Aki örömét leli a katasztrófákban, valószínűleg élvezni fogja 2012 hátralévő részét. Egyre több vészjósló előjel bukkan fel a gazdasági világban. A vállalati bennfentesek ész nélkül adják el részvényeiket, Európa vezető gazdaságai egymás után süllyednek válságba, az IMF az eurózóna szétesését jósolja és egyre több nagybank küzd komoly gondokkal.
A pénzpiacok eddigi relatív stabilitásának vége. A korábban felszín alatt rejlő problémák sorra bukkannak fel, jelezve a közeledő vihart.
A világtörténelem legnagyobb adósságlufija kidurranni készül. Talán addig van még némi időnk, de egyelőre úgy tűnik, nincs semmi a láthatáron, ami megállíthatná a kialakuló zűrzavart.
A következő 22 adat, tendencia vagy nyilatkozat mindenesetre ezt tűnik alátámasztani:
1. A CNN szerint az S&P által listázott cégek bennfenteseinek eladásai az elmúlt csaknem egy évtized legmagasabb szintjén állnak. Vajon ezek a bennfentesek tudnak valamit, amit mi nem?
2. Az Egyesült Államokban az ingatlanárak egymást követő hat hónapon át estek, jelenleg az ingatlanpiaci csúcs 35 százalékánál tartanak. Utoljára 2002-ben voltak ilyen alacsonyak.
3. Az előrejelzések szerint a görög gazdaság további 5 százalékkal zsugorodik idén.
4. A temérdek megszorítás ellenére a 2012-es évre előrevetített költségvetési hiány még mindig a GDP 7 százaléka lesz Görögországban.
5. Az olasz és spanyol szuverén adósságok után fizetendő kamatok folyamatosan emelkednek. Az RTE a következőket írja:
Spanyolország adósság rátája majdnem kétszeresére emelkedett egy nemrég tartott rövidtávú adósság aukció során, mivel a befektetők aggódnak, hogy az eurózóna nem elég elszánt a felhalmozódott adósságok kezelésével kapcsolatban.
A mai napon Olaszország 3,5 milliárd eurót gyűjtött össze egy rövidtávú kötvényértékesítéssel, de az eddiginél sokkal magasabb kamatra, az eurózóna adósság miatti növekvő aggodalmak és negatív kilátások miatt, nyilatkozta a Bank of Italy.
6. A spanyol kormány nemrégiben bejelentette, hogy a 2011-es költségvetési hiány sokkal nagyobb volt, mint azt előre jelezték és, hogy valószínűleg nem lesznek képesek tartani a 2012-es hiánycélt sem.
7. Akármennyire hihetetlen, de a spanyol bankok könyveiben szereplő hitelek 8,15 százaléka rossz hitel. Ez az elmúlt 18 év legrosszabb aránya. Spanyolországban a veszélyes hitelek a GDP 13 százalékát teszik ki.
8. Az egyik legfontosabb spanyol tőzsdeindex, csak idén 19 százalékot esett eddig.
9. A kormány által kiadott új rendelet szerint Spanyolországban a 2500 eurót meghaladó tranzakciókat nem lehet készpénzben teljesíteni. Sokak szerint ez egy pánikintézkedés.
10. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy hamarosan Spanyolország is kimentésre szorul. A Reuters a napokban a következőket írta a helyzetről:
A spanyol eseményeket figyelemmel kísérő szakértők sem tudják, hogy mennyi pénzre lesz szükség, illetve pontosan mikor, de közülük egyesek egészen biztosak, hogy Madrid előbb-utóbb sok milliárd eurós mentőcsomagot kér bankjai, és akár magának az államnak a kimentésére is.
11. A Moody’s Alanytics elemzői arra figyelmeztetnek, hogy Olaszország már pénzügyileg fenntarthatatlan terepre „tévedt”:
„Megítélésünk szerint Olaszország pénzügyi mozgástere kimerült,” nyilatkozta a Moody’s. „Az ország GDP arányos adóssága már átlépte a kezelhető szintet. Az olasz 10-éves futamidejű államkötvények kezelhető határa becslések szerint 4,2%. Április 18–án ez a mérték elérte az 5,46 százalékot.”
12. Az előrejelzések szerint a portugál gazdaság 5,7 százalékos zsugorodása várható 2012 során.
13. Kiderült, hogy az eddig viszonylag stabilnak gondolt európai országokban is baj van. A holland kormány például április 23-án lemondott, miután a megszorító intézkedésekről folyó tárgyalások kudarcba fulladtak.
14. Christine Lagarde, az IMF vezetője azt nyilatkozta, hogy „sötét felhők gyülekeznek a láthatáron” a globális gazdaság számára.
15. Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza kijelentette: „Az embernek az az érzése, hogy a dolgok bármelyik pillanatban ismét nagyon rosszra fordulhatnak.”
16. Az IMF nemrégiben kiadott jelentése szerint a jelenlegi pénzügyi válság az eurózóna felbomlásához vezethet:
A jelen körülmények között nem zárhatjuk ki az eurózóna felbomlásának lehetőségét. A pénzügyi és reálgazdasági problémák átterjedése más területekre, különösen Európában, minden jel szerint komoly lesz.
Ez hatalmas politikai sokkot eredményezhet és a Lehman Brothers csőd idején tapasztalt gazdasági stresszt is meghaladhatja.
17. Soros György nyilvánosan kijelentette, hogy az Európai Unió hamarosan az egykori Szovjetunió bukásához hasonló összeomlással nézhet szembe.
18. Nigel Farage, az Európai Parlament egyik képviselője, egy kéthete készített interjú során kijelentette, hogy néhány nagy európai bank összeomlása elkerülhetetlen:
„Komoly banki összeomlások várhatók, amelyek súlyos hatással lesznek bizonyos szuverén államokra. Attól tartok, olyan pontra érkeztünk, ahonnan már nincs megállás. Most már mindegy mennyi műpénzt gyártanak, a problémák mindig nagyobbak maradnak, mint az azokat megoldani próbáló emberek. Közel vagyunk ehhez.
Amikor az események miatt várható kockázatokról és veszélyekről beszélek, valamilyen lázadás vagy társadalmi katasztrófa formájában, akkor ők (az európai politikusok) nagyon aggódnak. Egymás között beszélnek ezekről a dolgokról, de nyilvánosan nem mernek egy szót se szólni.
Az eurózónában tapasztalt, hetek óta tartó lejtmenet nagyon súlyos. Ez az olasz és spanyol kötvényfelárak miatt van. Ez a mediterrán országokban a fiatalok körében jellemző 50%-os munkanélküliség miatt van.
A felkelések és zavargások miatt az utcákon. Kicsit több mint egy hónapja Herman Van Rompuy azt mondta, itt ezen a helyen, hogy „sikerült megfordítanunk a helyzetet. Mindent megoldottunk. Nincs több probléma az eurózónában.” Milyen vicces csapat.”
19. Az IMF előrejelzése szerint Japán GDP arányos adóssága jövőre eléri a 256 százalékot.
20. A Goldman Sachs előrejelzése szerint az S&P 500-as index 11 százalékkal fog esni 2012 végéig.
21. Az elmúlt hat hónap során több száz elismert bankár mondott le pozíciójáról szerte a világon. Vajon van valami különleges oka annak, hogy ilyen hirtelen, ilyen sokan döntöttek pozíciójuk feladása mellett?
22. A kilenc legnagyobb amerikai bank együttesen 228,72 ezer milliárd dollár kitettséggel rendelkezik derivatívákban. Ez körülbelül a teljes globális gazdaság háromszorosának felel meg. Ezek már felfoghatatlan számok. (Időkjelei: Az egyes bankok derivatíva kitettségének szemléltetése. Érdemes megnézni.)
A 2008-as válság csupán a bemelegítés volt. A nagybankok nagyobbak, mint valaha, a nyugati kormányok adóssága magasabb, mint valaha és a globális pénzügyi rendszer sebezhetőbb és bizonytalanabb, mint valaha.
A különbség, hogy ezúttal a válság epicentrum Európa.
Európán kívül a legtöbb ember nem képes felfogni, milyen komoly a helyzet. Spanyolország, Olaszország és Portugália oda tartanak, ahol most Görögország van.
Az Európai Központi Bank csupán egy kis időt nyert azzal, hogy néhány ezermilliárd euróval megtoldotta mérlegét az elmúlt kilenc hónap során, de az igazi problémák nem szűntek meg, sőt mélyültek.
Olyan ez, mintha egy közlekedési szerencsétlenséget lassított felvételben kellene végignéznünk.
A jó hír, hogy így az embernek van még ideje felkészülni az ütközésre. Még van némi idő néhány személyes pénzügyi védőlépésre.
Sajnos azonban a 2008-as válsághoz hasonlóan, a legtöbb ember nem hiszi el, hogy ez a vonat tényleg jön.
Forrás: The Economic CollapseFitch: kicsi az esély az eurózóna megszűnésére
Fundamentális reformokra van szükség ahhoz, hogy az eurózóna hosszú távon is életképes maradjon - olvasható a Fitch legfrissebb elemzésében. A hitelminősítő szerint bár kicsi a valószínűsége, de előfordulhat, hogy a monetáris unió nem marad fenn a jelenlegi formájában, a legnagyobb esély a lehetséges forgatókönyvek közöl annak adja az intézet, hogy Görögország elhagyja az eurózónát.
Öt lehetséges szcenáriót vázolt fel a Fitch az eurozóna jövőjével kapcsolatban. A Fitch szerint bár kicsi az esélye, de előfordulhat, sőt, egyre növekszik az esélye annak, hogy az eurózóna nem a jelenlegi formájában marad fenn. A valószínűség szerint sorba rendezve az alábbi forgatókönyveket vázolja fel legfrissebb jelentésében a hitelminősítő intézet:
- Görögország kilépése az eurózónából,
- kvázi-fiskális unió kialakulása,
- az erős országok, például Németország kilépése,
- az "Európai Egyesült Államok" létrehozása,
- az eurózóna teljes felbomlása.
A Fitch továbbra is úgy gondolja, hogy az eurózóna teljes szétesésének nagyon kicsi a valószínűsége, tekintve, hogy hatalmas pénzügyi, gazdasági és politikai költségekkel járna ez a lépés és továbbra is erős az elkötelezettség a monetáris unió iránt. Még egy részleges felbomlás is hatalmas rendszerszintű kockázatokkal járna, különösen a periféria országokban. A fiskális unió megalakulásának szintén kicsi valószínűséget ad a Fitch, tekintve a politikai ellenállást, amibe egy ilyen lépés ütközne.
Az európai adósságválság következtében a felszínre kerültek a monetáris unió problémái. Fundamentális reformokra lesz szükség ahhoz, hogy hosszú távon is életképes maradjon a monetáris unió - véli a hitelminősítő. Már elindultak ebbe az irányba a folyamatok, például az EFSF felállításával, de további intézkedésekre lesz szükség, amelyek akár a nemzeti szuverenitás részleges feláldozásával is járhatnak.
A Fitch közlése szerint további leminősítések várhatók az eurózóna tagországokat illetően, miután már most is sok ország esetén negatív kilátások vannak érvényben. A jelenlegi helyzetben a monetáris uniót érintő reform, vagy a válság enyhülése pozitív hatással lenne a hitelminősítésekre.
A hitelminősítő által megfogalmazott alternatív szcenáriók közül annak adja a legnagyobb esélyt a Fitch, hogy Görögország kilép az eurózónából, ebben az esetben minden euróövezeti ország negatív figyelőlistára kerülne és amelyik ország már most ott van, az leminősítéssel nézhetne szembe. Elsőként Ciprust, Írországot, Olaszországot, Spanyolországot és Portugáliát minősítené le a Fitch, Ciprus esetén a bankrendszer nagy görög kitettsége jeleni a legfőbb kockázati tényezőt.
Portfolio.hu
Jövőnk.info megjegyzés: Végül csak kibújik a szög a zsákból.
Jelenleg Európában mind politikai, mind gazdasági értelemben kaotikus állapotok uralkodnak. Az Európai Unió sorsa késélen táncol, és az egészben tartás mindennapos kemény erőfeszítést igényel a rendszert egészben tartani akaróktól.
Mikor tavaly szeptemberben bejelentettük, hogy a NATO protektorátusokat épít, és nemsokára bejelentik az Európai Egyesült Államok megalapítását, sokan nem értették, mit is akarunk ezzel. Traian Basescu román politikus felvetése nem egyedülálló eset. Azóta sok politikus tett már javaslatot a föderális állam létrehozására, csakhogy ezek a felhívások többnyire elhalnak a csendben. Már nincs is szükség a nemzeti oldal tiltakozására, ugyanis a központosított európai állam saját térfelén is ellenzékre talált. Az uniós politikusokat többségében a demokrácia illúziója hívta oda, ahová, és emiatt sokan nem bírják nézni azt, ami Brüsszelben zajlik. Egyesek felmondanak, mások felismerték mi történik, és emiatt elszántan maradnak a helyükön, időhúzással csendben próbálják ellehetetleníteni a diktatórikus intézkedéseket. Az idő pedig egyre telik.
Nem kérdés, hogy a perifériaállamok előbb vagy utóbb lemorzsolódnak. Csakhogy ennek sokkal nagyobb veszélyei vannak, ha nem zajlik le a teljes átalakulás. Ha Görögország elhagyja az eurózónát, vagy akár az Európai Uniót, a görög nép olyan helyzetbe kerül, hogy továbbra is az Európai Uniótól, az eurózóna tagállamoktól lesz teljes függőségben, azzal a különbséggel, hogy az uniós támogatások már nem fognak érkezni. A választások előtti időszakban a görög kormány bársonyszékébe ültetett EKB-elnök intézkedett róla, hogy a privatizációs folyamatot felgyorsítsák. Amit el akartak venni, azt elvették. Ennek ellenére ha Görögország kilép, maradnak az eurokraták, legfeljebb kissé "hazafiasabbak" lesznek - mert nincs senki aki átvegye a helyüket. Elvenni továbbra is elvehetnek, viszont adniuk már nem kell.
Ez igaz minden perifériaállamra. Az Európai Unió mindenféleképpen sorsfordító történések előtt áll, és a hitelminősítő előrejelzése is azt a forgatókönyvet valószínűsíti, hogy ha nem történik központosítás, elkerülhetetlen a felbomlás. Márpedig ha meg is történik, nem lesz sikeres, mert a teljes adminisztráció a demokrácia illúziójára épül. Ha ez az illúzió összetörik, a teljes gépezet összetörik, a csalódottság és düh vegyes érzete fogja maga alá temetni a rendszert.
Öt lehetséges szcenáriót vázolt fel a Fitch az eurozóna jövőjével kapcsolatban. A Fitch szerint bár kicsi az esélye, de előfordulhat, sőt, egyre növekszik az esélye annak, hogy az eurózóna nem a jelenlegi formájában marad fenn. A valószínűség szerint sorba rendezve az alábbi forgatókönyveket vázolja fel legfrissebb jelentésében a hitelminősítő intézet:
- Görögország kilépése az eurózónából,
- kvázi-fiskális unió kialakulása,
- az erős országok, például Németország kilépése,
- az "Európai Egyesült Államok" létrehozása,
- az eurózóna teljes felbomlása.
A Fitch továbbra is úgy gondolja, hogy az eurózóna teljes szétesésének nagyon kicsi a valószínűsége, tekintve, hogy hatalmas pénzügyi, gazdasági és politikai költségekkel járna ez a lépés és továbbra is erős az elkötelezettség a monetáris unió iránt. Még egy részleges felbomlás is hatalmas rendszerszintű kockázatokkal járna, különösen a periféria országokban. A fiskális unió megalakulásának szintén kicsi valószínűséget ad a Fitch, tekintve a politikai ellenállást, amibe egy ilyen lépés ütközne.
Az európai adósságválság következtében a felszínre kerültek a monetáris unió problémái. Fundamentális reformokra lesz szükség ahhoz, hogy hosszú távon is életképes maradjon a monetáris unió - véli a hitelminősítő. Már elindultak ebbe az irányba a folyamatok, például az EFSF felállításával, de további intézkedésekre lesz szükség, amelyek akár a nemzeti szuverenitás részleges feláldozásával is járhatnak.
A Fitch közlése szerint további leminősítések várhatók az eurózóna tagországokat illetően, miután már most is sok ország esetén negatív kilátások vannak érvényben. A jelenlegi helyzetben a monetáris uniót érintő reform, vagy a válság enyhülése pozitív hatással lenne a hitelminősítésekre.
A hitelminősítő által megfogalmazott alternatív szcenáriók közül annak adja a legnagyobb esélyt a Fitch, hogy Görögország kilép az eurózónából, ebben az esetben minden euróövezeti ország negatív figyelőlistára kerülne és amelyik ország már most ott van, az leminősítéssel nézhetne szembe. Elsőként Ciprust, Írországot, Olaszországot, Spanyolországot és Portugáliát minősítené le a Fitch, Ciprus esetén a bankrendszer nagy görög kitettsége jeleni a legfőbb kockázati tényezőt.
Portfolio.hu
Jövőnk.info megjegyzés: Végül csak kibújik a szög a zsákból.
Jelenleg Európában mind politikai, mind gazdasági értelemben kaotikus állapotok uralkodnak. Az Európai Unió sorsa késélen táncol, és az egészben tartás mindennapos kemény erőfeszítést igényel a rendszert egészben tartani akaróktól.
Mikor tavaly szeptemberben bejelentettük, hogy a NATO protektorátusokat épít, és nemsokára bejelentik az Európai Egyesült Államok megalapítását, sokan nem értették, mit is akarunk ezzel. Traian Basescu román politikus felvetése nem egyedülálló eset. Azóta sok politikus tett már javaslatot a föderális állam létrehozására, csakhogy ezek a felhívások többnyire elhalnak a csendben. Már nincs is szükség a nemzeti oldal tiltakozására, ugyanis a központosított európai állam saját térfelén is ellenzékre talált. Az uniós politikusokat többségében a demokrácia illúziója hívta oda, ahová, és emiatt sokan nem bírják nézni azt, ami Brüsszelben zajlik. Egyesek felmondanak, mások felismerték mi történik, és emiatt elszántan maradnak a helyükön, időhúzással csendben próbálják ellehetetleníteni a diktatórikus intézkedéseket. Az idő pedig egyre telik.
Nem kérdés, hogy a perifériaállamok előbb vagy utóbb lemorzsolódnak. Csakhogy ennek sokkal nagyobb veszélyei vannak, ha nem zajlik le a teljes átalakulás. Ha Görögország elhagyja az eurózónát, vagy akár az Európai Uniót, a görög nép olyan helyzetbe kerül, hogy továbbra is az Európai Uniótól, az eurózóna tagállamoktól lesz teljes függőségben, azzal a különbséggel, hogy az uniós támogatások már nem fognak érkezni. A választások előtti időszakban a görög kormány bársonyszékébe ültetett EKB-elnök intézkedett róla, hogy a privatizációs folyamatot felgyorsítsák. Amit el akartak venni, azt elvették. Ennek ellenére ha Görögország kilép, maradnak az eurokraták, legfeljebb kissé "hazafiasabbak" lesznek - mert nincs senki aki átvegye a helyüket. Elvenni továbbra is elvehetnek, viszont adniuk már nem kell.
Ez igaz minden perifériaállamra. Az Európai Unió mindenféleképpen sorsfordító történések előtt áll, és a hitelminősítő előrejelzése is azt a forgatókönyvet valószínűsíti, hogy ha nem történik központosítás, elkerülhetetlen a felbomlás. Márpedig ha meg is történik, nem lesz sikeres, mert a teljes adminisztráció a demokrácia illúziójára épül. Ha ez az illúzió összetörik, a teljes gépezet összetörik, a csalódottság és düh vegyes érzete fogja maga alá temetni a rendszert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése