Az aszpartám multipotenciális rákkeltő hatása

Fontos cikk erről az elterjedt mérgező anyagról.

Fordította, kivonat: Mezei Elmira

Forrás: Soffritti M, Belpoggi F, Degli Esposti D, Lambertini L, Tibaldi E, Rigano A. First experimental demonstration of the multipotential carcinogenic effects of aspartame administered in the feed to Sprague-Dawley rats. Environ Health Perspect. 2006 Mar;114(3):379-85.

Ez az első vizsgálat, amely végre sokak gyanúját beigazolta: az aszpartam jóval az engedélyezett biztonságos napi mennyiségnél kisebb adagban is töb rákfajta kialakulásának akockázatát megnöveli.

A fogyasztók egyre jobban aggódnak a fejlett ipari országok élelmiszereinek minősége és biztonságossága, különösen a mesterséges édesítőszerek, aromák, színezékek, tartósítószerek, és táplálékkiegészítők miatt. Általános ellenérzés övezi a nyersanyagok és a csomagolási, sterilizációs, és disztribúciós technológiák hosszútávú egészségi hatásait is. Leginkább e termékek és technológiák potenciális rákkeltő hatása aggasztja az embereket. A jelenleg rendelkezésre álló kísérleti és epidemiológiai adatok elégtelenek és gyakran megbízhatatlanok. Ez, és az élelmiszerek rákkeltő hatásával kapcsolatos általános tájékozatlanság együttesen motiválta ezt az átfogó kísérletetet a Cesare Maltoni Cancer Research Centerben. A következő termékek vizsgálatára került sor:

1. PVC palackban tárolt víz
2. Coca-Cola
3. Pepsi Cola
4. Etil alkohol
5. Szacharóz
6. Aszpartám
7. Szukralóz
8. Koffein
9. A Vitamin
10. C Vitamin
11. E Vitamin
12. Gammasugárzással sterilizált takarmány

Ebben a cikkben az aszpartám rákkeltő hatásának vizsgálati erdményeit közöljük. Az aszpartámot több mint 30 éve használják élelmiszer adalékként erőteljesen édes íze miatt, ami a cukornál 200-szor édesebb. Az FDA (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet) először 1974-ben engedélyezte, aztán '81-ben jóváhagyták a szilárd ételekben való limitált használatát, majd '83-ban kiegészítették az üdítő italokban való használatának engedélyezésével. 1994-ben Európában is elfogadottá vált általános édesítőszerként. A szacharin után az aszpartám a világon a második leggyakrabban használt mesterséges édesítőszer. Az Egyesült Államokban évente 8000 tonna fogy belőle (az adat a Veszélyes Anyagok fogyasztását nyilvántartó adatbázisból származik).

Aszpartám több mint 6000 termékben található, beleértve a szénsavas és poralakú üdítőket, azonnal oldódó kakaóporokat, rágógumikat, cukorkákat, desszerteket, joghurtokat, asztali édesítőket, gyógyszerkészítményeket, vitaminokat, cukormentes köhögés elleni cukorkákat. Az Aszpartám Információs Központ becslései szerint a világon kb. 200 millió ember fogyasztja.

Az édesítőt patkányoknak adagolták különböző koncentrációban, a teljes élettartamuk alatt. Természetes haláluk bekövetkezte után boncoláson mentek keresztül, a problémás szerveket és szöveteket összegyűjtötték, majd az eredményeket analizálták. . Az eredmények elsőként mutatják ki, hogy az aszpartám kísérleti környezetben fokozta a rosszindulatú tumorok előfordulási gyakoriságát. Ez a mega-kísérlet azt mutatta ki, hogy az aszpartám egy multipotenciális rákkeltő anyag, már napi 20 mg/ testsúly kg esetében is, ami jóval kevesebb, mint a jelenleg elfogadott napi határ.

Egy 2000-ben végzett csontvelő sejtek kromoszóma aberrációját vizsgáló tesztben az aberrációt hordozó sejtek aránya az aszpartám és aceszulfám-K kombinált édesítőszer dózis emelésével párhuzamosan nőtt, pedig a dózisemelés nem volt statisztikailag szignifikáns.

A gyártó (Searle & Co.) 1970-ben két biológiai vizsgálatot végzett az aszpartám rákkeltő hatásának mérésére. Az eredményeket az FDA áttekintette és a Federal Register-ben (az amerikai szövetségi kormány hivatalos kiadványa) összefoglalta. A kísérletek részleteit a mai napig nem hozták nyilvánosságra. Lényegében az elvégzett három vizsgálat közül kettőben megnőtt a tumorok előfordulási gyakorisága annál a csoportnál, amelynek az ételéhez aszpartámot adagoltak. Az FDA negatívnak minősítette az eredményeket. A mi véleményünk azonban, hogy ezek a vizsgálatok nem feleltek meg a karcinogén hatás vizsgálata mai alapkövetelményeinek. Ezért, és annak okán, hogy az aszpartámot egyre több kisgyermek és várandós anya által fogyasztott termékben használják, fontosnak tartottuk egy mega-kísérlet lefolytatását a jól bevált, modern nemzetközi laboratóriumi gyakorlat követésével.

A kísérlet a patkányok 8 hetes korában kezdődött, és természetes halálukig tartott (151 hét). A kísérletben résztvevő állatokat 4-5 hetes korukban randomizáltan választottuk ki, és a vizsgálat alatt rendszeresen ellenőriztük a viselkedésüket, testsúlyukat, és az általános egészségi állapotukat. Különböző koncentrációban adagoltuk az aszpartámot. A kontroll csoport ugyanazt az étket kapta, aszpartám hozzáadása nélkül.

Az utolsó kísérleti alany elhalálozása után mindet alapos boncolásnak vetették alá. (Az időközben elpusztult állatokat addig megfelelően hűtve tárolták.) Megvizsgálták többek között: a bőr- és a bőr alatti szöveteket, az emlőmirigyet, az agyat, az agyalapi-, a nyál- és a Zymbal mirigyet, a koponyát, a hallójáratokat, a nyelvet, a pajzsmirigyet, a mellékpajzsmirigyet, a gégét, a csecsemőmirigyet, a légcsövet, a tüdőt, a szívet, a rekeszizmot, a májat, a lépet, a hasnyálmirigyet, a vesét, a mellékvesét, a nyelőcsövet, a gyomrot, a beleket, a hólyagot, a prosztatát, és az ivarmirigyeket.

Eredmények

A csoportok között nem volt túlélési vagy viselkedésbeli különbség, azonban a legnagyobb dózisú aszpartámot kapó állatok bundája megsárgult. Ezt a jelenséget korábban is megfigyeltük a laboratóriumban, az ivóvízben lévő formaldehid hatására.
Különböző területeken számos különféle tumort találtak, illetve azonos zónában többet, ugyanolyan fajta tumorokat páros szervekben, a bőrön, a bőralatti szövetben, az emlőmirigyben, a csontokban, és a koponya izmokban.

A rosszindulatú daganatok összesítése

Mind a nőstény, mind a hím patkányoknál pozitív trend mutatkozott a rosszindulatú tumorokban. A kontroll csoporthoz képest statisztikailag szignifikáns növekedés mutatkozott a rosszindulatú daganatok előfordulásában a 50.000 ppm-t (ppm=1 mg/liter vagy 1mg/kg) kapott nőstény állatoknál. Alább található a daganattípusok részletes leírása.

Limfómák/leukémiák.
Az adatok világosan kimutatják, hogy az aszpartám szignifikáns mértékben megnöveli a limfómák és leukémiák előfordulási gyakoriságát. Leggyakoribb volt a tüdőben, a májban, a lépben és a nyirokcsomókban, valamint a végtagokon jelentkező szarkóma.

Rákmegelőző állapotú léziók a vesemedencében és a húgyvezetékben
Az aszpartám dózisától függően a papillóma előfordulásának növekedését tapasztaltuk a nőstényeknél. Háromszoros növekedés volt megfigyelhető a 80 ppm-et kapó csoportnál. Bár az átmeneti sejtes karcinómák a vesemedencében és a húgyvezetékben egyébként mind a hím, mind a nőstény patkányoknál rendkívül ritkák, az aszpartámot kapó csoportban összesen 21 ilyen eset alakult ki, míg a kontrollcsoportban egy sem.

Rosszindulatú schwannoma daganatok a perifériás idegekben
Az aszpartám csoportban különböző dózisoknál összesen kilenc eset fordult elő, míg a kontroll csoportban egy sem. A legtöbb a koponyaidegekben, és néhány a gerincideg tövénél. A legmagasabb dózisú csoportban áttéteket is képzett a nyirokcsomókba, a tüdőbe, és a májba.

Rosszindulatú agydaganatok
Nagyon fontos megemlíteni, hogy dózistól függetlenül, 12 rosszindulatú agydaganat alakult ki az aszpartám csoportokban, míg a kontroll csoportnál egy sem. (Az aszpartam ellenes kritikát megfogalmazók régi állítása volt, hogy az aszpartam piacra kerülése óta a népességben folyamatosan nő az agydaganatok száma. Ezek szerint ez a vizsgálat megerősíti az összefüggést. Sz. G. megj.)

Egyéb rosszindulatú daganatok
Az egyéb rosszindulatú daganatok a kísérletben részt vevő patkányoknál amúgy is gyakran előforduló tumorfajták voltak, kivéve két átmeneti sejtes hólyag karcinómát, amit a 10.000 ppm-t kapó hímeknél, és egy 2.000 ppm-t kapó nősténynél találtak, a kontroll csoportnál pedig egyet sem. Mivel ez a fajta daganat rendkívül ritka e patkányok "történeti kontrolljainál" (korábbi adatok kontrollként való felhasználása), a jelenséget nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Következtetés

A vizsgálat kimutatja, hogy az aszpartám egy multipotenciális rákkeltő anyag, amelynek a rákkeltő hatása már napi 20 mg/testsúly kg adagnál is evidens, ami sokkal kevesebb, mint a ma érvényben lévő európai (40 mg/kg) és amerikai (50 mg/kg) elfogadható napi beviteli adag. A rágcsálókon végzett karcinogenitás biológiai vizsgálatainak eredményei következetesen bejósolják a humán rákrizikót. E vizsgálat eredményei tehát a jelenlegi aszpartám fogyasztási ajánlások sürgős felülvizsgálatát teszik szükségessé. Fontos döntés lenne kísérleti adatokat használni a népegészségügyben, mert az aszpartám széles körű alkalmazásának időtartama még túl rövid ahhoz, hogy megbízható epidemiológiai adatokat biztosítson. Emellett nem valószínű, hogy a közeljövőben kielégítő epidemiológiai adatok állnak majd rendelkezésre, mivel egyre nehezebb lesz olyan kontroll csoportot találni, amelynek tagjai még nem fogyasztottak ebből a széles körben elterjedt anyagból.

http://www.tenyek-tevhitek.hu/az-aszpartam-rakot-okozhat.htm