A halálra tervez a magyar (nem az életre)

A táppénzszabályok júniustól tovább szigorodtak, miközben a már eddig is gyakori népbetegségek egyre súlyosabb méreteket öltenek Magyarországon. A hosszan tartó munkaképtelenség anyagi vonzataival mégsem néz szembe a magyar, ha egyáltalán van életbiztosítása, többnyire csak a legrosszabbra, a halálesetre tervez, nem a túlélésre erősítette meg nemrég egy felmérés is.

Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas, a magyar felnőtt lakosság körében több mint 60 százalék azok aránya, akik saját bevallásuk szerint krónikus betegségben szenvednek. A Metlife felmérése szerint a fő halálokok, a szívbetegségek, a daganatos és krónikus megbetegedések még a korábbinál is több embert érintő népbetegségekké válnak. A betegállomány tehát százezreket (ha nem milliókat) tesz hosszabb-rövidebb időre munkaképtelenné.Aki az elmúlt néhány évben volt betegállományban, tudja, hogy még egy egyhetes otthon influenza is jól meglátszik a következő havi fizetésen. Mi a helyzet akkor, ha valaki rokkantság vagy súlyos betegség miatt hosszabb időre, néhány hónapra vagy akár egy-két évre kiesik a munkából? A rokkantsági ellátás, mint alanyi jog, kikerült az alkotmányból, azaz mostantól nyugodtan el lehet felejteni. Rokkantságból felgyógyulni – azaz 100 százalékosan keresőképessé válni – ritkaságszámba megy, óriási tehát a veszély az anyagi leépülésre.

Mi a helyzet a kritikus betegségekkel? A táppénz legfeljebb a fizetés 65 százaléka lehet, ami kicsit kevesebb, mint volt, de a semminél azért több. Hol a probléma? Az átlagos, vagy annál alacsonyabb fizetéssel rendelkezőknek már ez a kiesés is nagyon nehezen kezelhető. Az ennél magasabb fizetésnél pedig, mivel a táppénznek van egy plafonja (ami bruttó 299 ezer forint fizetés mellett érhető el), a delikvens jövedelme akár felére vagy egyharmadára is zuhanhat.
Ilyen feltételek mellett esélytelen, hogy a bérből-fizetésből élők és családjaik, még ha pillanatnyilag tisztességes jövedelemből is gazdálkodnak, fedezni tudják majd hiteltörlesztéseiket, havi számláikat, háztartási kiadásaikat és létfenntartásukat. A betegségből talán fel lehet gyógyulni, de a korábbi életszínvonal fenntartása táppénzből lehetetlen

Mivel a lakosság öregszik, a kritikus népbetegségek egyre terjednek, negatív statisztikákban pedig élen járunk. Sokan vannak, akiknek nem sok van a zsebükben az elmúlt éveknek köszönhetően, ám a helyzet elég ijesztő ahhoz, hogy többen elgondolkozzanak. S ne csak a halálra tervezzenek. A biztosítók adatai szerint ugyanis, akinek van életbiztosítása, saját halála esetére igyekszik gondoskodni a családjáról; a betegség miatti jövedelem-kiesés problémája ritkán kerül elő. Tanulságos az is, hogy egy magyar számára az átlagos összeg, amihez szükség esetén hozzá akar jutni – s ennek megfelelő biztosítás köt – nem több, mint 2-3 millió forint. Összehasonlításképpen az átlagos biztosítási összeg Lengyelországban 20 millió forintnál kezdődik. Az életbiztosítások terén tehát lenne mit átgondolni. Vagy az életmódot kell megváltoztatni, különben szociális vészhelyzet áll majd elő.

(penzkerdes)