az ennek jóval kevesebb mint a fele.

Szócska Miklós államtitkár már a rezidensek által gyűjtött felmondó nyilatkozatok államtitkári iratmegsemmisítőn történő bezúzásáról álmodozik, miközben az ígért pénzekből még egy forintot nem kaptak meg, az érdekképviselet pedig még nem reagált a kormány ajánlatára. A kérdés, hogy az egészségügy jelenlegi helyzete mellett el lehet-e hallgattatni ennyivel az orvosi érdekképviselőket.

Ugyanis a hangzatos ajánlat ellenére jelen van az az apró hiba, hogy a tényleges fizetésemelésekhez újabb törvénymódosítás kell. Most nem kapnak semmit. "Majd". Ismerős már ez a hozzáállás, az elmúlt két évtized erről szólt. Közben a kórházakban hullik a vakolat, a betegek a várakozó termekben ülve a falak belső tartalmát szabadon nézegethetik, míg az orvosok annyi pénzért dolgoznak éjt nappallá téve, amennyibe az államtitkár vacsorája kerül valamelyik "menő" étteremben. A kifizetésekhez szükséges törvénymódosítás természetesen nem ma vagy holnap esedékes, hanem "nyáron". Majd több hónap múlva, addig még van idejük kitalálni valamit, hogy miért nem megvalósítható a jelenlegi jogi keretek között.

Tehát majd nyáron, akkor is csak esetleg.

Mi az, ami most, és már egyértelmű? Hogy a kormány az orvosok bérén csökkenti a kiadásokat. A kormány az ügyeleti díjakat azonnal és határozatlan időre befagyasztja. Erről azonnal törvény születik, nem kell nyárig várni. A túlmunkával kapcsolatos pótlékot nem az új, emelt, hanem a 2011-ben érvényes alapbér alapján fizetik. Persze az adókulccsal játszadozásnak köszönhetően ez így összességében kevesebb pénzt jelent, mint tavaly. Adnak, vagy elvesznek? Egyelőre elvesznek, a többit "majd meglátjuk".

Ez a "majd nyáron" közel 86 ezer embert érint, de nyáron sem a kifizetés esedékes, hanem a törvénymódosítás megtárgyalgatásának elkezdése. Csak szép lassan, ahogy szokták, végülis a kiadáscsökkentés már megvolt, hogy mit adnak, azt meg jó alaposan át kell gondolni. A nyárból lassan ősz lesz, akkor majd újabb egyeztetések. Ha nem fogadják el a feltételeket, akkor a további tényezők miatt megint újabb törvénymódosítás kell, ami ráér majd tavasszal. Addig mi történik? Az orvosok túlóráznak, pénzt kevesebbet kapnak érte, a fizetésemelés pedig várat magára.

Az államtitkár pedig nevetve bezúzza a felmondó nyilatkozatokat.

Fenyvesi Áron

Orbán: Melyik dőljön hamarabb, a tömegközlekedés, vagy az ellátórendszer?

Jelenleg ennyi a kormány mozgástere. Bár Orbán mindig is a mozgástér növelésére törekszik - elvégre az ilyen mondvacsinált diktátoroknak szokása az ilyesmi. Most Brüsszel szankcióit kihasználva akarnának újabb bevételekhez jutni, a kérdés csak a hogyan. Erre egyelőre a Policy Agenda jelentéséből lehet következtetni, de nem tartjuk elképzelhetetlennek, elvégre Orbán mindig szívesen lát újabb 150 milliárd forintot. Az új gyakorlat szerint Brüsszel kijelenti, hogy elvesszük a semmit, erre az Orbán-kormány pedig azt válaszolja, hogy jó, de akkor mi majd elvesszük a valamit a néptől, hogy ellensúlyozzuk ezt a pótolhatatlan veszteséget.

A kohéziós források befagyasztása annyit jelent a gyakorlatban, hogy Magyarország csak a rendelkezésre álló keret 71%-át hívhatja le. Mivel a kormány tervei szerint a legrosszabb esetben is csak 29%-át használnák fel az elérhető pénzeknek, ezért ez pontosan nulla forint veszteséget jelent. A Fidesz ennek ellenére ezt szörnyűséges veszteségnek kommunikálja, amit bizony ellensúlyozni kell egy 150 milliárdos kiigazító csomaggal. Ez a csomag újabb adóemeléseket, más célra elkülönített források zárolását tartalmazza. Miért is? Hogy ellensúlyozzák azt a nulla forint veszteséget, amit a brüsszeli szankciók okoztak.

Világos. A nép vállán a terheket növelik, de az uniós forrásokat azt a világért sem használnák fel. Pedig felhasználhatnák, arra van. No de akkor miből éhezne a nép?

Ez a kép gyakorlatilag azt mutatja, hogy nem tudják kifizetni se a "béremeléseket", se a BKV kimentését, ezért mondvacsinált indokkal azonnal pénzhez kell jutniuk valamilyen úton-módon. Természetesen nyár elején kell költségvetési kiigazítást csinálniuk. Miért akkor? Mert akkorra van betervezve az orvosok érdekképviseletének felajánlott béremelés, addigra lejár a BKV több hitele is, amit nem tud kifizetni, és a kormány átvállalja. Ha nem vállalja át, leáll a tömegközlekedés. Ha az orvosok nem kapnak béremelést, tömegesen mondanak fel, és az egészségügyi rendszer omlik össze.

A kormány nyaka körül szorul a hurok. A kohéziós források csökkentése csak ürügy, mert amennyit fel akarnak használni, az továbbra is elérhető, és szó nem volt az elvételéről. Egyébként nem árt megemlíteni, hogy a kormány már másodszorra használja fel ürügynek a kohéziós források csökkentését. Mikor Brüsszel bejelentette a szankciót, azonnal el is fogadtak egy 30 milliárd forintos "kiadáscsökkentő" csomagot. Ezúttal a kiadáscsökkentés elmarad, ugyanis a kormány már így is 6700 kormányzati alkalmazott elbocsátásával nyitotta az évet. Egy biztos: a kormányszóvivőt fogják utoljára leépíteni. A többi kormányzati alkalmazott pedig számoljon azzal, hogy ő előrébb van a listán!

Fenyvesi Áron