A mai nap megkezdődött Moszkvában
az európai biztonságpolitikai konferencia. Az Európai Unió és a NATO
vezetőinek Oroszországgal folytatott párbeszédének új állomása ez, ahol
az átrendeződés utáni Európa erőegyensúlyáról döntenek.
Az
Európai Biztonság Katonai és Politikai Aspektusai nevű kétnapos
konferencián az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada vezető
tisztviselőin kívül független katonai és politikai szakértők is részt
vesznek. Abban mindkét hatalmi tömb vezetői egyet értenek, hogy
Európában ahhoz hasonló, új konfliktusok fognak fellángolni, melyek a
'90-es években a Balkán-félszigeten vagy 2008-ban a Kaukázusban, és a
jelenlegi védelmi egyensúly mellett ez mind Európát mind pedig
Oroszországot felkészületlenül érintheti.
Oroszország
védelmi tisztviselői az új európai erőegyensúly mechanizmusának pontos
meghatározását tűzték ki célul, mivel az Európában katonai erőt
képviselő nagyhatalmak közti erőegyensúlyt rögzítő CFE-szerződés
érvényét vesztette.
Az
eredeti CFE-szerződést 1990-ben írta alá a NATO 16 tagállama és a
Varsói Szerződés 6 tagja, majd 1992-ben lépett érvénybe. Az egyezmény
egyenlő arányban maximálta a két nagyhatalom számára az Európába
telepített csapatok és harceszközök számát, beleértve a tankokat,
valamennyi egyéb páncélozott harceszközt, tüzérséget, helikoptereket és
vadászgépeket.
A
CFE-szerződés stabilizálta Európa katonai egyensúlyát Kelet-Európában a
Szovjetunió felbomlását követően. A megállapodás azonban elavulttá és
érvénytelenné vált a katonai és politikai környezetben bekövetkezett
radikális változások miatt. 1999-ben ennek megfelelően a szerződés
módosításra került, de a NATO-tagállamok már nem voltak hajlandók
aláírni a módosított egyezményt, mondván, hogy Oroszország csapatokat
állomásoztat Grúziában és Moldva térségében.
Oroszország
2007-ben ultimátumot adott a NATO számára annak keleti terjeszkedése,
az Európába telepített amerikai rakétarendszer, valamint a
szerződésmódosítás aláírásának visszautasítása miatt. Emiatt a NATO 2011
novemberében bejelentette, hogy innentől fogva nem osztják meg
Oroszországgal az Európában jelen lévő konvencionális NATO haderő
létszámára és elhelyezkedésére vonatkozó adatokat. Moszkva a NATO
hazugságai ellenére is betartotta a CFE-egyezmény feltételeit, ami
azonban a nyugati tömb sorozatos szerződésszegései miatt érvényét
vesztette. A CFE-egyezmény elavulásával pedig Európában az erőegyensúly
felbomlott.
A
jövő Európájának nagyhatalmi erőegyensúlyát újra a nyers katonai erő
határozza meg. A helyzet letisztulását követően pedig a nyugati hatalmi
tömb olyan megalázó feltételekkel fogja az új egyezményt aláírni, ami a
korábbi megállapodások betartása mellett soha nem történhetett volna
meg. A jövő Európájában a két nagyhatalmi tömb erőegyensúlya helyett
Oroszország katonai monopolhelyzete lesz szerződésben rögzítve. Persze,
diplomatikus tárgyalások és kétoldalú megállapodások során keresztül, de
ez a lényegen, a tartalmon mit sem változtat.
Ennek
ékes bizonyítéka, hogy az Európai Biztonság Katonai és Politikai
Aspektusai konferencia nem Washingtonban vagy Brüsszelben, hanem
Moszkvában került megrendezésre.
Európa
új erőegyensúlya már kialakult, a kérdés csak az, hogy a nyugati
hatalmi tömb elfogadja-e az új, számára megalázó feltételeket, vagy a
térségből való kivonulása közben felforgatja Kelet-Európát. Utóbbi
esetben Európában nem olyan állapotok lesznek, mint a '90-es évek
Balkánján vagy 2008-ban a Kaukázusban, hanem jóval rosszabb - a nyugati
hatalmi tömb keleti határvonala pedig mégsem Közép-Európában, hanem
valahol az Atlanti-óceán partvidékén lesz.
Molnár István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése