A görög miniszterelnök, Antonisz Szamarasz bejelentette, hogy „nem fognak több hitelt igényelni az Európai Uniótól, de az államadósság csökkentéséhez szükséges megszorító intézkedésekhez több időre van szükségük, hogy a görög gazdaságot egészben tartsák”. Szamarasz sokkal inkább attól tarthat, hogy ha újabb megszorításokat hirdetnek, az újabb utcai összecsapásokat jelent, és az országnak még az euró árfolyamának kisebb billenése is komoly gondokat okozhat, ami nyilvánvalóan bekövetkezik, ha a helyzetet tovább élezik egy újabb megszorító csomaggal.
Szamarasz egyben rávilágított arra is, hogy a görög kormányra mekkora nyomás nehezedik. Brüsszel állandó nyomást gyakorol, hogy vezessenek be újabb megszorításokat, miközben folyamatosan lehetőségként emlegetik Görögország eurozónából való kizárását. Ez a megszorítás-csomag már készen áll és elő van készítve, csak az adandó alkalomra vár, így a tegnapi bejelentések leginkább a hazai térfél megnyugtatásának értékelhetőek. A német Bild-nek adott interjúban úgy fogalmazott, „csak egy kis levegőre van szükségünk, hogy javítsunk a gazdasági helyzeten, hogy az állam megtakarításait növelhessük. A még több idő nem jelent automatikusan több pénzt.” Annál is inkább, mivel a görög állam a Gazprom felé fennálló tartozásait sem tudja időben rendezni, és az állam állami vagyon híján már szinte semmiből nem tud nyereséget termelni (az állami vagyon maradékát jelenleg privatizálják).
A görög miniszterelnök megbeszéléseket folytat az Eurocsoport vezetőjével, aki számon kéri a görög kormányon – mint alárendelt félen -, hogyan haladnak az előírt megszorításokkal. Hogy Görögország mikor kap legközelebb pénzt, azon múlik, mennyire gyorsan haladnak a megszorításokkal. Ez tökéletes zsarolási alapként szolgál az eurokraták számára, mivel ha Görögország nem kapja meg a következő 31,5 milliárd eurós részletet, az automatikusan államcsődhöz vezet. A brüsszeli cionista vezetés juttatta az országot ebbe a helyzetbe, és most diktátumként követelik a maradék állami vagyon privatizációját is, hogy a görög állam lehetőleg soha ne tudjon kiverődni ebből a helyzetből.
Az IMF-fel és az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében Görögországnak 11,5 milliárd eurót kell előteremtenie megszorításokkal (a munkanélküliség növelésével, a szociális kiadások csökkentésével) a következő két évben, amiért cserébe megkapná az újabb kölcsönt kapna az IMF-től. Ezzel szemben a görög kormány két év haladékot kér, vagyis gyakorlatilag azt mondja, hogy előbb fizessen az IMF, majd utána megszorítunk. Ez már csak amiatt sem fog így alakulni, mert addigra az IMF már a következő esedékes hiteléért akarna megszorításokat diktálni, így kimaradna egy kör a sarcolásból. Van egy olyan érzésünk, hogy az állami vagyon bizonyos tételeinek azonnali privatizálásával majd némileg „engedékenyebbek” lesznek. Molnár István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése